2024/3. Mautner Zoltán: Vetélkedés az állatkerti igazgatói székért. – Serák Károly megválasztása a városligeti zoológiai kert élére. 2. rész

karikatúra

A cikk második része bemutatja, hogy kik voltak Serák Károly igazi vetélytársai az igazgatói pályázat során, akik az előzetes válogatás során a „legképesebbek” minősítést kapták. Továbbá megtudhatjuk, hogy miként zajlott a döntés meghozatala, és milyen megfontolások állhattak az új igazgató kiválasztásának hátterében.

DOI: 10.56045/BLM.2024.3

Tovább a cikkhez

2024/2. Mautner Zoltán: Vetélkedés az állatkerti igazgatói székért. – Serák Károly megválasztása a városligeti zoológiai kert élére. 1. rész

Serák Károly

1873. június 17-én az állatkert igazgatója, Berecz Antal váratlanul lemondott pozíciójáról, így a városligeti kertet üzemeltető Állat- és Növényhonosító Társaság pályázatot hirdetett az állásra. A rövid jelentkezései határidő ellenére 23 önéletrajz érkezett a zoológiai kert vezetői székének elnyerésére. A nagyszámú jelentkező közül meglepetésre Serák Károly nagyabonyi birtokost választották ki, aki ezután három évtizeden át vezette az állatkertet.

A kétrészes cikk első részében az igazgatói pályázat kiírásának körülményeit, és a pályázók közül a „gyengék” és „képesek” minősítést kapott jelentkezőket ismerhetjük meg.

DOI: 10.56045/BLM.2024.02

Tovább a cikkhez

2023/15. Kárpáti Attila István – Simon Katalin: Semmelweis Ignác és családja 2. – A pesti évek

portré

Cikkünk második részében folytatjuk Semmelweis Ignác családtagjainak bemutatását, mégpedig Semmelweis pesti éveire koncentrálva. A Müller család után ezúttal Semmelweis Ignác feleségének rokonságát, a Weidenhoffer és a Walthier családot, valamint Semmelweis egyik testvérét, Fülöpöt és a rokonságba tartozó gyógyszerészeket ismerhetjük meg a Budapest Főváros Levéltárában őrzött forrásokon keresztül.

DOI: 10.56045/BLM.2023.15

Tovább a cikkhez

2023/14. Simon Katalin: Semmelweis Ignác és családja 1. – Fiatalkor Budán

portré

Semmelweis Ignác élete, munkássága az orvostörténelmi kutatások egyik kiemelt témája. A családját is érintő publikációk azonban eddig kevés figyelmet szenteltek az anyák megmentője anyai felmenőinek és rokonságának, házasságának. A Budapesti Levéltári Mozaikokban erről az oldalról, részben eddig publikálatlan levéltári források segítségével mutatjuk be Semmelweis Ignácot és családját. A kétrészes cikk első számában Semmelweis szüleit, anyai nagyapját és annak családját ismerhetjük meg.

A forrásközlések Kárpáti Attila István munkái.

DOI: 10.56045/BLM.2023.14

Tovább a cikkhez

2023/11. Jakab Réka: „…a jobb útra térésnek komoly bizonyítékait vélem fölfedezhetni…” – Petőfi Zoltán életének utolsó hónapjai a hagyatéki iratok tükrében

ravatalon

1870. november 5-én Pesten, a Sándor utca 12. szám alatti szálláshelyén 22. életévében elhunyt Petőfi Zoltán, Petőfi Sándor és Szendrey Júlia egyetlen gyermeke, a költő örököse. A súlyos tüdővészben szenvedő fiú rövid és viharos életét, szomorú és hányattatott sorsát az irodalomtörténeti kutatás részletesen feltárta. Budapest Főváros Levéltára a Petőfi 200 Emlékév keretében ezúttal Petőfi Zoltán itt őrzött hagyatéki iratait mutatja be, kiemelve olyan részleteket, amelyek mindeddig nem kerültek publikálásra.

