Hetven éve, 1952. április 1-jén halt meg a Pál utcai fiúk – és oly sok színdarab és regény – szerzője, Molnár Ferenc. Budapest Főváros Levéltára forrásai segítségével rá és családjára emlékezünk. A sorozat második részében a sikeres, nemzetközi hírnévre szert tevő Molnár pályafutásának további mérföldköveit ismerhetjük meg.
DOI: 10.56045/BLM.2022.7
Tovább a cikkhez
Hetven éve, 1952. április 1-jén halt meg a Pál utcai fiúk – és oly sok színdarab és regény – szerzője, Molnár Ferenc. Budapest Főváros Levéltára forrásai segítségével rá és családjára emlékezünk. A háromrészes cikksorozat első része Molnár gyermekkorát és írói pályafutásának kezdeteit mutatja be.
DOI: 10.56045/BLM.2022.6
Tovább a cikkhez
A cikk a kormányozható léghajó keletkezésének és megvalósításának körülményeit mutatja be. Rávilágít arra, hogy ennek a világraszóló találmánynak a megszületése milyen nehézségekbe ütközött a 19. század végi Monarchiában. Feltalálójának, a keszthelyi születésű Schwarz Dávidnak hosszú küzdelmet kellett vívnia ahhoz, hogy léghajója végre a magasba emelkedhessen. Áldozat volt ő, aki nem élhette meg sikerének elismerését. Terveit és elképzeléseit végül Ferdinand von Zeppelin báró valósította meg. Ez az írás főhajtás Schwarz Dávid emléke előtt.
DOI: 10.56045/BLM.2022.4
Tovább a cikkhez
Dr. Déri József ügyvéd, jogász Budapest Főváros Levéltárába került hagyatékának nagy részét csasztuska-, rigmus-, gúnyvers- és karcolat-gyűjtemény alkotja, melyet Déri munkahelyi kultúrfelelősként a Rákosi-korszakban vetett papírra. A cikk válogatást nyújt írásaiból, mely a kor egyoldalú ideológiai felfogásának hű tükre. A néha kínrímes, máskor inkább rímtelen versfaragások témái a munkahelyi viselkedés mellett – többek között – a választás, a békekölcsön és a kapitalizmussal folytatott harc.
DOI: 10.56045/BLM.2021.28
Tovább a cikkhez
A fővárosi levéltár 1943 és 1948 közötti irányítójának pályáját kíséri végig a cikk. A levéltártan területén alapvető munkák fűződnek nevéhez, pl. a „Levéltár adminisztrációja”, „A selejtezés Budapest székesfőváros levéltárában” című tanulmányai. Elkezdte Buda és Óbuda múltjának 1687-től 1780-ig történő megírását is, de a háború megakasztotta a munkát, helyette a levéltári állomány biztonságáról kellett gondoskodnia. 1945 után kényszernyugdíjazták, ekkor visszatért a természettudományokhoz.
DOI: 10.56045/BLM.2021.18
Tovább a cikkhez
Budapest egykori főpolgármestere (1918-1919), a rövid ideig igazságügy-miniszteri tisztséget is betöltő Bárczy István fiatal korában sokoldalú és sikeres sportolóként kezdte pályafutását. Sport iránti szeretete mindvégig megmaradt. Atlétikában, vívásban és birkózásban és más sportágban is jeleskedett. A Magyar Atlétikai Szövetség (MASz) elnökeként, amely tisztséget 1907 és 1918 között töltötte be, sokat tett a magyar sport érdekében.
DOI: 10.56045/BLM.2021.12
Tovább a cikkhez
Az 1896-os olimpián úszásban aranyérmet szerzett Hajós Alfréd 18 évesen ért úszókarrierje csúcsára. Labdarúgással folytatta, 1906-ban szövetségi kapitány. Visszavonulása után játékvezetőként, sportújságíróként is tevékenykedett. Építészként sportépítészeti munkássága jelentős. A Margitszigeten nevét viseli az általa tervezett Nemzeti Sportuszoda. A Lauber Dezsővel készített „Ideális stadion” tervével az 1924. évi párizsi olimpia építészeti versenyén második helyet nyertek, ezáltal ő az egyetlen ember, aki művészeti és sport kategóriában is olimpiai érmet szerzett.
DOI: 10.56045/BLM.2021.10
Tovább a cikkhez
A Gerlóczy család neve elsősorban Csontváry Kosztka Tivadar életművét megmentő Gerlóczy Gedeon miatt cseng ismerősen. Nagyapja, Gerlóczy Károly alpolgármester munkásságát ismerteti a cikk. A főváros kulturális életében mai napig meghatározó szerepet játszó intézmények létrehozásában volt kiemelkedő szerepe, a 19. század végén számos rangos ünnepség, így a millenniumi ünnepségek megszervezése köthető a nevéhez. Kezdeményezte Petőfi-, Deák-, Arany-szobor állítását, Kossuth hamvainak hazahozatalát.
DOI: 10.56045/BLM.2021.6
Tovább a cikkhez
Ráth Károly, Budapest első főpolgármesterének életútját ismerteti meg az ismeretlen ismerősöket bemutató sorozat első része, akinek ideje alatt vált Budapest világvárossá. A cikk tisztázza a város vezető posztjaihoz tartozó feladatköröket, a központi kormány és önkormányzati városigazgatás közötti erőviszonyokat. Ráth városvezetői módszerét mutatja az a szerep, amelyet a fővárosi népkonyhák rendszerének megteremtésében játszott, amely a hatóság és a „társadalom” együttműködésének példamutató modellje.
DOI: 10.56045/BLM.2021.5
Tovább a cikkhez
A cikk a Magyarországon kevéssé ismert tudós, dr. Telkes Mária életét és munkásságát mutatja be, akinek pályája Budapesten kezdődött és ért véget, de a tudományos tevékenységét az Amerikai Egyesült Államokban végezte. Kutatásai, találmányai középpontjában a napenergia hasznosítása állt. Nevéhez fűződik – többek között – passzív ház tervének kidolgozása, tengervízből nyerhető ivóvíz készülék fejlesztése, napenergiával működő sütő.
DOI: 10.56045/BLM.2020.23
Tovább a cikkhez