Kategória: Életrajzok

Hidvégi Violetta: Egy életút állomásai – Kétszáz éve született báró Podmaniczky Frigyes. 2. rész

Közzétéve: Levéltári Mozaikok által
Podmaniczky Frigyes

Podmaniczky Frigyes 1868-ban a Hazánk című lap főszerkesztőjeként fogalmazta meg Pest-Buda fejlesztésének legfontosabb teendőit. 1870-től tagja, majd 1873-tól alelnöke a Fővárosi Közmunkák Tanácsának. Budapest két kiemelkedő beruházása, az Operaház (1874–1884) és a Várkerti együttes (1874–1880) építése egy időben zajlott. A báró mindkét esetben az építési bizottság elnökeként irányította a munkálatokat. A feladathalmozó báró 1875-től a Nemzeti Színház, majd 1884 augusztusától az Operaház és Nemzeti egyesített intendánsi posztját töltötte be 1885 végéig. Podmaniczky 32 évi szolgálat után 1905-ben köszönt le az FKT alelnökségéről. Lelkiismeretes vezetése alatt a Közmunkatanács tevékenysége nyomán Budapest világvárossá alakult.

DOI: 10.56045/BLM.2024.9

A pdf letöltéséhez kattintson ideLetöltés
Tovább a cikkhez

Hidvégi Violetta: Egy életút állomásai – Kétszáz éve született báró Podmaniczky Frigyes. 1. rész

Közzétéve: Levéltári Mozaikok által

Podmanini és aszódi báró Podmaniczky Frigyes, az egyik legrégibb trencséni nemesi család leszármazottja Pesten született 1824. június 20-án. A fiatalember a pesti evangélikus gimnázium elvégzése után Késmárkon jogot hallgatott. 1845–46-ban európai tanulmányutat tett barátjával, Prónay Józseffel. 1847-ben Kossuth Lajos választási kortese. A szabadságharcban a világosi fegyverletételig a Károlyi-huszárezredben küzdött. Az 1850-es években a báró a sportban és az irodalomban talált menedéket. A Protestáns pátens elleni harc aktív részvevője. 1860-tól 1873-ig felügyelőként szolgálta az evangélikus egyházat. 1861-től 1906-ig országgyűlési képviselő. Az 1875-ben létrejött Szabadelvű párt egyik vezéralakja.

DOI: 10.56045/BLM.2024.8

A pdf letöltéséhez kattintson ideLetöltés
Tovább a cikkhez

2024/4. Biró Aurél: Magyarok a Francia Idegenlégióban – Kun László története

Közzétéve: Levéltári Mozaikok által

csoportkép

Kun László hazatérésekor tett kihallgatása alapján ismerjük meg gyermekkorát, Nyugatra szökésének indokait. Hogyan vált az idegenlégió katonájává, milyen laktanyákon keresztül vezetett útja Észak-Afrikába. Kiképzését követően hamarosan Indokínába vezényelték. Észak-Vietnam legveszélyesebb helyein szolgált. Bevetéseken nem sérült meg, de életben maradását mégis egy gyors orvosi beavatkozásnak köszönhette, mert vakbélgyulladással került kórházba.

Szolgálata alatt tiszti iskolát végzett, érdemei elismeréseként több kitüntetést kapott, valamint többször előléptették. Leszerelése után csak három évre rá tért illegálisan haza. Kihallgatásakor számos magyar légióstársa nevét közölte. Életútjára 1958-ig találtunk adatokat.

DOI: 10.56045/BLM.2024.4

A pdf letöltéséhez kattintson ideLetöltés
Tovább a cikkhez

2024/3. Mautner Zoltán: Vetélkedés az állatkerti igazgatói székért. – Serák Károly megválasztása a városligeti zoológiai kert élére. 2. rész

Közzétéve: Levéltári Mozaikok által
karikatúra

A cikk második része bemutatja, hogy kik voltak Serák Károly igazi vetélytársai az igazgatói pályázat során, akik az előzetes válogatás során a „legképesebbek” minősítést kapták. Továbbá megtudhatjuk, hogy miként zajlott a döntés meghozatala, és milyen megfontolások állhattak az új igazgató kiválasztásának hátterében.

DOI: 10.56045/BLM.2024.3

A pdf letöltéséhez kattintson ideLetöltés
Tovább a cikkhez

2024/2. Mautner Zoltán: Vetélkedés az állatkerti igazgatói székért. – Serák Károly megválasztása a városligeti zoológiai kert élére. 1. rész

Közzétéve: Levéltári Mozaikok által
Serák Károly

1873. június 17-én az állatkert igazgatója, Berecz Antal váratlanul lemondott pozíciójáról, így a városligeti kertet üzemeltető Állat- és Növényhonosító Társaság pályázatot hirdetett az állásra. A rövid jelentkezései határidő ellenére 23 önéletrajz érkezett a zoológiai kert vezetői székének elnyerésére. A nagyszámú jelentkező közül meglepetésre Serák Károly nagyabonyi birtokost választották ki, aki ezután három évtizeden át vezette az állatkertet.

A kétrészes cikk első részében az igazgatói pályázat kiírásának körülményeit, és a pályázók közül a „gyengék” és „képesek” minősítést kapott jelentkezőket ismerhetjük meg.

