1968. augusztus 21-én lépték át a csehszlovák határt a Varsói Szerződés öt tagállamának – köztük Magyarország – hadseregei, hogy véget vessenek az Alexander Dubček nevével fémjelzett ún. Prágai Tavasznak. A cikk a BRFK korabeli hangulatjelentései alapján mutatja be, hogyan reagált az utca embere a váratlan hírre, valamint hogyan változott a napok folyamán a közhangulat. A magyar katonai jelenlét teljes hírzárlat mellett zajlott, mégis szivárogtak ki hírek, melyek a közvéleményt megdöbbentették.
DOI: 10.56045/BLM.2020.14
A Varsói Szerződés öt tagállamának hadseregei – köztük Magyarország – 1968. augusztus 21-re virradóra lépték át a csehszlovák határt, hogy erőszakkal vessenek véget az Alexander Dubček kommunista pártfőtitkár nevével fémjelzett reformfolyamatnak, az ún. Prágai Tavasznak. A baráti szocialista ország lerohanása és megszállása magyar szempontból azért is volt kényes, mert Kádár János a megelőző napokban még tárgyalásokat folytatott Dubčekkel. Nem csoda, hogy a magyar katonai jelenlét teljes hírzárlat mellett zajlott, ennek ellenére mégiscsak kiszivárgott az események híre. Az első tudósítások augusztus 22-én jelentek meg a hivatalos sajtóban, amelyek baráti segítségnyújtásról szóltak. A közvéleményt érthetően meglepték és megdöbbentették a történtek.
1. kép. 30. sz. jelentés, 1968. szeptember 21. (BFL VI.14.a.)
A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) a megszállás napjairól összefoglaló információs és hangulatjelentéseket állított össze. Jelen írásban ezt a forráscsoportot mutatom be és azt próbálom megragadni, hogy milyen hírek jutottak el az utca emberéhez, a különböző társadalmi csoportokhoz, a budapestiekhez. Hogyan viselkedtek a rendőri erők és milyen információkat kaptak ügynökeiktől? Milyen információs útvonalakon futottak be a hírek, kik voltak a hírforrások? Hogyan értékelték az eseményeket a fővárosban, és következményei milyen hatást fejtettek ki a mindennapi életre?[1]
Milyen hivatalos és nem hivatalos előjelek jövendölték meg az események bekövetkezését? A közvélemény nyugtalankodott a Csehszlovákiában zajló változások miatt. A kulisszák mögött pedig már folytak a katonai előkészületek. A tanácstalanság és a tények sajátosan tükröződnek a „Gabi” fedőnevű ügynök jelentésében (1968. augusztus 10.). „Gabi” az Aszfaltútépítő Vállalat sofőrjére hivatkozik, aki a rádióból hallotta, hogy a szovjeteket kitelepítik Csehszlovákiából, a csehszlovák hadsereg pedig felvonul a Szovjetunióval közös határra. Ezután a következtetése: rövidesen háború várható, sorra szűnnek meg a kapcsolatok a szocialista államok és a Szovjetunió között és rövidesen Magyarország is ezt fogja tenni!
A BRFK jelentések megszervezése és rendszere
A BRFK a megszállás napjaiban összefoglaló információs és hangulatjelentéseket állított össze, amelyek az augusztus 21. és szeptember 21. közötti időszakról tudósítanak, az alábbi témakörök szerinti bontásban: operatív ügyek/események, ellenőrzés alatti személyek és rendkívüli események, a közhangulat és a közvélekedés, valamint a gazdasági helyzet. A forrásokból az is kiderül, hogy a BRFK-n milyen előkészületeket tettek, hogy felkészüljenek a várható következményekre. Megszervezték a hatékony tájékoztatás rendszerét, és intézkedési terv, valamint utasítás rendelkezett a követendő eljárásról.
2. kép. Rádiós rendőr (BFL VI.12.a.3.)
Dr. Bodor Endre r. alezredes, osztályvezető jelentéséből tudjuk, hogy a „speciális feladatokkal kapcsolatos tájékoztatás” útját már 1968. augusztus 21-én megszervezték. Ennek értelmében a kerületi kapitányságok 14 óráig jelentettek a BRFK Központi Ügyeletének – rendkívüli esetben soron kívül is. A Központi Ügyelet az összesítést követően a Bűnügyi Tájékoztató és Nyilvántartó Osztályhoz (továbbiakban Osztály) továbbította az anyagot. A BRFK Központi osztályai a Közlekedésrendészettel, Igazgatásrendészettel, Közrendvédelemmel együtt szintén az Osztályhoz küldték jelentéseiket. Az érdemleges ügynökjelentések egy példányát a Nyilvántartó Alosztály soron kívül továbbította az osztályvezetőhöz. A fentiek alapján készült el az összefoglaló rövid határidővel 15 óráig és a BRFK Politikai Osztály Tájékoztató Alosztályára került, ahol a Politikai Osztály egyéb értesüléseivel összedolgozva felterjesztették a BRFK vezetőjének.
