2023/6. Garami Erika: Vaszary contra Ernst Lajos – Vaszary János perei

Vaszary János festőművész (Kaposvár, 1867. november 30. – Budapest, 1939. április 19.) pályája számos ponton kapcsolódik a fővároshoz. Itt tanult, tanított, lakott, alkotott, kiállított, a fővárosi művészélet egyik ismert és elismert egyénisége volt, annak ellenére, hogy műveit és stílusát gyakran kritizálták. Fővárosi témájú alkotásai méltán tarthatnak számot a szakemberek teljes körű elemzésére, különösen a Budapest kálváriája című sorozat, amelynek harmadik része az újonnan feltárt festmények egyike.

Ritkábban esik szó a festőművész pályatársaihoz fűződő kapcsolatairól, a szakmai ellentétekről, a perekről, amelyekben szerepelt felperesként, alperesként, de tanúként is. A sajtó számára is hírértékű volt olyan konfliktusa, amely végül nem vezetett perhez.
Budapest Főváros Levéltára őrzi Vaszary János festőművész és Ernst Lajos múzeumigazgató, kiállítás-rendező 50.000 koronáért folytatott perének iratait.

DOI: 10.56045/BLM.2023.6

Tovább a cikkhez

2022/15. Jakab Réka: Pest és a városegyesítés

térkép és címer

A két főváros egyesítése idején Pest város gazdasági fejlődésének, urbanizációjának és népesség-növekedésének dinamizmusa jócskán megelőzte Buda városét. Ennek ellenére sem kísérte egyértelmű lelkesedés a kormányzati szinten, de a korábbi városatyák által is megfogalmazott igényt egy egységes főváros létrehozására. A cikk a fővárosi törvény megalkotását megelőző vita pesti aspektusait ismerteti.

DOI: 10.56045/BLM.2022.15

Tovább a cikkhez

2021/25. (52. szám) Németh Ágnes: Az 1938-as Eucharisztikus Világkongresszus fogadtatása a nem katolikus sajtóban

újság

1938-ban a Szent István-emlékév rendezvénysorozat nemzeti, állami, míg a kongresszus felekezeti jellegét hangsúlyozták. A cikk a 34. Eucharisztikus Világkongresszus protestáns, zsidó és ellenzéki sajtóvisszhangját állítja középpontba. A felekezeti lapok – a korszak hazai felekezetközi viszonyai, az állami elvárások és a hitelvek alapján – elsősorban hitelvi, míg a különböző politikai-ideológiai irányultságú lapok politikai szempontú, összességében pozitív megnyilvánulásaiknak adtak hangot.

DOI: 10.56045/BLM.2021.25

Tovább a cikkhez

2021/14. (41. szám) V. László Zsófia: A bajba jutott kéményseprő és a hős tűzoltó

tűzoltó

Az 1917-ben a sajtóban nagy figyelmet kiváltó esetet és szereplőit kutatta a cikk írója. Rámutat az újságokban megjelent és a levéltári források adatai közötti eltérésre. Történt, hogy a Lukács Fürdő kéményét tisztító kéményseprőt a tűzoltók mentették meg, ugyanis a fürdő fűtői nem tudtak a kéményseprésről, s a kazánba befűtöttek. A kéményseprő Generál Sándor neve a későbbiekben főleg bűncselekmények, valamint 1928-ban egy hasonló egri baleset kapcsán bukkan fel. Mindkét esetben a mentésben résztvevő tűzoltót kitüntették.

DOI: 10.56045/BLM.2021.14

Tovább a cikkhez

2021/12. (39. szám) Csiffáry Gabriella: Bárczy István a legsportosabb főpolgármester… – Ismeretlen ismerős 3.

Bárczy István

Budapest egykori főpolgármestere (1918-1919), a rövid ideig igazságügy-miniszteri tisztséget is betöltő Bárczy István fiatal korában sokoldalú és sikeres sportolóként kezdte pályafutását. Sport iránti szeretete mindvégig megmaradt. Atlétikában, vívásban és birkózásban és más sportágban is jeleskedett. A Magyar Atlétikai Szövetség (MASz) elnökeként, amely tisztséget 1907 és 1918 között töltötte be, sokat tett a magyar sport érdekében.

DOI: 10.56045/BLM.2021.12

Tovább a cikkhez

2021/3. (30. szám) Koltai Gábor: Krassó György és a Magyar Október Szabadsajtó Tájékoztatószolgálat

Krassó

A cikk a Krassó által működtetett Magyar Október Szabadsajtó Tájékoztatószolgálat iratainak és hangkazettáinak archívumát és annak feldolgozására létrejött projekt eredményeit ismerteti. Az 1986–89 között készült magyar és angol nyelvű londoni hírlevelek naprakész tudósítást adnak a hazai ellenzék rendszerváltás felé vezető küzdelmeiről, az ellenzéki megmozdulásokról és az emigráns szervezetekről. Alapjuk emigránsok és hazai ellenzéki vezetők által folytatott rögzített telefonbeszélgetések voltak.

DOI: 10.56045/BLM.2021.3

Tovább a cikkhez

2020/17. (19. szám) Lukács Anikó: A tanácsnok halála

arcképek

Egy köztiszteletben álló, magas rangú, fővárosi hivatalnok, Barna Zsigmond váratlan és megdöbbentő öngyilkossága kapcsán a cikk bepillantást enged nyerni családtörténeti iratok és a korabeli sajtóban megjelent írások segítségével egy „tanácsnok” életébe, pályájába, valamint kicsit a fővárosi Városháza belső hivatali viszonyaiba is. A cikk elemzéséből kiolvasható, hogy 1883-ban az újságok milyen információkat és hogyan tartottak fontosnak közölni egy ilyen tragikus eset kapcsán.

DOI: 10.56045/BLM.2020.17

Tovább a cikkhez