A gazdag, katolizált zsidó családból származó, több nyelven beszélő Láng Pál még az első világháború előtt, Budapesten szerezte meg jogi diplomáját. Ügyvédként azonban nem sokáig élvezte munkájának gyümölcsét: a hazájáért küzdött az első világháborúban, ahol harctéri sebesülésért magas kitüntetésben részesítették. Hamarosan lakhelye és így munkahelye Csehszlovák megszállás alá került. A magyar állampolgárságáról nem mondott le, míg az újat elutasította, ezért Magyarországra kellett áttelepülnie. Budapesten szinte alig volt munkája, ezért öt évre beállt a Francia Idegenlégióba. Számítása ott sem jöhetett be, mert visszatért Budapestre, és tett még egy sikertelen kísérletet ügyvédi praxis kialakítására a fővárosban.
DOI: 10.56045/BLM.2025.12
A Budapesti Ügyvédi Kamara iratai
Az 1875-ben alakult Budapesti Ügyvédi Kamara 10 627 ügyvédi dossziét adott át Budapest Főváros Levéltárának, amelyek rendezése és szkennelése 2021-ben kezdődött meg.[1]
Az ügyvédi dossziék felépítése a jellemző ügyfajták alapján: ügyvédi diploma, I. világháborús katonai bizonyítvány, kitüntetéseket igazoló dokumentumok, fényképes igazolvány, helyhatósági bizonyítvány, anyakönyvek (keresztelési vagy áttérési), kamarai tagfelvétel, lakcím- és névváltozás bejelentőlap, fényképes vagy anélküli ügyvédi igazolványok, fénykép, hadigondozási igazolás, vitézi cím adományozása, ügyvédi iroda iratainak leltára, özvegyi ellátás iratai, fegyelmi ügyek, az 1919-es proletárdiktatúra idején tanúsított magatartásra vonatkozó űrlap, tagdíjra vonatkozó űrlap, 1938–1939-ben a zsidótörvények alapján bejegyzett kamarai tagok bejelentőlapja, 1945–1946-ban lefolytatott igazolóbizottsági ügy, népbírósági ítélet, halálesetfelvétel, gyászlap, deportálásban elhunyt igazoló dokumentuma, 1946-os ügyvédi személyi adatlap, 1958-as ügyvédi igazolás, önéletrajzok, továbbműködési ügyek, stb.[2]
1. kép. Ügyvédi kamarai tagok bejelentőlapja ifj. Dr. Láng Lajos családi adataival
(BFL IX.282.b Ügyvédi dossziék. Ü.6021. Dr. Láng Lajos)
Levéltárunk új, állandó kiállításához kapcsolódva az alábbiakban a kamara egyik iratát, dr. Láng Lajos és Pál ügyvédek iratait, Pál idegenlégiós bizonyítványát mutatjuk be, mivel fordulatokkal teli életútja jól illusztrálja a 20. századi vérzivataros magyar történelem egyénekre gyakorolt hatását.
2. kép. Oklevél ifj. Dr. Láng Lajos zászlósnak 1. osztályú Ezüst Vitézségi Éremről
1916. szeptember 5. Fotómásolat. (BFL IX.282.b Ügyvédi dossziék. Ü.6021. Dr. Láng Lajos)
A Láng-testvérek Budapesten
Láng Pál (Lipót) 1892. szeptember 28-án született Kisvárdán, izraelita hitben, 1915. február 8-án római katolikus vallásra tért át. Apja Láng Zsigmond jómódú izraelita gazdálkodó, anyja Pallai Ilona izraelita vallású, de 1932 decemberében ő is katolizált. A szülők 1887 augusztusában házasodtak össze és Petneházán éltek.[3] Az első ügyvédi oklevelét 1909-ben Kolozsváron, a másodikat 1913-ban Budapesten szerezte. Németül, franciául és angolul beszélt. 1913-tól a Máramarosszigeti Ügyvédi Kamarának, majd 1921-től a budapesti kamarának lett tagja. 1914. november 26. és 1915. március 10., valamint 1915. április 30. és 1918. október 18. között az I. világháborúban a cs. és kir. 65. gyalogezredben[4] katonai szolgálatot teljesített, ahol vitézségéért Károly- csapatkeresztet kapott.[5]
3. kép. Láng Lajos István Ferenc keresztlevele. Munkács, 1938. július 7. Fotómásolat.