A Bodor által vezetett Osztály Intézkedési Terve, amely a fentebb már említett speciális feladatok ellátására született, szintén augusztus 21-én datálódott. Ebben elrendelték a munkaidőn túli ügyeleti szolgálat megszervezését a 17.00 és 08.30 közötti időszakra. Az Operatív Nyilvántartó Csoportnak a csehszlovák eseményekkel, a lakosság hangulatával, az ellenséges szervezkedéssel és a politikai megnyilvánulásokkal kapcsolatos híranyagokat soron kívül kellett továbbítani az Osztályra. Nyilvántartási anyagaikat újraértékelték és egyeztettek az Mozgósítási Csoport vezetőjével. A BRFK Tanácsadó Szolgálatot egy fővel megerősítették, és a Központi Panaszügyeleti Irodán 24 órás szolgálatot rendeltek el a „külföldi ügyfelek” szakszerű tájékoztatása céljából. Az Osztály három tisztjével megszervezték az Állandó Tájékoztató Szolgálatot és intézkedtek a riadótervek ellenőrzéséről, hiányok pótlásáról és a riadóláncok felállításáról. Az augusztus 26-án kelt kiegészítő utasításban – Dr. Bíró Sándor r. alezredes, a Főkapitány Bűnügyi II. Helyettese a tájékoztató jelentések tapasztalatai alapján pontosításokat rendelt el, eszerint fokozott mértékben törekedni kellett az események, az ellenséges magatartás és az elkövető személyek konkretizálására. Milyen intézkedéseket tettek a fentiekkel szemben a rendőri szervek? A konkrét ellenséges magatartás, izgatás, a közösség megsértése sem maradhatott gyors rendőri intézkedés nélkül, az ügynöki jelentéseket soron kívüli kellett átadni a vizsgálati szerveknek, a tanúk által észlelt izgatásos és közösség megsértése bűntettek pedig soron kívüli intézkedést kívántak.
3. kép. Rendőrségi szemle, eligazítás (BFL VI.12.a.3.)
Az iratokat olvasva és elemezve az alábbiakban bemutatok néhány jellemző trendet és érdekességet, amelyek meghatározták a fővárosiak hangulatát 1968 nyarának végén.
A hangulatjelentések alapján az első napoktól megfigyelhető néhány jellemző állampolgári viselkedésforma. A Budapestre bevezető főútvonalakon, a csehszlovák, kelet-német és szovjet nagykövetségek, valamint Keleti- és Nyugati pályaudvarok környékén, továbbá a Belvárosban és a Nagykörúton megélénkült a gyalogos és gépjárműforgalom. A Nagykörúton cseh és lengyel gépjárművek nagy számát figyelték meg. A csoportosuló emberek táska- és autórádiókon hallgatták a híreket. A nagykövetségeknél tömörülő nyugtalan külföldi állampolgárok körében tumultus alakult ki. Az alapvető élelmiszerek (zsír, cukor, liszt) felvásárlása – mint háborúk idején – hirtelen megugrott az ABC Áruházakban és a Közért üzleteiben, de a 3. naptól (augusztus 23.) csökkenő tendenciát mutatott. Az OTP takarékbetéti kivételek aránya a korábbi hasonló időszakhoz képest háromszorosára nőtt. Aggodalmaskodó hangok a lengyelországi szénszállítás és a fővárosi gázellátás akadályoztatását vizionálták. Érhető módon a jelentéstevők a csehszlovák állampolgárok bizalmatlan magatartását tapasztalták, különösen a hivatalos szervekkel való kapcsolattartás során.
