Február 25-én a kommunizmus áldozataira emlékezünk Magyarországon. Írásomban a Magyar Kommunista Párt aktivistái által megfigyelt egyházakról a Budapesti Bizottság iratanyagában fennmaradt iratanyagból válogatok és idézek, hogy minél szemléletesebben adhassam vissza azt a nézőpontot, ahogy a jelentők ábrázolták a vallásos embereket és az egyházi intézmények működését.
DOI: 10.56045/BLM.2026.01
Tovább a cikkhez
A török kiűzését követően újjáépülő Pest 18. századi városvezetői származásukat, foglalkozásukat, rendi állásukat, műveltségüket tekintve heterogén csoportot alkottak. Jelen tanulmány ennek a városi elitnek, vagyis Pest szabad királyi város 1705 és 1790 között hivatalba lépett belső tanácsa tagjainak (bírók, helyettes bírók, polgármesterek, tanácsosok, szindikusok vagy főjegyzők) foglalkozásszerkezeti jellemzőit vázolja fel. A század elején az iparos, kereskedői, őstermelői, katonatiszti foglalkozású városvezetők között a megfelelően képzett és elegendő számban rendelkezésre álló hivatalnokokból még hiány volt. A szabad királyi városi privilégiumok visszanyerését (1703) és a Rákóczi-szabadságharc lezárását (1711) követő évtizedekben az egyre gyarapodó népességszámú, az ország életében egyre inkább központi gazdasági és kulturális funkciókat betöltő kereskedőváros irányítása egyre inkább egy szakszerűsödő és bürokratizálódó, döntően jogi végzettségű hivatalnoki elit irányítása alá került. A 65 fős csoport életrajzi- és hivatalviseléssel kapcsolatos adatainak elsősorban prozopográfiai szempontú elemzése során számos hasonló és egyedi életút, illetve családtörténetet bontakozik ki.
DOI: 10.56045/BLM.2025.14
Tovább a cikkhez
2024 tavaszán egy Kossuth téri lakásban elfalazott iratokra bukkantak. A lakás ugyanabban a házban található, amelyben egy másik lakás falaiból 2015-ben nagy mennyiségű lakásadatszolgáltatási ív került elő. A legutóbb napvilágra került iratlelet a Budapest és Környéke Lakásügyi Kormánybiztosa mindeddig megsemmisültnek hitt iratanyagát tartalmazza. Ez a hivatal irányította 1944. július és december között a főváros területén a lakásgazdálkodást, a budapesti zsidóság csillagos házakba költöztetése következtében megüresedett lakások igénybevételét és kiutalását, és a bombatámadások következtében kialakult lakáshelyzetet.
DOI: 10.56045/BLM.2025.13
Tovább a cikkhez
A gazdag, katolizált zsidó családból származó, több nyelven beszélő Láng Pál még az első világháború előtt, Budapesten szerezte meg jogi diplomáját. Ügyvédként azonban nem sokáig élvezte munkájának gyümölcsét: a hazájáért küzdött az első világháborúban, ahol harctéri sebesülésért magas kitüntetésben részesítették. Hamarosan lakhelye és így munkahelye Csehszlovák megszállás alá került. A magyar állampolgárságáról nem mondott le, míg az újat elutasította, ezért Magyarországra kellett áttelepülnie. Budapesten szinte alig volt munkája, ezért öt évre beállt a Francia Idegenlégióba. Számítása ott sem jöhetett be, mert visszatért Budapestre, és tett még egy sikertelen kísérletet ügyvédi praxis kialakítására a fővárosban.
DOI: 10.56045/BLM.2025.12
Tovább a cikkhez
A fővárosi lakásínség nem újkeletű probléma, jóllehet a mindenkori városvezetés a különböző korokban más-más megoldásokkal próbálta orvosolni a helyzetet. A tervezetek közül messze kitűnik a korai szocialista korszak 1950. évi javaslata, amelyben a Fővárosi Tanács 4-5000 nyugdíjas vidékre költöztetésével enyhítette volna a lakásgondokat. A cél a fővárosi munkásosztály lakhatáshoz juttatása volt, de az 1952. évi IV. tvr. (egyes házingatlanok állami tulajdonba vételéről) felülírta a városvezetés ezirányú terveit.