(BFL IX.282.b Ügyvédi dossziék. Ü.6021. Dr. Láng Lajos)
Láng Pál bátyja, ifj. Láng Lajos (Ferenc) szintén jogi egyetemet végzett. 1914. augusztus 1. és 1918. október 30. között a kolozsvári cs. és k. 21. honvéd gyalogezred kötelékében teljesített katonai szolgálatot. 1914. november 1. és 1915. augusztus 30. között frontszolgálatra osztották be, amikor arclövés következtében alsó- és felső álkapocstörést szenvedett. Ezt követően helyszolgálatra vezényelték, majd a háború végén tartalékos hadnagyként szerelt le, Nagyezüst Vitézségi Éremmel, Károly- csapatkereszttel és a Sebesültek Érmével kitüntetve. 1919. március 18-án tett ügyvédi vizsgát. Három évig ügyvédjelöltként dolgozott. Még a csehszlovák megszállás előtt Nagyszőlősön[6] telepedett le, ahol ügyvédi irodát nyitott. 1919–1923 között a Turócszentmártoni Ügyvédi Kamarának volt a tagja, azonban a csehszlovák állampolgárság hiánya miatt az ügyvédi hivatalgyakorlás jogát a Brünni Főtörvényszék megvonta tőle, emiatt 1923. augusztus 30-án Nagyszőlősről Budapestre költözött.
Láng Pál 1923-ig Kisvárdán élt, majd Budapestre költözött, és testvérénél, Lajosnál lakott a VII. Károly krt. 3. II/5. szám alatt.[7] Ugyanekkor már fívére helyetteseként dolgozott.[8]
4. kép. Dr. Láng Lajos ügyvéd fotója
(BFL IX.282.b Ügyvédi dossziék. Ü.6021. Dr. Láng Lajos)
A munkája gyakorlásához szükséges, kifogástalan magatartását tanúsító erkölcsi bizonyítványát 1924. augusztus 8-án állította ki részére az államrendőrség. Fent említett első világháborús érdemeire hivatkozva 1925-ben kérvényezte az Ügyvédi Kamaránál, hogy vegyék fel a hadviselt ügyvédek lajstromába.
Ügyvédi praxist a fővárosban 1925. január 1-jén testvére, Dr. Láng Lajos mellett nyitott a VII. Károly király krt. 3. II/9. és 5. ajtó (ma Károly körút 3/a.) szám alatt. Kamarai tagsága csak 1926-tól kezdődött, de nem fizette az ügyvédi illetéket, ezért az Ügyvédi Kamara Választmánya 1929. április 29-én, majd annak fegyelmi bírósága 1929. július 11-én nevét törölte a névjegyzékből. Az irodája gondnokának testvérét, ifj. Láng Lajost rendelték ki. Iratainak leltárából kiderült, hogy Láng Pálnak ekkor mindösszesen egy félbemaradt peres ügye volt, noha biztosan tudható, hogy 1923–1936 között további öt ügyfelet látott el. A kicsi praxis abban a korban érthető, hiszen az 1920-as trianoni békediktátumot követően sok határon túlra szakadt ügyvéd menekült Budapestre, akik nehezen találtak itt munkát.[9]
Láng Pál és az idegenlégió
A fentiek fényében talán érthető, hogy Láng Pál más megélhetési forrást keresett, ezért tartózkodhatott 1928-ban az Indokína felé tartó hajózási útvonal egyik állomásán, Szumátrában (Indonézia).[10] Mint az a budapesti francia követség későbbi igazolásából kiderül, ekkor már az idegenlégióban szolgált, ahonnan 1933 szeptemberében tért vissza Magyarországra.