2022/17. Gerhard Péter: Az egyesülő Budapest közigazgatási és választókerületeinek kialakulása

térkép

Az egyesített főváros létrehozása nemcsak három város, hanem az ezek bel- és külvárosaiból álló városrészek közös igazgatás alá helyezését is jelentette. Kérdéses, vajon rendelkeztek-e sajátos öntudattal az egyes városrészek lakói, és ha igen, tudták-e ezt érvényesíteni a kerülethatárok kialakítása során. A 150. évforduló apropóján megjelenő cikksorozat következő része a városrészek kialakulását, továbbá a városegyesítés során a közigazgatási és választókerületek megállapításának dilemmáit és az esetleges érdekütközéseket mutatja be.

DOI: 10.56045/BLM.2022.17

Tovább a cikkhez

2022/15. Jakab Réka: Pest és a városegyesítés

térkép és címer

A két főváros egyesítése idején Pest város gazdasági fejlődésének, urbanizációjának és népesség-növekedésének dinamizmusa jócskán megelőzte Buda városét. Ennek ellenére sem kísérte egyértelmű lelkesedés a kormányzati szinten, de a korábbi városatyák által is megfogalmazott igényt egy egységes főváros létrehozására. A cikk a fővárosi törvény megalkotását megelőző vita pesti aspektusait ismerteti.

DOI: 10.56045/BLM.2022.15

Tovább a cikkhez

2020/4. (6. szám) Garami Erika: Kölcsönjegy Budapest élelmezéséért

kölcsönjegy

1945 februárjában a Budapesti Nemzeti Bizottság a főváros katasztrofálissá vált közellátásának biztosítására élelmezési kölcsönjegy bevezetéséről döntött, mivel a szigorú korlátozó intézkedések, a jegyrendszer nem hozott megnyugtató megoldást. A jegy fedezete a székesfőváros minden vagyona és jövedelme volt. Eredetileg nem szántak a jegynek pénzforgalmi szerepet, de a visszafizetést úgy oldották meg, hogy adó- és lakbérfizetésre, illetve korlátozottan élelmiszer vásárlásra is fel lehetett használni.

DOI: 10.56045/BLM.2020.4

Tovább a cikkhez