2023/3. Herédi Attila: Új lehetőség a fejlődésre – Kőbánya és a városegyesítés

ház

Amikor Budapest egyesítésének gondolata felmerült, elsősorban Buda és Pest szabad királyi városok nagy múltú, sűrűn beépített- és lakott, gazdaságilag is jelentős belső városrészeinek sorsát szerették volna szorosabban összekötni, amihez Óbuda mezőváros csatlakozása is eléggé kézenfekvőnek látszott. Később bizonyos megfontolások alapján egyes külterületek, vagy különleges helyzetű városrészek szabályozásáról is gondoskodtak – ilyen volt pl. a Margitsziget. Ugyanakkor Pestnek nagy kiterjedésű tartozékai is voltak, amelyek a lakosság számában, vagy az urbanizáció mértékében nem érhettek fel a belsőbb kerületekkel.

Sokan így vélekedtek Kőbányáról is, holott az 1860-as évek végére itt már fontos előre lépések történtek a városiasodás felé, és az ide települt üzemek is jelentős gazdasági erőt képviseltek. Azonban ahhoz, hogy a honatyák Kőbányát komolyan vegyék, és végül tizedik kerületként csatlakozhasson a főváros területéhez, az itt érdekelt birtokosoknak, és gyártulajdonosoknak is össze kellett fogniuk. A következő írás erről számol be.

DOI: 10.56045/BLM.2023.3

Tovább a cikkhez

2022/18. Herédi Attila: Elvharcok és reális megfontolások Budapest rendőrségének kérdésében (Rendészet, állami vagy fővárosi rendőrség)

Buda, Pest és Óbuda – ugyan koronként változó mértékű – önállósággal, de választott testületeik (tanácsaik) irányításával maguk intézték helyi közügyeiket, amelyeknek egyik lényeges része volt a rendészeti feladatok ellátása. A városegyesítés közeledtével az a kérdés is napirendre került az országgyűlésen, hogy a létrejövő Budapesten miként szervezzék meg a rendőrséget.

A korábbihoz hasonlóan működjön tovább, de már a főváros irányítása alatt – kockáztatva így a három eltérő karakterű város(rész) helyzetéből és lehetőségeiből eredő konfliktusokat –, vagy az egész szerv kerüljön inkább állami kezelésbe. Nem egyszerűen szervezeti és finanszírozási kérdéseket kellett megvitatniuk a politikusoknak, mert már az elvek tekintetében is jelentős nézetkülönbségek kerültek elő. A következő írás bemutatja a fővárosi rendőrség létrehozásával kapcsolatos vitákat, amelyek jól érzékeltetik, hogy milyen horderejű kérdés megoldásában kellett a honatyáknak konszenzusra jutniuk.

DOI: 10.56045/BLM.2022.18

Tovább a cikkhez

2022/17. Gerhard Péter: Az egyesülő Budapest közigazgatási és választókerületeinek kialakulása

térkép

Az egyesített főváros létrehozása nemcsak három város, hanem az ezek bel- és külvárosaiból álló városrészek közös igazgatás alá helyezését is jelentette. Kérdéses, vajon rendelkeztek-e sajátos öntudattal az egyes városrészek lakói, és ha igen, tudták-e ezt érvényesíteni a kerülethatárok kialakítása során. A 150. évforduló apropóján megjelenő cikksorozat következő része a városrészek kialakulását, továbbá a városegyesítés során a közigazgatási és választókerületek megállapításának dilemmáit és az esetleges érdekütközéseket mutatja be.

DOI: 10.56045/BLM.2022.17

Tovább a cikkhez

2022/15. Jakab Réka: Pest és a városegyesítés

térkép és címer

A két főváros egyesítése idején Pest város gazdasági fejlődésének, urbanizációjának és népesség-növekedésének dinamizmusa jócskán megelőzte Buda városét. Ennek ellenére sem kísérte egyértelmű lelkesedés a kormányzati szinten, de a korábbi városatyák által is megfogalmazott igényt egy egységes főváros létrehozására. A cikk a fővárosi törvény megalkotását megelőző vita pesti aspektusait ismerteti.

