2023/15. Kárpáti Attila István – Simon Katalin: Semmelweis Ignác és családja 2. – A pesti évek

portré

Cikkünk második részében folytatjuk Semmelweis Ignác családtagjainak bemutatását, mégpedig Semmelweis pesti éveire koncentrálva. A Müller család után ezúttal Semmelweis Ignác feleségének rokonságát, a Weidenhoffer és a Walthier családot, valamint Semmelweis egyik testvérét, Fülöpöt és a rokonságba tartozó gyógyszerészeket ismerhetjük meg a Budapest Főváros Levéltárában őrzött forrásokon keresztül.

DOI: 10.56045/BLM.2023.15

Tovább a cikkhez

2023/14. Simon Katalin: Semmelweis Ignác és családja 1. – Fiatalkor Budán

portré

Semmelweis Ignác élete, munkássága az orvostörténelmi kutatások egyik kiemelt témája. A családját is érintő publikációk azonban eddig kevés figyelmet szenteltek az anyák megmentője anyai felmenőinek és rokonságának, házasságának. A Budapesti Levéltári Mozaikokban erről az oldalról, részben eddig publikálatlan levéltári források segítségével mutatjuk be Semmelweis Ignácot és családját. A kétrészes cikk első számában Semmelweis szüleit, anyai nagyapját és annak családját ismerhetjük meg.

A forrásközlések Kárpáti Attila István munkái.

DOI: 10.56045/BLM.2023.14

Tovább a cikkhez

2023/13. V. László Zsófia: Hogyan váltotta le Horthy Miklóst Petőfi, avagy a Petőfi híd névváltozása

1937-ben készült el Budapest déli területeinek összeköttetését biztosító Duna-híd a Boráros térnél, amelyet Horthy Miklós kormányzóról neveztek el. A szinte új szerkezetet a II. világháború végnapjaiban felrobbantották, ezért előbb különböző helyeken felállított ideiglenes átkelőkkel kellett helyettesíteni, majd a hosszas vitákkal övezett felújítás után 1952. november 22-én nyitották újra az átkelőt, immár Petőfi híd néven.

DOI: 10.56045/BLM.2023.13

Tovább a cikkhez

2023/12. Sipos András: Budapest 40 – A városegyesítés évfordulójának első megünneplése 1913-ban

címlap

Miért éppen a 40. évfordulón emlékeztek meg először ünnepélyes keretek között az egyesített Budapest létrehozásáról? Miért november 17-ét választották emléknapnak? Milyen üzenetet hordozott a megemlékezés az első világháború előestéjén? Az alábbi tanulmányban a fenti kérdésekre keressük a választ.

DOI: 10.56045/BLM.2023.12

Tovább a cikkhez

2023/11. Jakab Réka: „…a jobb útra térésnek komoly bizonyítékait vélem fölfedezhetni…” – Petőfi Zoltán életének utolsó hónapjai a hagyatéki iratok tükrében

ravatalon

1870. november 5-én Pesten, a Sándor utca 12. szám alatti szálláshelyén 22. életévében elhunyt Petőfi Zoltán, Petőfi Sándor és Szendrey Júlia egyetlen gyermeke, a költő örököse. A súlyos tüdővészben szenvedő fiú rövid és viharos életét, szomorú és hányattatott sorsát az irodalomtörténeti kutatás részletesen feltárta. Budapest Főváros Levéltára a Petőfi 200 Emlékév keretében ezúttal Petőfi Zoltán itt őrzött hagyatéki iratait mutatja be, kiemelve olyan részleteket, amelyek mindeddig nem kerültek publikálásra.

DOI: 10.56045/BLM.2023.11

Tovább a cikkhez

2023/10. Haraszti Viktor: Egy megvalósulatlan álom: A fővárosi levéltár elhelyezése 1945 után. Az Úri u. 64-66. sz. épület levéltári célú újjáépítési tervei

cimlap

A Fővárosi Levéltár iratanyagát a II. világháború végén a Bazilika altemplomába menekítették a Városháza Légoltalmi Letétgyűjtemény részeként, ahol károsodás nélkül vészelte át a világégést. Az altemplom ugyan alkalmatlan volt iratanyag hosszabb távú tárolására, de a főváros a világháború utáni időkben nem a levéltári anyag méltó elhelyezését tartotta az elsők közt megoldandó problémának, a levéltár mindenkori vezetői hiába sürgették a kérdés rendezését. 1949-ben a főváros tervei között szerepelt az egykori birodalmi német nagykövetség Úri u. 64-66. sz. alatti épületének megvásárlása levéltári célokra, az ezzel kapcsolatos átalakítási, újjáépítési tervek is elkészültek.

