2025/7. Garami Erika: Értékmentés a második világháborúban – levéltári iratok az aranyvonaton

címer

A második világháborúban a kulturális intézmények és közgyűjtemények is igyekeztek legértékesebb tárgyaikat biztonságba helyezni. Budapest Székesfőváros Levéltára legrégibb, legértékesebb irataiból öt ládányit bízott a Magyar Nemzeti Bank őrizetére. A ládákat 1943. május 31-én adták át a bank veszprémi sziklabunkerében. A ládák 1944 végén a bank aranykészletével és más kulturális javakkal hagyták el az országot. Az értékeket a felső-ausztriai Spital am Pyhrnben őrizték még akkor is, amikor az aranyat és a pénzkészletet Frankfurt am Mainba vitték. A levéltári ládák 1946 szeptemberében hiánytalanul érkeztek vissza Budapestre.

DOI: 10.56045/BLM.2025.07

Tovább a cikkhez

2023/10. Haraszti Viktor: Egy megvalósulatlan álom: A fővárosi levéltár elhelyezése 1945 után. Az Úri u. 64-66. sz. épület levéltári célú újjáépítési tervei

cimlap

A Fővárosi Levéltár iratanyagát a II. világháború végén a Bazilika altemplomába menekítették a Városháza Légoltalmi Letétgyűjtemény részeként, ahol károsodás nélkül vészelte át a világégést. Az altemplom ugyan alkalmatlan volt iratanyag hosszabb távú tárolására, de a főváros a világháború utáni időkben nem a levéltári anyag méltó elhelyezését tartotta az elsők közt megoldandó problémának, a levéltár mindenkori vezetői hiába sürgették a kérdés rendezését. 1949-ben a főváros tervei között szerepelt az egykori birodalmi német nagykövetség Úri u. 64-66. sz. alatti épületének megvásárlása levéltári célokra, az ezzel kapcsolatos átalakítási, újjáépítési tervek is elkészültek.

A forráshiány és/vagy a levéltárak tervezett állami kézbe vétele elsodorta az elképzelést, a fővárosi levéltár még évtizedekig kénytelen volt használni a Bazilika pincéit. A várbeli épület átalakítási tervei a levéltártörténet részét képezik.

DOI: 10.56045/BLM.2023.10

Tovább a cikkhez