DOI: 10.56045/BLM.2022.15

Tovább a cikkhez

2022/11. Simon Katalin: „Jó példával járnak elöl, hogy övéik jó emberekké, honpolgárokká és jó kereszténnyé váljanak” – Elemi iskolák Pest-Budán és Óbudán 1822-ben

iskolás

Kétszáz éve látogatta végig Rudnay Sándor hercegprímás Pest, Buda és Óbuda plébániáit, és kétszáz éve adta ki Schams Ferenc részletes városleíró munkájának második kötetét Budáról. Szeptember elseje, a tanévkezdet alkalmából ezen két forrásból kiindulva bemutatjuk, milyen keretek között zajlott ekkoriban a három városban az alapfokú oktatás: hányan jártak egy-egy osztályba és milyen feltételek mellett végezték munkájukat a tanítók.

DOI: 10.56045/BLM.2022.11

Tovább a cikkhez

2022/1. (58. szám) Nagy János: Pest város epreskertjei nyomában

ház

A Terézváros központjában található, 1883-tól képzőművészeti mesteriskolával és műteremlakásokkal beépült és részben felparcellázott Epreskert nevében máig őrzi Pest szabad királyi város egykori epreskertjének emlékét. A Mária Terézia és II. József gazdaságpolitikája jegyében a selyemtermelés alapanyagául szolgáló selyemgubó készítéséhez elengedhetetlen és országszerte telepített eperfák a XX. század közepéig a magyar tájkép elmaradhatatlan elemének számítottak, mára viszont teljesen eltűntek köztereinkről, kertjeinkből. Jelen írás a Pest város gazdálkodásában marginális szerepet játszó, de városképi és városszépítési szempontból annál jelentősebb, 1771-ben létrehozott és többször áthelyezett pesti epreskertek történetébe enged bepillantást.

DOI: 10.56045/BLM.2022.1

Tovább a cikkhez

2021/30. (57. szám) Jakab Réka: Újévi köszöntések Pesten

kéményseprő

Pest város levéltárának hagyatéki iratai között két, metszettel illusztrált díszes újévi köszöntővers maradt fenn. Az 1838. újév napjára készült nyomtatványokkal a pesti kéményseprő legények és a lámpagyújtogatók kopogtattak be a polgárok ajtaján köszönteni az újévet. A cikk ezt az újévi szokást és a két szakma reformkori képviselőit idézi fel.

DOI: 10.56045/BLM.2021.30

Tovább a cikkhez

2020/18. (20. szám) Csiffáry Gabriella: Magyar hajnal hasad. Egy egyetemista emlékei az 1956-os forradalomból – KÜLÖNSZÁM

napló

A cikk az 1956. október 23-i fővárosi eseményeket egy egyetemista – akkor még a győzelemben bízó sorokat papírra vetett – naplójának részleteinek segítségével idézi fel, amely egy 1957-ben elítélt peranyagából került elő plakátok, szórólapok, meghívók, emellett a különböző bel- és külföldi rádióadók tudósításairól készített feljegyzések mellett. A naplórészletek és korabeli fotók adnak hírt az egyetemisták mozgásáról, a kivonulásról, s arról, hogy mi történt a rádiónál, valamint az első halottakról is.

DOI: 10.56045/BLM.2020.18

Tovább a cikkhez

2020/8. (10. szám) Simon Katalin: „Ég a város, ég a ház is…”

tűzoltókocsi

A cikk a tűz és a három város, Pest-Buda és Óbuda viszonyát mutatja be a 18. században. Az 1723. évi húsvétvasárnapi tűzvész Budán, pusztítása mellett a város későbbi tűzvédelmi intézkedéseire is nagy hatással volt. A hasonló erejű tűzvészek megelőzésére a város rendszeresen adott ki tűzrendészeti szabályzatokat, a tűzvédelmi eszközök őrzési helyeit is meghatározva. Pest első ismert, részletes szabályzata 1788-ban keletkezett.

DOI: 10.56045/BLM.2020.8

Tovább a cikkhez