Budapest egykori főpolgármestere (1918-1919), a rövid ideig igazságügy-miniszteri tisztséget is betöltő Bárczy István fiatal korában sokoldalú és sikeres sportolóként kezdte pályafutását. Sport iránti szeretete mindvégig megmaradt. Atlétikában, vívásban és birkózásban és más sportágban is jeleskedett. A Magyar Atlétikai Szövetség (MASz) elnökeként, amely tisztséget 1907 és 1918 között töltötte be, sokat tett a magyar sport érdekében.
DOI: 10.56045/BLM.2021.12
Tovább a cikkhez
Az 1896-os olimpián úszásban aranyérmet szerzett Hajós Alfréd 18 évesen ért úszókarrierje csúcsára. Labdarúgással folytatta, 1906-ban szövetségi kapitány. Visszavonulása után játékvezetőként, sportújságíróként is tevékenykedett. Építészként sportépítészeti munkássága jelentős. A Margitszigeten nevét viseli az általa tervezett Nemzeti Sportuszoda. A Lauber Dezsővel készített „Ideális stadion” tervével az 1924. évi párizsi olimpia építészeti versenyén második helyet nyertek, ezáltal ő az egyetlen ember, aki művészeti és sport kategóriában is olimpiai érmet szerzett.
DOI: 10.56045/BLM.2021.10
Tovább a cikkhez
A cikk a hazai korcsolya-, majd a szakosodás után a műkorcsolya sport első évtizedeinek fő állomásait mutatja be az 1870-es kezdetektől az ötvenes évekig, amíg a Városligeti Műjégpálya, a „Műjég” adott otthon hazai és nemzetközi műkorcsolya versenyeknek. Az első időszak sok magyar dobogós sikert hozott, ennek kapcsán megismerkedhet az olvasó a bajnokokkal és a versenyek körülményeivel rövid kitekintéssel a következő évtizedekre.
DOI: 10.56045/BLM.2021.2
Tovább a cikkhez
A Városligeti-tó medrében kialakított „Műjég”, azaz a Városligeti Műjégpálya mára ikonikussá vált épületének, valamint elődépületeinek kevéssé ismert történetével ismertet meg a cikk. Bemutatja a Pesti Korcsolyázó Egylet tevékenységét, a korcsolyázást mint társasági eseményt a jéghez kötődő programokkal, majd a korcsolyázás szervezett sporttevékenység kialakulását.
DOI: 10.56045/BLM.2021.1
Tovább a cikkhez