2021/29. (56. szám) Rácz Attila: Kopjások, diverzánsok, fradisták. Munkásőrök akcióban

táblázat

A Levéltári Mozaikok 5. számához kapcsolódó írásában a szerző a Kádár-rendszer “konszolidációja” utáni évekből a munkásőrség fegyelemi ügyeibe enged bepillantást nyerni. Az öt évvel korábbi “ rendkívüli eseményeket” általában az alkoholfogyasztásra és a fegyverhasználatra vezették vissza. Ezért a párt igyekezett a munkásőrséget megregulázni és az otthoni fegyvertartást minimalizálni. Érdeklődésük középpontjában szervezkedések megelőzése és kezelése állt.

DOI: 10.56045/BLM.2021.29

A pdf feltöltése folyamatban.

Tovább a cikkhez

2021/26. (53. szám) Völgyi Réka: Bordélytulajdonosok és bordélynyitás Budapesten a századfordulón

nő

A cikk bemutatja, hogyan zajlott a bordélynyitás Budapesten a 19. és 20. század fordulóján. A prostitúció és a bordélyházak szabályozására számos rendeletet hoztak, amelyek részletesen foglalkoztak azzal, hogyan kellett nyilvánosházat nyitni, vezetni, kik élhettek ott, és külön hangsúlyt fektettek arra, hogyan lehet megvédeni a prostituáltakat a tulajdonos kizsákmányolásától. Megismertet a szereplőkkel, a magán- és bordélyházi kéjnőkkel, a bordélytulajdonossal, a madammal és a szállásadónővel.

DOI: 10.56045/BLM.2021.26

A pdf feltöltése folyamatban.

Tovább a cikkhez

2021/14. (41. szám) V. László Zsófia: A bajba jutott kéményseprő és a hős tűzoltó

tűzoltó

Az 1917-ben a sajtóban nagy figyelmet kiváltó esetet és szereplőit kutatta a cikk írója. Rámutat az újságokban megjelent és a levéltári források adatai közötti eltérésre. Történt, hogy a Lukács Fürdő kéményét tisztító kéményseprőt a tűzoltók mentették meg, ugyanis a fürdő fűtői nem tudtak a kéményseprésről, s a kazánba befűtöttek. A kéményseprő Generál Sándor neve a későbbiekben főleg bűncselekmények, valamint 1928-ban egy hasonló egri baleset kapcsán bukkan fel. Mindkét esetben a mentésben résztvevő tűzoltót kitüntették.

DOI: 10.56045/BLM.2021.14

A pdf feltöltése folyamatban.

Tovább a cikkhez

2021/13. (40. szám) Sipos András: Nemzeti kultúrintézmény vagy/és üzleti vállalkozás? A korai Vígszínház esete egy kövezési járulék-vita tükrében

térkép

A főváros 19. századi színháztörténetének rövid áttekintése után a cikk a Vígszínház kihívásokban gazdag kezdeteit ismerteti. Hosszas viták után a Vígszínház 1896-ban magánvállalkozásként részvénytársasági formában alakult meg, a korabeli elit széleskörű összefogásával. Megépítése (tervező: Fellner és Helmer cég) nemcsak színházi vállalkozás, hanem nagyvonalú ingatlanügylet is volt. A kezdeti időszakhoz tartozik a színház és a főváros több évtizedig tartó vitája a burkolási járulékról.

DOI: 10.56045/BLM.2021.13

A pdf feltöltése folyamatban.

Tovább a cikkhez

2021/11. (38. szám) Kenyeres István – Sarusi Kiss Béla Hiteles-e a nemrég felbukkant József Attila-kézirattal kapcsolatos rendőrségi irat?

pecsét

A cikk egy aukción felbukkant, József Attilának tulajdonított kézirat hitelességének kérdését tárgyalja a hozzá kapcsolt rendőrségi irat levéltári szempontok szerinti vizsgálata alapján. Formai jegyek, így a lapon szereplő pecsét, iktatószám, továbbá a rendőri szervezet, az aláíró személye az irat – eredeti pecséttel ellátott, de – hamisított tartalmát támasztják alá.

