2024/7. Völgyi Réka: Élet a bordélyban

adatok

Az élet egy bordélyban nem csupa fényűzés, csillogás és mulatság egy nő számra, főleg nem egy fiatal lány számára a századforduló idején a fővárosban. A kéjnőknek sok nehézséggel és adott esetben erőszakkal kellett szembenézniük, hiszen a kuncsaftok mellett a bordélytulajdonosoknak is ki voltak szolgáltatva. Az alábbi tanulmányban a bordélyházbeli életet mutatjuk be a korabeli szabályozások és igazgatásrendészeti iratok alapján.

DOI: 10.56045/BLM.2024.07

Tovább a cikkhez

2024/6. Györgyi Csaba: A fővárosi magyarörmény önmegőrzés bázisai – történeti interjúk tükrében

kapu

A 17. században Erdélybe bevándorolt örmény népcsoport, bár magyarörménnyé válva identitásának magvát kreatív módon képes volt megőrizni, mégis a magyar nemzet részévé, annak színes és eleven alkotóelemévé vált az évszázadok során.
Amikor Trianont követően a magyarörménység egyik központjává Budapest lépett elő, az örmény hagyományok ápolása egyúttal az önmegőrzés eszközévé is vált.
A közös örmény történelmi emlékezet, a közösségi tudat újra és újra tematizált formái, a család és az egyén világának hagyományokba ágyazottsága, a kapcsolattartás az anyaországi, illetve a diaszpórában élő örményekkel, illetve az örmény nyelv és vallásosság egyaránt szolgálták, sőt, szolgálják mind a mai napig a fővárosi magyarörmény élő közösségeinek fennmaradását és továbbélését.

DOI: 10.56045/BLM.2024.6

Tovább a cikkhez

2024/5. Marosi Eszter – Nagy Ágnes: A családi múlt vizualitása a fényképek kora előtt. Miniatűr portrék a 18. század végéről és a 19. század első feléből egy családi irathagyatékban

portré

A tanulmány egy olyan budapesti középosztálybeli családi irathagyatékot mutat be, amelyben az ősök galériája a 18. század utolsó évtizedéig visszanyúlva ad lehetőséget a családi múlt vizualitásának megragadására, jóval a fényképezés megjelenését megelőzően. A családi fondjaink között egyedülálló módon hét darab, elefántcsontlapra akvarell technikával készült miniatűr portré, egy további akvarell, valamint egy metszet őrzi három generáció, a 18. század második felétől a 19. század közepéig élt felmenők vonásait a hagyatékban.

Iratok mellett ritkának mondható megőrződésük arra ad lehetőséget, hogy a család történetének kontextusába helyezzük azokat, s a leszármazás rendjében mutassuk meg az ősök arcát és egyben egy a cseh, német és magyar polgárságból a Habsburg birodalmi arisztokráciába emelkedő családi hálózatot. A tanulmány egyfelől a családi leszármazást rekonstruálja, másfelől a miniatűr portrékat mutatja be, az elefántcsont miniatűrök művészettörténet által kevéssé kutatott műfaját állítva középpontba.

DOI: 10.56045/BLM.2024.5

Tovább a cikkhez

2024/4. Biró Aurél: Magyarok a Francia Idegenlégióban – Kun László története

csoportkép

Kun László hazatérésekor tett kihallgatása alapján ismerjük meg gyermekkorát, Nyugatra szökésének indokait. Hogyan vált az idegenlégió katonájává, milyen laktanyákon keresztül vezetett útja Észak-Afrikába. Kiképzését követően hamarosan Indokínába vezényelték. Észak-Vietnam legveszélyesebb helyein szolgált. Bevetéseken nem sérült meg, de életben maradását mégis egy gyors orvosi beavatkozásnak köszönhette, mert vakbélgyulladással került kórházba.

Szolgálata alatt tiszti iskolát végzett, érdemei elismeréseként több kitüntetést kapott, valamint többször előléptették. Leszerelése után csak három évre rá tért illegálisan haza. Kihallgatásakor számos magyar légióstársa nevét közölte. Életútjára 1958-ig találtunk adatokat.

DOI: 10.56045/BLM.2024.4

Tovább a cikkhez

2024/3. Mautner Zoltán: Vetélkedés az állatkerti igazgatói székért. – Serák Károly megválasztása a városligeti zoológiai kert élére. 2. rész

karikatúra

A cikk második része bemutatja, hogy kik voltak Serák Károly igazi vetélytársai az igazgatói pályázat során, akik az előzetes válogatás során a „legképesebbek” minősítést kapták. Továbbá megtudhatjuk, hogy miként zajlott a döntés meghozatala, és milyen megfontolások állhattak az új igazgató kiválasztásának hátterében.