DOI: 10.56045/BLM.2023.11

Tovább a cikkhez

2023/6. Garami Erika: Vaszary contra Ernst Lajos – Vaszary János perei

Vaszary János festőművész (Kaposvár, 1867. november 30. – Budapest, 1939. április 19.) pályája számos ponton kapcsolódik a fővároshoz. Itt tanult, tanított, lakott, alkotott, kiállított, a fővárosi művészélet egyik ismert és elismert egyénisége volt, annak ellenére, hogy műveit és stílusát gyakran kritizálták. Fővárosi témájú alkotásai méltán tarthatnak számot a szakemberek teljes körű elemzésére, különösen a Budapest kálváriája című sorozat, amelynek harmadik része az újonnan feltárt festmények egyike.

Ritkábban esik szó a festőművész pályatársaihoz fűződő kapcsolatairól, a szakmai ellentétekről, a perekről, amelyekben szerepelt felperesként, alperesként, de tanúként is. A sajtó számára is hírértékű volt olyan konfliktusa, amely végül nem vezetett perhez.
Budapest Főváros Levéltára őrzi Vaszary János festőművész és Ernst Lajos múzeumigazgató, kiállítás-rendező 50.000 koronáért folytatott perének iratait.

DOI: 10.56045/BLM.2023.6

Tovább a cikkhez

2023/5. Mautner Zoltán: A tudós és az ember – Lendl Adolf életpályája

A Fővárosi Állat- és Növénykert főbejáratától jobbra induló sétányon az intézmény meghatározó vezetőinek szobrai találhatóak. Köztük van dr. Lendl Adolfé is, aki az állatkert 1909–1912-ig tartó átépítése során végzett eredményes munkájával örökre beírta magát a városligeti zoológiai és botanikus kert történetébe. Annak ellenére, hogy az egykori intézményvezetőnek kiemelkedően kalandos élete volt, nevét kevesen ismerik a természettudományos körökön kívül. Ezen próbál segíteni ez a tanulmány, amely Lendl életéről egy átfogóbb képet igyekszik bemutatni.

DOI: 10.56045/BLM.2023.5

Tovább a cikkhez

2022/12: Rácz Attila: Három fogás és a desszert. Családfakutatás a levéltár-pedagógiában

Gundel Károly és felesége

A Vendéglátóipari Szakközép- és Szakmunkásképző Iskolát hetven éve, 1952-ben alapították. Ma Gundel Károly nevét viseli. Az alábbiakban az iskola történetével kapcsolatos pedagógiai foglalkozásaink egyikét mutatjuk be. A cikk digitális közlése lehetővé teszi, hogy az olvasó is követhesse az oktatás folyamatát.

DOI: 10.56045/BLM.2022.12

Tovább a cikkhez

2022/8. Rácz Attila: A szerelem, a siker és a pénz Molnár Ferenc és Molnár Erzsébet életében III. rész

anyakönyv

Hetven éve, 1952. április 1-jén halt meg a Pál utcai fiúk – és oly sok színdarab és regény – szerzője, Molnár Ferenc. Budapest Főváros Levéltára forrásai segítségével rá és családjára emlékezünk. A háromrészes sorozat Molnár Ferenc és testvére, Böske viharos szerelmi életével és az író pályafutásának tragikus végével zárul.

DOI: 10.56045/BLM.2022.8

Tovább a cikkhez

2022/7. Rácz Attila: A szerelem, a siker és a pénz Molnár Ferenc és Molnár Erzsébet életében II. rész

igazolvány

Hetven éve, 1952. április 1-jén halt meg a Pál utcai fiúk – és oly sok színdarab és regény – szerzője, Molnár Ferenc. Budapest Főváros Levéltára forrásai segítségével rá és családjára emlékezünk. A sorozat második részében a sikeres, nemzetközi hírnévre szert tevő Molnár pályafutásának további mérföldköveit ismerhetjük meg.

DOI: 10.56045/BLM.2022.7

Tovább a cikkhez