DOI: 10.56045/BLM.2021.11

A pdf feltöltése folyamatban.

Tovább a cikkhez

2021/3. (30. szám) Koltai Gábor: Krassó György és a Magyar Október Szabadsajtó Tájékoztatószolgálat

Krassó

A cikk a Krassó által működtetett Magyar Október Szabadsajtó Tájékoztatószolgálat iratainak és hangkazettáinak archívumát és annak feldolgozására létrejött projekt eredményeit ismerteti. Az 1986–89 között készült magyar és angol nyelvű londoni hírlevelek naprakész tudósítást adnak a hazai ellenzék rendszerváltás felé vezető küzdelmeiről, az ellenzéki megmozdulásokról és az emigráns szervezetekről. Alapjuk emigránsok és hazai ellenzéki vezetők által folytatott rögzített telefonbeszélgetések voltak.

DOI: 10.56045/BLM.2021.3

Tovább a cikkhez

2020/22. (24. szám) Huszár Renáta – Somorjai Szabolcs: A csepeli szabadkikötő története a Horthy-korszakban

kikötő

A cikk végigkíséri a kikötő történetét annak 19. század végi terveitől az 1930-as évekig. 1923-ban, az ország egyetlen tengeri kikötője, Fiume elvesztését követően, kikötő megépítésére hívták életre a Budapesti Vámmentes Kikötő Rt.-t a kormányzat és francia befektetők részvételével. Öt év múlva a cég állami tulajdonba került. Az kikötő avatására 1928-ban került sor, szabadkikötővé kilenc évvel később vált . 1934-től a Ganz Hajógyárban készült tengerjáró hajók indultak a Fekete-tenger felé, bekapcsolva az országot a világkereskedelembe.

DOI: 10.56045/BLM.2020.22

Tovább a cikkhez

2020/17. (19. szám) Lukács Anikó: A tanácsnok halála

arcképek

Egy köztiszteletben álló, magas rangú, fővárosi hivatalnok, Barna Zsigmond váratlan és megdöbbentő öngyilkossága kapcsán a cikk bepillantást enged nyerni családtörténeti iratok és a korabeli sajtóban megjelent írások segítségével egy „tanácsnok” életébe, pályájába, valamint kicsit a fővárosi Városháza belső hivatali viszonyaiba is. A cikk elemzéséből kiolvasható, hogy 1883-ban az újságok milyen információkat és hogyan tartottak fontosnak közölni egy ilyen tragikus eset kapcsán.

DOI: 10.56045/BLM.2020.17

Tovább a cikkhez

2020/16. (18. szám) Szakolczai Attila: H. M. főhadnagy bűncselekményének jogi (re)konstrukciói

vádirat

Egy járási pártbizottságon, később a Belügyminisztériumban dolgozó pártmunkás, majd 1956-ban önként a karhatalmi parancsnokságon jelentkező főhadnagy 1957-es büntetőügye kapcsán keletkezett iratanyag elemzésével világít rá a cikk, hogy a diktatúrákban a bírósági eljárás során aprónak tűnő részletek megváltoztatásával mennyire más megvilágításba kerülhet ugyanaz az eset, s ezáltal annak megítélése is.

DOI: 10.56045/BLM.2020.16

Tovább a cikkhez

2020/12. (14. szám) Nagy Ágnes: Alaprajzi reformkísérlet a két világháború közötti budapesti lakásépítésben

tervrajz

A két világháború közötti lakásépítés reformkísérletének modellje volt a minden családtagnak külön hálófülkét, a lakók számához igazodó alaprajzú többlakásos házakat tervező koncepció, ami újdonságot jelentett a korábbi, társadalmi státuszt alapul vevő tervezéshez képest. Külföldi példa alapján próbálták meghonosítani az alaprajzi váltást, ami gyökeres változtatást jelentett a lakáson belüli tér korábbi felosztásához képest. A hálófülkés lakás végül nem lett bevett alaprajzi megoldás a fővárosban.

DOI: 10.56045/BLM.2020.12

Tovább a cikkhez