2022/12: Rácz Attila: Három fogás és a desszert. Családfakutatás a levéltár-pedagógiában

Gundel Károly és felesége

A Vendéglátóipari Szakközép- és Szakmunkásképző Iskolát hetven éve, 1952-ben alapították. Ma Gundel Károly nevét viseli. Az alábbiakban az iskola történetével kapcsolatos pedagógiai foglalkozásaink egyikét mutatjuk be. A cikk digitális közlése lehetővé teszi, hogy az olvasó is követhesse az oktatás folyamatát.

DOI: 11.56045/BLM.2022.12

Tovább a cikkhez

2022/11. Simon Katalin: „Jó példával járnak elöl, hogy övéik jó emberekké, honpolgárokká és jó kereszténnyé váljanak” – Elemi iskolák Pest-Budán és Óbudán 1822-ben

iskolás

Kétszáz éve látogatta végig Rudnay Sándor hercegprímás Pest, Buda és Óbuda plébániáit, és kétszáz éve adta ki Schams Ferenc részletes városleíró munkájának második kötetét Budáról. Szeptember elseje, a tanévkezdet alkalmából ezen két forrásból kiindulva bemutatjuk, milyen keretek között zajlott ekkoriban a három városban az alapfokú oktatás: hányan jártak egy-egy osztályba és milyen feltételek mellett végezték munkájukat a tanítók.

DOI: 11.56045/BLM.2022.11

Tovább a cikkhez

2022/10. Sipos András: A főváros külföldi kölcsöneinek rendezése az I. világháború után

kötvény

1925. augusztus 13-án Ostende-ben írták alá Budapest székesfőváros és a külföldi hitelezők képviselői azt az egyezményt, amelyben megállapodtak a háború előtti kölcsönök törlesztése és kamatfizetése újra felvételének feltételeiről és az 1914 óta felgyülemlett hátralék kezeléséről. A kölcsönök történetét és felvételük célját Garami Erika cikke (Levéltári Mozaikok 2022/9. szám) foglalta össze. A kölcsönök felvételekor, az aranyalapú valuta, a stabil árfolyamok korában a döntéshozók horizontján nem (de az eladósódás ellenzőién sem) szerepelt az árfolyamok szélsőséges eltolódásából eredő kockázat.

A korona értékének zuhanása azonban horribilissé duzzasztotta a valutában fennálló, eredetileg elviselhető mértékűnek és jól kigazdálkodhatónak tűnő tartozásokat. Ennélfogva Budapest a békeszerződés aláírása után sem tudta a fizetést megkezdeni. A kérdés rendezése a főváros életében a normalizálódás, a békegazdálkodásra való áttérés nélkülözhetetlen feltétele volt. Addig nem lehetett szó szilárd alapokon nyugvó költségvetésről és városfejlesztésről, ameddig bizonytalan volt, hogy a kölcsönök törlesztésénél a következő évekre milyen terhekkel kell számolni, nem beszélve annak következményeiről, hogy a főváros nem fizető adósként állt a pénzvilág előtt. A kölcsönrendezés történetéről részletesebben a Fons folyóiratban megjelent két részes tanulmányunkból lehet tájékozódni: I. rész, II. rész.

DOI: 11.56045/BLM.2022.10

Tovább a cikkhez

2022/9. Garami Erika: Budapest Székesfőváros értékpapír-kibocsátásai (1897–1946)

kötvény

Budapest világvárossá válása nagyléptékű beruházásokat igényelt, amelyhez a szükséges forrásokat részben kölcsönfelvétel útján teremtette elő. Kölcsönök felvétele nem szükségszerűen jár együtt értékpapírok kibocsátásával: a rövid lejáratúak jellemzően értékpapírok kibocsátása nélkül (pl. kövezőkölcsön útburkolásra, Szent István-templom építésére), a hosszú lejáratú, törlesztéses kölcsönök jellemzően értékpapírok kíséretében jelentek meg. Jelen írás ez utóbbi kötvények, kötelezvények útját kíséri végig, amelyek Budapest Székesfőváros 1945 előtti adósságának mintegy kétharmadát tették ki.