4. kép. Forgalom a Nyugati Pályaudvaron (Fortepan l. sz. 65730)
5. kép. Forgalom a Baross térnél (Fortepan l. sz. 65752)
Az ügynökök és a „társadalmi kapcsolatok” jelentései alapján a vélemények nagyon vegyes képet mutatnak. Eszerint sokan egyetértettek a Varsói Szerződés fellépésével és örültek a felvidéki és kassai bevonulásnak is (!), kisebbségben maradtak, akik helytelenítették a beavatkozást. Ez utóbbi jelenség magyarázata lehet a besúgóktól való nem indokolatlan félelem. A tájékoztatás hiánya és a hírek folyamatos ismétlése miatt, kritikus hangok jelentek meg és még a párttagok, párttitkárok is nehezményezték az információk elhallgatását. A harmadik naptól a jelentések szerint elharapóztak a kommunistaellenes kijelentések, az izgatásos esetek, és az „ellenséges elemek” aktivizálódását lehetett tapasztalni pl. röpcédulák terjesztése útján.
A kialakult politikai helyzet következményeinek kezelésére rendészeti intézkedéseket vezettek be. Utazási korlátozásokat rendeltek el, amely a Ferihegyi repülőtér forgalmát is csökkentette. Az ország területén maradt kelet-német, lengyel és csehszlovák állampolgárokat elszállásolták, és élelmezésükről a Fővárosi Tanács VB gondoskodott. Vácon, Gödöllőn és a fóti gyermekvárosban, iskolákban, az IBUSZ fizető vendégszolgálat szálláshelyein biztosítottak számukra szálláslehetőséget. A szovjet nagykövetség vízum nélküli átutazást biztosított a Szovjetunió területén keresztül hazatérő lengyel állampolgároknak (4-500 fő) és a kelet-német állampolgárok számára is külön vonatot indítottak (2000-2100 fő). A szlovákiai lakosok magán gépkocsikkal elhagyhatták Magyarországot. Az első napon ugyanakkor 353 csehszlovák, lengyel és kelet-német gépkocsi érkezett a fővárosba.
Az események gazdasági következménye a bevezetett exportkorlátozás volt, emiatt a Zöldért Vállalat vidéki felvásárlása viszont jelentősen csökkent. A szállítások Ausztrián keresztül drágultak, ugyanis a vasfüggönyön túli bankok Bécsben „népi demokratikus” pénzeszközt már nem fogadtak el.
Néhány markáns esemény és vélemény az első napokból
A Sturec csehszlovák hajó félárbocra engedte zászlóját, és legénysége fekete karszalagot viselve hajózott be Budapestre. Motorkerékpáros tiltakozók zászlókat lengetve plakátokat és röpcédulákat szórtak. A csehszlovák nagykövetség előtt tiltakozó aláírások gyűjtése kezdődött, és fekete (CS) karszalagos fiatalokat láttak városszerte. Egy vonattal érkező csehszlovák csoport (augusztus 23.), karszalagot viselt és zászlókat lengetett a cseh himnuszt énekelve. A Lehel téri piacon hangosan éltették Dubčeket.
6. kép. Lehel téri piac – Élmunkás tér (Fortepan l.sz. 65601)
A 4-5. naptól (augusztus 24–25.) megszaporodtak az ügynökjelentések, amelyekben – címszavakban – az alábbiakról tudósítottak: Dubček dicsérete és a szovjetek elleni fellépés helyeslése; ki kell vonulni Csehszlovákiából; a szovjetektől független politikát kell folytatni. A megszokotthoz képest 200 ezerrel több napilap fogyott, amely a részletesebb tájékoztatásnak is köszönhető. Kis csoportokban, szórványos, éjszakai tiltakozásokról számoltak be, és plakátok útján is megkezdődött az „izgatás”. A válasz nem maradhatott el, ezért fokozták a járőrök számát és az ellenséges feliratokat eltávolították. A főkapitány augusztus 26-án 12 órakor eligazítást tartott a röpcédulaszám fokozódása miatti szükséges tennivalókról.
7. kép. Tiszthelyettesek továbbképzésen – eligazítás (Fortepan l.sz. 65744)
A 2-3. naptól (augusztus 22–23.) a köztereken, házfalakon, gyárakban szórványosan megjelentek a plakátok, a falfirkák, a falragaszok, a röpcédulák. A 4. (augusztus 24.) naptól jelentősen nőtt a kézi- és a guminyomdával készített röplapok száma, amely 5. naptól (augusztus 25.) már tömegesnek tekinthető (százszámra röplapok, falfirkák). Néhány szövegszerű példa:
Vivat Dubcek and His Boys! Los Nacht Haus! Russ Go Home! CCCP katonái takarodjatok ki Csehszlovákiából! Éljen Dubcek és a demokrácia! Szabadságot Csehszlovákiának! Éljen az igazi csehszlovák demokrácia! KI AZ OROSZT!
