2022/17. Gerhard Péter: Az egyesülő Budapest közigazgatási és választókerületeinek kialakulása

térkép

Az egyesített főváros létrehozása nemcsak három város, hanem az ezek bel- és külvárosaiból álló városrészek közös igazgatás alá helyezését is jelentette. Kérdéses, vajon rendelkeztek-e sajátos öntudattal az egyes városrészek lakói, és ha igen, tudták-e ezt érvényesíteni a kerülethatárok kialakítása során. A 150. évforduló apropóján megjelenő cikksorozat következő része a városrészek kialakulását, továbbá a városegyesítés során a közigazgatási és választókerületek megállapításának dilemmáit és az esetleges érdekütközéseket mutatja be.

DOI: 10.56045/BLM.2022.17

Tovább a cikkhez

2022/15. Jakab Réka: Pest és a városegyesítés

térkép és címer

A két főváros egyesítése idején Pest város gazdasági fejlődésének, urbanizációjának és népesség-növekedésének dinamizmusa jócskán megelőzte Buda városét. Ennek ellenére sem kísérte egyértelmű lelkesedés a kormányzati szinten, de a korábbi városatyák által is megfogalmazott igényt egy egységes főváros létrehozására. A cikk a fővárosi törvény megalkotását megelőző vita pesti aspektusait ismerteti.

DOI: 10.56045/BLM.2022.15

Tovább a cikkhez

2022/11. Simon Katalin: „Jó példával járnak elöl, hogy övéik jó emberekké, honpolgárokká és jó kereszténnyé váljanak” – Elemi iskolák Pest-Budán és Óbudán 1822-ben

iskolás

Kétszáz éve látogatta végig Rudnay Sándor hercegprímás Pest, Buda és Óbuda plébániáit, és kétszáz éve adta ki Schams Ferenc részletes városleíró munkájának második kötetét Budáról. Szeptember elseje, a tanévkezdet alkalmából ezen két forrásból kiindulva bemutatjuk, milyen keretek között zajlott ekkoriban a három városban az alapfokú oktatás: hányan jártak egy-egy osztályba és milyen feltételek mellett végezték munkájukat a tanítók.

DOI: 11.56045/BLM.2022.11

A pdf feltöltése folyamatban.

Tovább a cikkhez

2022/1. (58. szám) Nagy János: Pest város epreskertjei nyomában

ház

A Terézváros központjában található, 1883-tól képzőművészeti mesteriskolával és műteremlakásokkal beépült és részben felparcellázott Epreskert nevében máig őrzi Pest szabad királyi város egykori epreskertjének emlékét. A Mária Terézia és II. József gazdaságpolitikája jegyében a selyemtermelés alapanyagául szolgáló selyemgubó készítéséhez elengedhetetlen és országszerte telepített eperfák a XX. század közepéig a magyar tájkép elmaradhatatlan elemének számítottak, mára viszont teljesen eltűntek köztereinkről, kertjeinkből. Jelen írás a Pest város gazdálkodásában marginális szerepet játszó, de városképi és városszépítési szempontból annál jelentősebb, 1771-ben létrehozott és többször áthelyezett pesti epreskertek történetébe enged bepillantást.

DOI: 10.56045/BLM.2022.1

A pdf feltöltése folyamatban.

Tovább a cikkhez

2021/30. (57. szám) Jakab Réka: Újévi köszöntések Pesten

kéményseprő

Pest város levéltárának hagyatéki iratai között két, metszettel illusztrált díszes újévi köszöntővers maradt fenn. Az 1838. újév napjára készült nyomtatványokkal a pesti kéményseprő legények és a lámpagyújtogatók kopogtattak be a polgárok ajtaján köszönteni az újévet. A cikk ezt az újévi szokást és a két szakma reformkori képviselőit idézi fel.

DOI: 10.56045/BLM.2021.30

A pdf feltöltése folyamatban.

Tovább a cikkhez

2020/18. (20. szám) Csiffáry Gabriella: Magyar hajnal hasad. Egy egyetemista emlékei az 1956-os forradalomból – KÜLÖNSZÁM

napló

A cikk az 1956. október 23-i fővárosi eseményeket egy egyetemista – akkor még a győzelemben bízó sorokat papírra vetett – naplójának részleteinek segítségével idézi fel, amely egy 1957-ben elítélt peranyagából került elő plakátok, szórólapok, meghívók, emellett a különböző bel- és külföldi rádióadók tudósításairól készített feljegyzések mellett. A naplórészletek és korabeli fotók adnak hírt az egyetemisták mozgásáról, a kivonulásról, s arról, hogy mi történt a rádiónál, valamint az első halottakról is.

DOI: 10.56045/BLM.2020.18

Tovább a cikkhez

2020/8. (10. szám) Simon Katalin: „Ég a város, ég a ház is…”

tűzoltókocsi

A cikk a tűz és a három város, Pest-Buda és Óbuda viszonyát mutatja be a 18. században. Az 1723. évi húsvétvasárnapi tűzvész Budán, pusztítása mellett a város későbbi tűzvédelmi intézkedéseire is nagy hatással volt. A hasonló erejű tűzvészek megelőzésére a város rendszeresen adott ki tűzrendészeti szabályzatokat, a tűzvédelmi eszközök őrzési helyeit is meghatározva. Pest első ismert, részletes szabályzata 1788-ban keletkezett.

DOI: 10.56045/BLM.2020.8

Tovább a cikkhez