DOI: 11.56045/BLM.2022.9

Tovább a cikkhez

2022/8. Rácz Attila: A szerelem, a siker és a pénz Molnár Ferenc és Molnár Erzsébet életében III. rész

anyakönyv

Hetven éve, 1952. április 1-jén halt meg a Pál utcai fiúk – és oly sok színdarab és regény – szerzője, Molnár Ferenc. Budapest Főváros Levéltára forrásai segítségével rá és családjára emlékezünk. A háromrészes sorozat Molnár Ferenc és testvére, Böske viharos szerelmi életével és az író pályafutásának tragikus végével zárul.

DOI: 11.56045/BLM.2022.8

Tovább a cikkhez

2022/7. Rácz Attila: A szerelem, a siker és a pénz Molnár Ferenc és Molnár Erzsébet életében II. rész

igazolvány

Hetven éve, 1952. április 1-jén halt meg a Pál utcai fiúk – és oly sok színdarab és regény – szerzője, Molnár Ferenc. Budapest Főváros Levéltára forrásai segítségével rá és családjára emlékezünk. A sorozat második részében a sikeres, nemzetközi hírnévre szert tevő Molnár pályafutásának további mérföldköveit ismerhetjük meg.

DOI: 11.56045/BLM.2022.7

Tovább a cikkhez

2022/6. Rácz Attila: A szerelem, a siker és a pénz Molnár Ferenc és Molnár Erzsébet életében I. rész

grund

Hetven éve, 1952. április 1-jén halt meg a Pál utcai fiúk – és oly sok színdarab és regény – szerzője, Molnár Ferenc. Budapest Főváros Levéltára forrásai segítségével rá és családjára emlékezünk. A háromrészes cikksorozat első része Molnár gyermekkorát és írói pályafutásának kezdeteit mutatja be.

DOI: 11.56045/BLM.2022.6

Tovább a cikkhez

2022/5. Biró Aurél: Gyilkosság a Márvány utca 40. számú házban

gyilkosság

1919. június 24-én a késő esti órákban a Márvány utca 40. szám alatti ház lakói hangos szóváltásra lettek figyelmesek. Ekkor páran a lépcsőház felé siettek, de addigra már egy fegyver is eldördült, amely során az egyik lakótársuk életét vesztette. Az ügy lezárását csak a proletárdiktatúra bukása után tudták befejezni, de a gyilkos nem sokáig maradt a rács mögött.

DOI: 10.56045/BLM.2022.5

Tovább a cikkhez

2022/4. Csiffáry Gabriella: Schwarz Dávid kormányozható léghajója

léghajó

A cikk a kormányozható léghajó keletkezésének és megvalósításának körülményeit mutatja be. Rávilágít arra, hogy ennek a világraszóló találmánynak a megszületése milyen nehézségekbe ütközött a 19. század végi Monarchiában. Feltalálójának, a keszthelyi születésű Schwarz Dávidnak hosszú küzdelmet kellett vívnia ahhoz, hogy léghajója végre a magasba emelkedhessen. Áldozat volt ő, aki nem élhette meg sikerének elismerését. Terveit és elképzeléseit végül Ferdinand von Zeppelin báró valósította meg. Ez az írás főhajtás Schwarz Dávid emléke előtt.

DOI: 10.56045/BLM.2022.4

Tovább a cikkhez

2022/3. Herédi Attila: Egy kis ház a Várban – a Tárnok utca 6. története

ház

A budai Várnegyed évszázados épületei között szinte észrevétlenül bújik meg a Tárnok utca 6. alatti egyemeletes lakóház, amely szerény méretei ellenére igencsak nagy múlttal rendelkezik. Ma már nyoma sincs, de közel száz évig ismert fűszerüzlet működött itt. A bolt alapítója, Privorszky János mégsem kereskedelmi tehetsége, hanem magánéleti kicsapongása miatt érdekes az utókor számára. A tanulmány bemutatja a fűszerkereskedő 1841-ben kitudódott szerelmi botrányát, valamint az üzlet és a ház további tulajdonosait is.

DOI: 10.56045/BLM.2022.3

Tovább a cikkhez