8. kép. Falfelirat (Fortepan l.sz. 43005)
9. kép. Falfelirat (Fortepan l.sz. 43004)
A röpcédulákat telefonfülkékben, vonatokon, taxikban, éttermekben, mosdókban, gyárakban, pályaudvarokon, de a Halászbástyán is terjesztették. Szocialista- és kormányellenes, Szovjetunió-ellenes jelszavak, a terror elleni tiltakozás, Dubček éltetése jelent meg a cédulákon. Felsőgödnél a Dunából augusztus 26-án öt palackot és három műanyag tasakot fogtak ki, amelyből a sturovói papírgyár dolgozóinak nyomdai röplapjai kerültek elő.
Az események minden társadalmi réteget megérintettek, ahogy az az alábbi néhány példából is látható. Az államot képviselő ügyészek – egymás között (!) – egy italmérésben beszélgetve kommunista és szovjetellenes kijelentéseket tettek. A Varrógép és Kötőgép KTSZ munkatársai munkaidőben hallgatták a Szabad Európa Rádiót, véleményük szerint a magyarok csak ezért avatkoztak be, hogy a népharag többfelé oszoljon. Ők nyugati beavatkozást vártak, és tudomásuk szerint Kassán ostromállapot alakult ki. Az Egyesült Izzó, a Chinoin, a Magyar Pamutipar, a Hazai Pamutszövőgyár dolgozói nyugtalanok voltak a behívások miatt. Az építkezéseken a kőművesek között izgatás zajlott a többpártrendszer érdekében, a szovjeteket vadembereknek tartották. A fiatalok között fegyverrejtegetésre is volt példa, amelyet felkelés esetén kívántak felhasználni. Egy hitközségi személy antiszemitizmusuk alapján párhuzamba állította Brezsnyevet és Hitlert. Egy iparos az italboltban csalódottságának adott hangot, mert a csehszlovák katonaság nem tanúsított ellenállást.
10. kép. 5. sz. jelentés, 1968. augusztus 25. (BFL VI.14.a.)
Milyen hírek jutottak el a fővárosba?
Eljutott Dubček elhurcolásának híre és Szvoboda tárgyalása Moszkvában. A magyarellenes hangulatról beszámoltak a hazatérők. Egy Hungarocamiont kővel dobáltak meg, egy gyerekcsoportot várakoztattak Sturovónál [Párkánynál], sértő megjegyzéseket tettek magyar turistákra, kővel dobálták a magyar autókat, valamint csehszlovák fináncok megrongáltak egy magyar autót és bántalmazták utasát, a magyar vonatok személyzetét pedig sértegették.
Az Egyesült Izzó augusztus 22-én telexet kapott a prágai Üveggyárból, amelyben elítélték a magyar népet és az Izzó dolgozóit. Felkérték őket, hogy intézkedjenek a Magyar Néphadsereg alakulatainak visszahívásáról, kijelentették: szilárdan Dubček mellett állnak és kérték álláspontjuk tolmácsolását az Izzó dolgozói felé.
Egy csokor álhír is elterjedt. Összecsapásokról szóltak Prágában és Brnóban a lakosság és a bevonuló csapatok között, holott csak békés tüntetések voltak passzív ellenállással. Mások szerint Csehszlovákia megállapodott Nyugat-Németországgal utóbbi behívásáról. Felröppent a hír, hogy Csehszlovákiát várhatóan felosztják a Szovjetunió, az NDK és Lengyelország között. Egyesek szerint Romániát is meg fogják szállni, a csehekkel egyetértő Kádár Jánost letartóztatták.
A fokozódó feszültség jelei
A hatodik naptól (augusztus 26.) fokozódott a feszültség. Néhány nap alatt több, a hivatalos szerveket nyugtalanító esemény történt. Elfogtak egy disszidenst, akinél katonai objektumok térképeit és utasításokat találtak. A laktanyák körül nyugati rendszámú autók jelentek meg. A forradalmi hangulat kialakulásának veszélye egyre fenyegetőbbé vált. Az üzemekben és vállalatoknál a nyugati, a román és a jugoszláv rádióadókat hallgatták. A kommunistaellenes és a magyar kormány elleni kijelentések, valamint a nyilvánosan elkövetett izgatás esetei szaporodtak (pl. csoportos izgatás a 9-es buszon), a bűntettek miatt foganatosított őrizetbe vételek gyakoribbá váltak. Az ügynökjelentések az italboltok és iparcsarnokok hangulatából merítve, szovjetellenességről, kormányellenességről szóltak és a forradalom kitörését vizionálták. A vásárlások aránya szintén nőtt, és a felfokozott információéhség kielégítésére a rádió és televíziókészülékekből is több fogyott. Eközben folytatódott a lengyel, a német és a csehszlovák turisták hazaszállítása. A megelőzés és rendfenntartás céljából a közrendvédelmi munkatársak, a nyomozók és a munkásőrök éjjelente együtt „portyáztak”. Az önkéntes rendőrök nagyszámban jelentkeztek szolgálattételre.