DOI: 10.56045/BLM.2024.02

A pdf letöltéséhez kattintson ideLetöltés
Tovább a cikkhez

2023/15. Kárpáti Attila István – Simon Katalin: Semmelweis Ignác és családja 2. – A pesti évek

Közzétéve: Levéltári Mozaikok által
portré

Cikkünk második részében folytatjuk Semmelweis Ignác családtagjainak bemutatását, mégpedig Semmelweis pesti éveire koncentrálva. A Müller család után ezúttal Semmelweis Ignác feleségének rokonságát, a Weidenhoffer és a Walthier családot, valamint Semmelweis egyik testvérét, Fülöpöt és a rokonságba tartozó gyógyszerészeket ismerhetjük meg a Budapest Főváros Levéltárában őrzött forrásokon keresztül.

DOI: 10.56045/BLM.2023.15

A pdf letöltéséhez kattitnson ideLetöltés
Tovább a cikkhez

2023/14. Simon Katalin: Semmelweis Ignác és családja 1. – Fiatalkor Budán

Közzétéve: Levéltári Mozaikok által
portré

Semmelweis Ignác élete, munkássága az orvostörténelmi kutatások egyik kiemelt témája. A családját is érintő publikációk azonban eddig kevés figyelmet szenteltek az anyák megmentője anyai felmenőinek és rokonságának, házasságának. A Budapesti Levéltári Mozaikokban erről az oldalról, részben eddig publikálatlan levéltári források segítségével mutatjuk be Semmelweis Ignácot és családját. A kétrészes cikk első számában Semmelweis szüleit, anyai nagyapját és annak családját ismerhetjük meg.

A forrásközlések Kárpáti Attila István munkái.

DOI: 10.56045/BLM.2023.14

A fájl letöltéséhez kattintson ideLetöltés
Tovább a cikkhez

2023/11. Jakab Réka: „…a jobb útra térésnek komoly bizonyítékait vélem fölfedezhetni…” – Petőfi Zoltán életének utolsó hónapjai a hagyatéki iratok tükrében

Közzétéve: Levéltári Mozaikok által
ravatalon

1870. november 5-én Pesten, a Sándor utca 12. szám alatti szálláshelyén 22. életévében elhunyt Petőfi Zoltán, Petőfi Sándor és Szendrey Júlia egyetlen gyermeke, a költő örököse. A súlyos tüdővészben szenvedő fiú rövid és viharos életét, szomorú és hányattatott sorsát az irodalomtörténeti kutatás részletesen feltárta. Budapest Főváros Levéltára a Petőfi 200 Emlékév keretében ezúttal Petőfi Zoltán itt őrzött hagyatéki iratait mutatja be, kiemelve olyan részleteket, amelyek mindeddig nem kerültek publikálásra.

DOI: 10.56045/BLM.2023.11

A pdf letöltéséhez kattintson ideLetöltés
Tovább a cikkhez

2023/6. Garami Erika: Vaszary contra Ernst Lajos – Vaszary János perei

Közzétéve: Levéltári Mozaikok által

Vaszary János festőművész (Kaposvár, 1867. november 30. – Budapest, 1939. április 19.) pályája számos ponton kapcsolódik a fővároshoz. Itt tanult, tanított, lakott, alkotott, kiállított, a fővárosi művészélet egyik ismert és elismert egyénisége volt, annak ellenére, hogy műveit és stílusát gyakran kritizálták. Fővárosi témájú alkotásai méltán tarthatnak számot a szakemberek teljes körű elemzésére, különösen a Budapest kálváriája című sorozat, amelynek harmadik része az újonnan feltárt festmények egyike.

Ritkábban esik szó a festőművész pályatársaihoz fűződő kapcsolatairól, a szakmai ellentétekről, a perekről, amelyekben szerepelt felperesként, alperesként, de tanúként is. A sajtó számára is hírértékű volt olyan konfliktusa, amely végül nem vezetett perhez.
Budapest Főváros Levéltára őrzi Vaszary János festőművész és Ernst Lajos múzeumigazgató, kiállítás-rendező 50.000 koronáért folytatott perének iratait.

DOI: 10.56045/BLM.2023.6

A pdf letöltéséhez kattintson ideLetöltés
Tovább a cikkhez

2023/5. Mautner Zoltán: A tudós és az ember – Lendl Adolf életpályája

Közzétéve: Levéltári Mozaikok által

A Fővárosi Állat- és Növénykert főbejáratától jobbra induló sétányon az intézmény meghatározó vezetőinek szobrai találhatóak. Köztük van dr. Lendl Adolfé is, aki az állatkert 1909–1912-ig tartó átépítése során végzett eredményes munkájával örökre beírta magát a városligeti zoológiai és botanikus kert történetébe. Annak ellenére, hogy az egykori intézményvezetőnek kiemelkedően kalandos élete volt, nevét kevesen ismerik a természettudományos körökön kívül. Ezen próbál segíteni ez a tanulmány, amely Lendl életéről egy átfogóbb képet igyekszik bemutatni.

DOI: 10.56045/BLM.2023.5

A pdf letöltéséhez kattintson ideLetöltés
Tovább a cikkhez