A forráshiány és/vagy a levéltárak tervezett állami kézbe vétele elsodorta az elképzelést, a fővárosi levéltár még évtizedekig kénytelen volt használni a Bazilika pincéit. A várbeli épület átalakítási tervei a levéltártörténet részét képezik.

DOI: 10.56045/BLM.2023.10

Tovább a cikkhez

2023/9. Perczel Olivér: Lánchídi csaták – A Lánchíd rendszerváltó szerepéről

A hidak történetét több szempontból vizsgálták már, ám történetüket leginkább az építésük, a háborús sérüléseik és az azt követő, valamint egyéb időkben véghezvitt felújításaik határozták meg. Kevesebb szó esett a hidak, az átkelés biztosításán túli, más jellegű, netán különleges, a történelmet is formáló szerepéről. A következő írásunk két ilyen fontos eseményt örökít meg a Lánchíd példájával.

DOI: 10.56045/BLM.2023.9

Tovább a cikkhez

2023/8. Biró Aurél: A Budapesti IV. Kerületi Községi Gizella Királyné Leánygimnázium története

csoportkép

Szent István király felesége, a bajor származású Boldog Gizella kultuszával elsősorban Veszprém városában találkozunk, de Budapesten vannak hozzá kapcsolódó emlékek. Ennek egyik példájaként mutatjuk be a Gizella Királyné Leánygimnázium történetét. A belvárosi iskola Gizella tiszteletének erősítése céljából vette fel a királyné nevét 1922-ben. Az intézmény 1941-ben Budára költözött, majd 1949/1950-re a kommunista hatalom először a „Királyné”, ezután a „Gizella” nevet törölte az iskola nevéből.

DOI: 10.56045/BLM.2023.8

Tovább a cikkhez

2023/7. Völgyi Réka: A türelmi bárca

bárca

A 19. században a prostitúció reglementációja magával hozta a különböző bordélyokra és prostituáltakra vonatkozó szabályokat. Az egyik ilyen Magyarországon híres-hírhedt türelmi bárca volt, az az igazolvány, amivel a kéjnők igazolni tudták, hogy legálisan végzik a munkájukat és rendszeres orvosi felügyelet alatt állnak, vagyis nem szenvednek semmilyen fertőző betegségben. Ezeket a kéjnőknek minden esetben maguknál kellett tartaniuk, hogy igazolni tudják magukat. De mégis pontosan hogyan is nézett ki? Hogyan lehetett hozzá jutni? Miképpen változott az idők során a formája és külalakja? Milyen információk szerepeltek benne?

DOI: 10.56045/BLM.2023.7

Tovább a cikkhez

2023/6. Garami Erika: Vaszary contra Ernst Lajos – Vaszary János perei

Vaszary János festőművész (Kaposvár, 1867. november 30. – Budapest, 1939. április 19.) pályája számos ponton kapcsolódik a fővároshoz. Itt tanult, tanított, lakott, alkotott, kiállított, a fővárosi művészélet egyik ismert és elismert egyénisége volt, annak ellenére, hogy műveit és stílusát gyakran kritizálták. Fővárosi témájú alkotásai méltán tarthatnak számot a szakemberek teljes körű elemzésére, különösen a Budapest kálváriája című sorozat, amelynek harmadik része az újonnan feltárt festmények egyike.

Ritkábban esik szó a festőművész pályatársaihoz fűződő kapcsolatairól, a szakmai ellentétekről, a perekről, amelyekben szerepelt felperesként, alperesként, de tanúként is. A sajtó számára is hírértékű volt olyan konfliktusa, amely végül nem vezetett perhez.
Budapest Főváros Levéltára őrzi Vaszary János festőművész és Ernst Lajos múzeumigazgató, kiállítás-rendező 50.000 koronáért folytatott perének iratait.

DOI: 10.56045/BLM.2023.6

Tovább a cikkhez