DOI: 10.56045/BLM.2024.3

Tovább a cikkhez

2024/2. Mautner Zoltán: Vetélkedés az állatkerti igazgatói székért. – Serák Károly megválasztása a városligeti zoológiai kert élére. 1. rész

Serák Károly

1873. június 17-én az állatkert igazgatója, Berecz Antal váratlanul lemondott pozíciójáról, így a városligeti kertet üzemeltető Állat- és Növényhonosító Társaság pályázatot hirdetett az állásra. A rövid jelentkezései határidő ellenére 23 önéletrajz érkezett a zoológiai kert vezetői székének elnyerésére. A nagyszámú jelentkező közül meglepetésre Serák Károly nagyabonyi birtokost választották ki, aki ezután három évtizeden át vezette az állatkertet.

A kétrészes cikk első részében az igazgatói pályázat kiírásának körülményeit, és a pályázók közül a „gyengék” és „képesek” minősítést kapott jelentkezőket ismerhetjük meg.

DOI: 10.56045/BLM.2024.02

Tovább a cikkhez

2024/1. Brunner Attila: Egy eddig ismeretlen Otto Wagner-terv: Mandl Károly bérháza

terv

A modernista építészet nagy hatású alakja, a bécsi Otto Wagner pályakezdése Magyarországhoz is kötődik. Fiatalkori fő műve, az 1872-ben befejezett pesti Rumbach utcai zsinagóga mellett több épületet is tervezett Pestre 1870 körül, amelyek azonban viszonylag kevésbé közismertek, hiszen az építész idősebb korában megtagadta fiatalkori alkotásait. Az építész magyar állampolgárságával kapcsolatos forrásközlések alapján egy mindeddig ismeretlen műve, a Mandl Károly számára tervezett pesti bérház tervei újonnan kerültek azonosításra.

DOI: 10.56045/BLM.2024.01

Tovább a cikkhez

2023/17. Herédi Attila: A rendőrség épületei Pesten és Budapesten, 2. rész: 1867–1873

épület

2023-ban Budapest megalakulásával együtt a Fővárosi Rendőrség is százötven éves születésnapját ünnepli, ugyanis 1873. december 15-én került állami kezelésbe a korábbi három város, Pest, Buda és Óbuda addig jogilag egymástól függetlenül működő rendőrsége. Az egyesített rendőrség nem csupán a nehéz, sokrétű feladatokat örökölte meg városi elődszerveitől, de az alulszervezettség és a pénzszűke miatti problémákat is. Ezek közül a rendőrségi állomány elhelyezése, vagyis a szervezet által használt épületekkel kapcsolatos kérdések bemutatására vállalkozik jelen írás. A cikk második része a Kiegyezéstől a városegyesítésig tartó időszakot foglalja össze.

DOI: 10.56045/BLM.2023.17

Tovább a cikkhez

2023/16. Herédi Attila: A rendőrség épületei Pesten és Budapesten, 1. rész: 1849–1867

Wodianer

2023-ban Budapest megalakulásával együtt a Fővárosi Rendőrség is százötven éves születésnapját ünnepli, ugyanis 1873. december 15-én került állami kezelésbe a korábbi három város, Pest, Buda és Óbuda addig jogilag egymástól függetlenül működő rendőrsége. Az egyesített rendőrség nem csupán a nehéz, sokrétű feladatokat örökölte meg városi elődszerveitől, de az alulszervezettség és a pénzszűke miatti problémákat is. Ezek közül a rendőrségi állomány elhelyezése, vagyis a szervezet által használt épületekkel kapcsolatos kérdések bemutatására vállalkozik jelen írás.

DOI: 10.56045/BLM.2023.16

Tovább a cikkhez

2023/15. Kárpáti Attila István – Simon Katalin: Semmelweis Ignác és családja 2. – A pesti évek

portré

Cikkünk második részében folytatjuk Semmelweis Ignác családtagjainak bemutatását, mégpedig Semmelweis pesti éveire koncentrálva. A Müller család után ezúttal Semmelweis Ignác feleségének rokonságát, a Weidenhoffer és a Walthier családot, valamint Semmelweis egyik testvérét, Fülöpöt és a rokonságba tartozó gyógyszerészeket ismerhetjük meg a Budapest Főváros Levéltárában őrzött forrásokon keresztül.

DOI: 10.56045/BLM.2023.15

Tovább a cikkhez