DOI: 10.56045/BLM.2025.11
Tovább a cikkhez
Pilisy Róza személyét sok városi legenda és anekdota övezi. Olyan személyisége volt a főváros életének és olyan nem mindennapi életet élt, ami együtt járt ezeknek a pletykáknak a szárnya kelésével. Azonban Róza személye és származása elsikkad ezek mögött a történetek mögött. Mit tudhatunk meg róla abból a kevés levéltári forrásból, ami fennmaradt róla? Van még olyan információ, ami újdonságként szolgálhat Róza már olyan sokszor tárgyalt életéről? A következőkben olyan eddig nem ismert forrásokat szeretnék bemutatni, ami új és pontosabb adatokkal szolgálhat Pilisy Róza életére vonatkozóan.
DOI: 10.56045/BLM.2025.10
Tovább a cikkhez
Schlosser Imre alighanem az Aranycsapat előtti generációk legelismertebb magyar labdarúgója volt. Pályafutása végeztével nehéz anyagi körülmények között élt. A VI. kerületi elöljáróságon dolgozott, ahol a feladatai közé tartozott az anyakönyvi kivonatok készítése. 1937-ben egy Braun Béla nevű, zsidó származású ismerőse, a szintén kiváló labdarúgó Braun József bátyja, rávette, hogy adjon el neki egy üres születési anyakönyvi nyomtatványt, amit a saját nevére állított ki, úgy mintha keresztény lenne. Később mások számára is vásárolt Schlossertől lebélyegzett anyakönyvi nyomtatványokat, hasonló célból. 1938 márciusában lebuktak, és közokirathamisítás miatt egy éves börtönbüntetésre ítélték őket. Egyelőre nincs nyoma annak, hogy Schlosser leülte-e az egy évet.
Braun ellenben bevonult a börtönbe, ahonnan azonnal ki is hozták, hogy folytathassa titkosügynöki tevékenységét. Ugyanis Romániában, az elcsatolt területeken kémkedett, illetve magát kettős ügynöknek kiadva tévesztette meg a román szerveket. De 1942-ben újból letartoztatták, hasonló anyakönyvhamisítási ügyben. Vajon Schlosser és Braun zsidómentők voltak? Vagy a titkosügynöki tevékenységhez volt szükség a hamis anyakönyvi kivonatokra? Esetleg csak egyszerűen az anyagi haszonszerzés motiválta őket? Ezt a kérdést is körbejárom az ügyet kivizsgáló, a szereplőket bemutató tanulmányomban.
DOI: 10.56045/BLM.2025.9
Tovább a cikkhez
Melchner Károly életútja újabb példa arra, miért választották magyarok az idegenlégiós szolgálatot. Hányatott gyermekkorát követően a második világháborút fiatal felnőttként élte meg, majd szovjet fogságból kiszabadulva hazájának búcsút intett, hogy Nyugaton kezdjen új életet. A nyughatatlan lelkű Melchner Károly az irányt az idegenlégió felé vitte. A kiképzést követően a forrongó Madagaszkáron vetették be. Leszerelést követően valószínűleg a honvágy miatt költözött haza, azonban légiós múltja miatt nehezen tudott munkát találni. S amikor az élete végre kezdett volna egyenesbe jönni, tragikus körülmények között, fiatalon elhunyt.
DOI: 10.56045/BLM.2025.8
Tovább a cikkhez
A második világháborúban a kulturális intézmények és közgyűjtemények is igyekeztek legértékesebb tárgyaikat biztonságba helyezni. Budapest Székesfőváros Levéltára legrégibb, legértékesebb irataiból öt ládányit bízott a Magyar Nemzeti Bank őrizetére. A ládákat 1943. május 31-én adták át a bank veszprémi sziklabunkerében. A ládák 1944 végén a bank aranykészletével és más kulturális javakkal hagyták el az országot. Az értékeket a felső-ausztriai Spital am Pyhrnben őrizték még akkor is, amikor az aranyat és a pénzkészletet Frankfurt am Mainba vitték. A levéltári ládák 1946 szeptemberében hiánytalanul érkeztek vissza Budapestre.
DOI: 10.56045/BLM.2025.7
Tovább a cikkhez
Úrnapja a középkor óta a katolikus egyház jelentős ünnepe, már a 13. század végén a mise mellett látványos körmeneteket tartva emlékeztek meg az Oltáriszentségről a közösségek. Cikkünkben a budai és pesti körmeneteket idézzük fel Zsigmond korától Ferenc József 1852. évi magyarországi látogatásáig.
DOI: 10.56045/BLM.2025.6
Tovább a cikkhez