2021/17. (44. szám) Ogoljuk-Berzsenyi Anett: Járványok és egészségügy a századforduló Budapestjén

labor

A 19. század második felében indultak meg azok a közegészségügyi intézkedések, amelyek hatására a 20. század első felében nagymértékben visszaszorultak a járványok. A cikk kitér a víz tisztaságának és az oltásoknak a fertőzésekben betöltött szerepére is. A szakszemélyzet képzése, a lakosság felvilágosítása és a megelőzés hangsúlyozása nagyban elősegítette a járványok okozta mortalitás csökkenését. A cikk hangsúlyozza a Székesfővárosi Központi Fertőtlenítő Intézet és a Székesfővárosi Bakteriológiai és Közegészségügyi Intézet közegészségügyben betöltött szerepét.

DOI: 10.56045/BLM.2021.17

Tovább a cikkhez

2021/16. (43. szám) Koltai Gábor – Ogoljuk-Berzsenyi Anett: A Szent László Kórház története

pavilon

1894-es megnyitásától kezdve a Szent László Kórház a hazai járványügy meghatározó intézményévé vált, története jól tükrözi a fertőző betegségek gyógyításának korszakonkénti fejlődését. Az 1921-ben függetlenné vált kórház mozgalmas, a járványok mellett szervezeti átalakításokkal átszőtt történetét, kiemelkedő orvosainak munkásságát ismerteti a cikk, alapításától kezdve az építkezések, a járványok nyomán fellépő igények szerinti bővítések és fejlesztések részletezésével.

DOI: 10.56045/BLM.2021.16

Tovább a cikkhez

2020/11. (13. szám) Lugosi András: Statisztika mint biopolitika Budapest nagyvárossá válásának korában, különös tekintettel a járványok problémájára

statisztika

Már 1848-ban döntés született Országos Statisztikai Hivatal felállításáról. A rövid életű hivatal 1867-ben éledt újjá, majd 1869-ben megalakult a máig egyetlen városi statisztikai hivatal, a pesti, nagyformátumú Kőrösy Józseffel az élen. Az országos hivatal Keleti Károly vezetése mellett jött létre. A cikk alátámasztja a statisztika, a járványok és a szociális viszonyok 19. századi kapcsolatát, Budapest Székesfőváros Statisztikai Hivatala és vezetője, Kőrösy József munkássága bemutatásával.

DOI: 10.56045/BLM.2020.11

Tovább a cikkhez

Különkiadás: Simon Katalin – V. László Zsófia: Az 1831-es kolerajárvány Pest–Budán

kolera

A régmúlt idők járványai közül az 1831-es kolerajárványt állítja középpontba a cikk. Az addig nem ismert betegség új kihívások elé állította az orvosokat, a hatóságokat, a társadalmat. A cikk a betegség Magyarországra kerülését, a társadalmi feszültségeket okozó korlátozó intézkedéseket, az ezek nyomán szervezett megmozdulásokat ismerteti Pesten és Budán. Az 1821–1833 közötti időszak népességmozgalmi adataival érzékelteti a betegség hatását anyakönyvi bejegyzések alapján.

DOI: 10.56045/BLM.2020.ksz

Tovább a cikkhez