[11] Franciaországban engedélyezték a légió propaganda hirdetéseit, ezért a jelentkezési lapot bármelyik helyőrségnél, bárki aláírhatta, aki a feltételeknek megfelelt. Az öt évre elszerződött személy az idegenlégióban 1000 frankot kapott, amelynek felét a jelentkezés után, a kiképzés ideje előtt kapta meg, a másik felét pedig négy hónap után. Ezenfelül tizennyolc hónapon át huszonöt centime (öt fillér) napidíjat, azután harminchat hónapos szolgálatáig mindennap hetvenöt centimet kapott, az utolsó két évben pedig napi 1,50 frankot. Emellett megfelelő ellátásban részesült és ruházattal is ellátták a jelentkezőket. A különböző francia helyőrségeknél felvett légionáriusokat Marseilles-ben, a St. Jean erődben gyűjtötték össze. Innen indult hetenként a légió hajója az algériai Oranba, ahonnan az újoncokat Sidi Bel-Abbès-be vitték tovább. A külvárosban hatalmas meredek kőfallal körülvéve állt az idegenlégió kaszárnyája, mely négyezer ember számára épült és állandó létszáma háromezer fő körül mozgott. Itt volt a légió törzse (passage-ja), átvonuló- és elosztóhelye, az első ezredtörzse, valamint a különféle kiképzőiskolák, a káplári, altiszti, gépfegyver, kiságyas (45 milliméter) és műszaki tanfolyamok. Innen történtek a kiegészítések, a váltások valamennyi alakulathoz, és helyőrségben. A kiképzés nagy melegben négy-öt hónapig tartott.[12] Ezen Láng Pál is átesett. Az 1933. augusztus 11-én a Francia Idegenlégió központjában, az algériai Sidi-Bel-Abbès-ben, Allain alezredes által kiállított idegenlégiós bizonyítványa szerint (1. kép), az idegenlégió 19. hadtest, Oran-i egység, 4. gyalogezred, 1. idegen gyalogezred, első osztályú katonájaként szolgált, amelynek azonosítószáma: 31 205 volt. Azt, hogy Láng Pál 1928. szeptember 26. és 1933. szeptember 26-a között a Francia Idegenlégióban szolgált, a budapesti Francia Követség konzulja is igazolta 1934. február 5-én (2. kép). Az nem tisztázott, hogy 1928-ban hol csatlakozott a légióhoz, indoka egyértelműen a gazdasági nehézségekben rejlett.
5. kép. A Francia Idegenlégió igazolása Láng Pálnak. Sidi Bel-Abbes, 1933. augusztus 11.
(BFL IX.282.b Ügyvédi dossziék. Ü.6377. Dr. Láng Pál)
Élet a fővárosban az idegenlégió után
Hazatérve Láng Pál még egy kísérletet tett az ügyvédi praxis kialakítására a fővárosban. Ehhez 1934. január 19-én a rendőrség egy újabb erkölcsi bizonyítványt állított ki számára, és az Ügyvédi Kamara sem emelt kifogást ellene. 1934. február 12-én ezért ismét lajstromba vették, de a kamarai tagság feltételéül az elmaradt tagdíj hátralék befizetését szabták. A kamara 1936-ban azonban nevét ismét törölte a lajstromból, mert a rá eső járulékokat ez alkalommal sem fizette be. Ez ellen fellebbezéssel élt, és hátralékát rendezhette, mert ezt követően tagságát visszakapta és meg is tarthatta egészen 1944. június 8-ig, a zsidókra vonatkozó korlátozások bevezetéséig.
6. kép. A budapesti Francia Követség igazolása Dr. Láng Pálnak a Francia Idegenlégióban végzett szolgálatáról. Budapest, 1934. február 5.
(BFL IX.282.b Ügyvédi dossziék. Ü.6377. Dr. Láng Pál)
A zsidó törvények alóli mentesülés céljából első világháborús tűzharcosságának megállapítására 1938-ban eljárást indított (erre a felmentéshez, valamint további ügyvédi működésének engedélyezése miatt volt szüksége. Az 1940. június 2-án kiállított Ügyvédi kamarai tagok bejelentőlapja szerint – az első világháborús érdemei miatt –nem tekintette magát zsidónak. Az 1939. évi IV. tc. 1. §-a értelmében azonban 1940. június 15-én felvették a zsidónak tekintendő ügyvédek névjegyzékébe.
