2021/30. (57. szám) Jakab Réka: Újévi köszöntések Pesten

Pest város levéltárának hagyatéki iratai között két, metszettel illusztrált díszes újévi köszöntővers maradt fenn. Az 1838. újév napjára készült nyomtatványokkal a pesti kéményseprő legények és a lámpagyújtogatók kopogtattak be a polgárok ajtaján köszönteni az újévet. A cikk ezt az újévi szokást és a két szakma reformkori képviselőit idézi fel.

DOI: 10.56045/BLM.2021.30

A pdf feltöltése folyamatban.

Tovább a cikkhez

2021/25. (52. szám) Németh Ágnes: Az 1938-as Eucharisztikus Világkongresszus fogadtatása a nem katolikus sajtóban

1938-ban a Szent István-emlékév rendezvénysorozat nemzeti, állami, míg a kongresszus felekezeti jellegét hangsúlyozták. A cikk a 34. Eucharisztikus Világkongresszus protestáns, zsidó és ellenzéki sajtóvisszhangját állítja középpontba. A felekezeti lapok – a korszak hazai felekezetközi viszonyai, az állami elvárások és a hitelvek alapján – elsősorban hitelvi, míg a különböző politikai-ideológiai irányultságú lapok politikai szempontú, összességében pozitív megnyilvánulásaiknak adtak hangot.

DOI: 10.56045/BLM.2021.25

A pdf feltöltése folyamatban.

Tovább a cikkhez

2021/24. (51. szám) Török Ádám: Pápa a fővárosunkban – 30 éve járt Szent II. János Pál pápa Budapesten

Az 1991-es pápalátogatás előzményeit, előkészületeit és a látogatás részleteit mutatja be a cikk Budapest Főváros Levéltára forrásainak felhasználásával, kitérve a korabeli politikai és ezen belül is egyházpolitikai háttérre, az egyház és a vallás rendszerváltás utáni szerepére. Képet kapunk továbbá a pápai vizitek helyszíneiről, küldetéséről. A magyarországi látogatás az egyházi, az állami és az önkormányzati szervek összefogásával valósult meg, egy átalakuló nemzetközi és belpolitikai helyzetben.

DOI: 10.56045/BLM.2021.24

A pdf feltöltése folyamatban.

Tovább a cikkhez

2021/23. (50. szám) Lukács Anikó: Hogyan ünnepeljük Szent István-napját? A két világháború közötti fővárosi Szent István-ünnep és előzményei

Hogyan ünnepelték a két világháború közötti időszakban Szent István napját, hogyan nőtte ki magát az egyházi ünnep a 20. századra látványos programsorozattá? Az ünnep újkori alakulásában a budai Szent István-ünnep és a Szent Jobb játszott fontos szerepet. Az idők során az egyházi szertartás mellett az ünnep állandó elemévé vált a fogyasztás és a szórakoztatás, így a tűzijáték is. A két világháború között már szervezett turista-látványossággá vált a világháborúig, illetve az azt követő rendszerváltásig.

DOI: 10.56045/BLM.2021.23

A pdf feltöltése folyamatban.

Tovább a cikkhez

2021/9. (36. szám) Simon Katalin: Keresztek útján. Régi budai feszületek és kápolnák nyomában

A cikk egy különleges és értékes forrást mutat be. Buda város Telekhivatalának anyagában maradt fenn a város magánkápolnáinak és feszületeinek, szobrainak leírása 1727-ből. A listából megismerhető az emlékek helye, korabeli állapota, a különböző társadalmi rangú alapítók személye, ezáltal a hitélet jelentősége a 18. század első felében Budán.

DOI: 10.56045/BLM.2021.9

A pdf feltöltése folyamatban.

Tovább a cikkhez

2020/24. (26. szám) Fabó Beáta: Séta adventkor a faluban, emlékezés Kós Károly születésnapján (1883. december 16.)

A cikk rendhagyó megemlékezésben idézi fel a sokoldalú építész életpályáját. Egy elképzelt székely falu leírása Kós Károly (1883-1977) életműve alapján valós is lehetne. Az Erdélyből Budapestre érkező tehetséges építész társaival együtt álmodta meg az Állatkert új épületeit. Az állatkerti épületek terveinek, tervrajzainak segítségével világít rá a szerző a megújuló állatkert és az erdélyi falu közötti párhuzamokra.

DOI: 10.56045/BLM.2020.24

A pdf feltöltése folyamatban.

Tovább a cikkhez

2020/19. (21. szám) Simon Katalin: Régi szüretek emléke Budán és Óbudán

A cikk a filoxéravész előtti, 18-19. századi szüreteket és annak különböző aspektusait idézi meg Budán és Óbudán. A különböző szüreti előkészületek, munkálatok és szokások mellett annak hivatalos menetét is megismerhetjük a két város hirdetményein, szabályzatain keresztül.

DOI: 10.56045/BLM.2020.19

A pdf feltöltése folyamatban.

Tovább a cikkhez

2019/2. (2. szám) Lukács Anikó: Karácsony emigrációban

Levéltárban őrzött családi iratok, levelek, levelezőlapok, fotók segítségével mutatja be a cikk egy emigráns magyar család életét a karácsony ünneplésén keresztül. Az ünnep alkalmat ad a régi élet megidézésére, azzal való azonosság, a jelenből való kiszakadás, az identitás folytonosságának és az otthon nélküliség kifejezésére. A karácsonyi levelek és fotók segítségével egy jómódú fővárosi család, a Padányi Gulyás család életébe nyerünk bepillantást, milyen volt Budapesten és milyen idegenben.

DOI: 10.56045/BLM.2019.2

A pdf feltöltése folyamatban.

Tovább a cikkhez