Második világháborús éveiről kevés információ áll rendelkezésünkre, 1942-ben a II. kerület Istenhegyi út 9/b. számú házban bérelt kétszobás, fürdőszobás és gardróbos lakást. A háborút követően, mivel fegyelmi büntetése nem volt, pártnak, egyesületnek tagja sem volt, ellene semmilyen bejelentés, terhelő adat nem érkezett, az igazolóbizottság 1945. szeptember 4-én igazoltnak minősítette. Ekkor már a VI. Teréz krt. 44. szám alatt bérelt lakást.[13]
Láng Pált 1946-ban az Andrássy út 32. szám alatti titkos kártyaklubban állították elő.[14] 1948-ban felfüggesztették,[15] majd az ismét felhalmozott illetékek be nem fizetése miatt a kamarai tagságát 1949-ben végleg törölték. Az 1950-ben kijelölt iroda gondnoka szerint Láng Pálnak egy-két ügyfele lehetett, semmilyen folyamatban lévő ügye nem maradt.[16] Ezt követően, közelebbről nem ismert időpontban Láng Pál Nyugatra disszidált, életéről csak egy adatot találtunk, miszerint 1964-ben Bécsben hunyt el.[17]
Levéltári források
Budapest Főváros Levéltára (BFL)
IX.282.b Budapesti Ügyvédi Kamara iratai
Nyomtatott források
Az Ember, 1964. május
Igazságügyi Közlöny, 1948. május
Újság, 1929. október
Felhasznált irodalom
[1] BFL IX.282.b Budapesti Ügyvédi Kamara iratai.
[2] Az ügyvédi dossziék rendezési terve alapján. Ezúton mondunk köszönetet Nagy Sándor főlevéltárosnak, a rendezési terv összeállítójának.
[3] Apai nagyszülei dr. Láng Ármin és Zichermann Katalin, anyai nagyszülei Propper Lipót és Zichermann Regina. Testvére ifj. Láng Lajos (Ferenc), aki 1888. február 1-én született Petneházán, izraelita hitben, 1916. február 8-án katolizált. BFL IX.282.b Budapesti Ügyvédi Kamara iratai. Ügyvédi dossziék. Ü.6377. Dr. Láng Pál.
[4] 1860. február 1-én alakult meg a császári és királyi Lajos Viktor 65. gyalogezred. A Monarchia vezérkarának 1914-es felvonulási terve szerint a 65. gyalogezrednek a keleti frontra, az oroszok ellen kellett hadba szállnia. Az ezred a Rigától a Kárpátokig húzódó front legnehezebb, középső részén kapott feladatokat, s ezeket becsülettel teljesítette. Ott volt a gorlicei áttörésnél, harcolt az előnyomulásban a Styr és a Strypa mentén, részt vett az ismétlődő orosz ellentámadások visszaverésében. Tarczai 2002. 127–140. p.
[5] BFL IX.282.b Ügyvédi dossziék. Ü.6021. Dr. ifj. Láng Lajos.
[6] Ma Vynohradiv (Ukrajna).
[7] Kisvárda község Elöljárósága illetőségi bizonyítványa, 1923. október 10. és Budapest Székesfőváros VII. ker. Elöljáróságának Helyhatósági bizonyítványa, 1924. október 7. BFL IX.282.b Ügyvédi dossziék. Ü.6377. Dr. Láng Pál.
[8] BFL VII.187.a Holitscher Szigfrid közjegyző iratai. Okiratok. 2509/1923., BFL VII.176.a Stamberger Ferenc közjegyző iratai. Okiratok. 2321/1924., BFL VII.198.a Lukács Izsó közjegyző iratai. Okiratok. 1412/1933. és 725/1935., 46/1936.
[9] BFL IX.282.b Ügyvédi dossziék. Ü.6377. Dr. Láng Pál.
[10] Holland gyarmat.
[11] BFL IX.282.b Ügyvédi dossziék. Ü.6377. Dr. Láng Pál.
[12] Magyarok a Francia Idegenlégióban. Újság, 1929. október 27. 3–4. p.
[13] BFL IX.282.b Ügyvédi dossziék. Ü.6377. Dr. Láng Pál.
[14] Kopré József: A Weisz Manfréd gyárban dolgozik huszonhárom internált, valutás és feketéző. Szabad Szó. 1946. július 4. 23. p.
[15] Személyi hírek. Igazságügyi Közlöny, 1948. május 31. 301. p.
[16] BFL IX.282.b Ügyvédi dossziék. Ü.6377. Dr. Láng Pál.
[17] Az Ember, 1964. május 16. 8. p.