11. kép. Kutyás járőr éjszaka (BFL VI.12.a.3.)
A 9. naptól (augusztus 29.), amikor a „megegyezés” híre megjött Moszkvából, a fővárosi lakosság felfokozott hangulata is mérséklődött, jelentősen csökkent a rendőrség szerinti ellenséges tevékenység, megszűnt a röpcédulaszórás, aznap csupán egy falfirkát találtak.
A 11. naptól (augusztus 31-én) megindulhatott a rendszeres vasúti személyforgalom a nemzetközi vonalakon. Konszolidálódott a helyzet, amely a jelentések terjedelmének felére csökkenésében is megmutatkozott, vagyis egyre kevesebb jelentenivaló esemény történt. A pályaudvarok forgalma visszatért a normális mederbe. A felvásárlási láz megszűnt, a közellátási helyzet normalizálódott.
A 17. naptól (szeptember 6.) még inkább kiüresednek a jelentések – a korábbi öt-hat helyett egy-két oldalasra csökkentek. Említésre méltó esemény ezt követően például, hogy a Vértes motoros hajóra követ dobtak a pozsonyi hídról, egy matróz megsérült, vagy egy cseh rohamcsónakról átkiabáltak („Menjetek haza!”), illetve a pozsonyi folyópart kőfalára felírták: „Oroszok menjetek haza! Elvtársak menjetek haza!”.
A 22. naptól nem érkezett több jelentés, csupán néhány sporadikus hír, a „Jézus hívei” egyház például állítja: Csehszlovákiában a Krisztus és az Antikrisztus harca testesült meg az eseményekben.
12. kép. 24. sz. jelentés 1968. szeptember 12. (BFL VI.14.a.)
A BRFK összegzése az eseményekről
A BRFK jelentése a főváros 1968. III. negyedévi közbiztonsági helyzetéről október 31-én az alábbiak szerint értékelte a nyár végi állapotot:[2] A csehszlovákiai események hatására a „reakciós” elemek aktivizálódtak, az „ellenséges” röplapszórás, falfeliratok és rajzok, hasonló megnyilatkozások száma növekedett. A BRFK-n felkészültek az ellenséges hangulatra, erősítést vezettek be az ügyeleten és „portyaszolgálat” indult.
A röpcédulaszórás az elmúlt évinél jóval több volt. A „fertőzött” kerületekben (az I., III., V., VIII., XIII. és XIX. kerületeket sorolták ide) augusztus 23-tól vált tömegessé, de augusztus 26-tól már csökkent a számuk. A falragaszok, feliratok az V. VII., VIII., XIX. kerületekben augusztus 21-én jelentek meg először Összességében 20 %-kal csökkent a politikai jellegű nyomozások száma, ezen belül viszont 37 % -kal nőtt az izgatás miatt indított eljárás és 3 %-kal nőtt a rendőrök elleni erőszak.
Az alapvető élelmiszerek felvásárlását tapasztalták, amely sorban állással járt. Sóhiány alakult ki, de a rizs, a szárított tészta és a szalámi is kelendő lett. A zöldség és a gyümölcs ára szokatlanul alacsonyra csökkent szeptemberben! Augusztus 28-án a só rizs liszt cukor- és zsírkészletek kifogytak a közértekből (pl. III. ker.), ennek ellenére az élelmiszerfelvásárlás ekkor még tovább folytatódott. Az OTP betétek kezelése egyenletessé vált. A magyar dolgozók viszont kérték a havi kétszeri fizetés újbóli bevezetését a tartós élelmiszerek vásárlása miatt. Augusztus 30-tól tapasztalták a helyzet konszolidálódását.
Milyen hírforrásokból értesülhettek a történtekről a fővárosiak? A Szabad Európa Rádió a negyedik napon (augusztus 24.) már értesített Dubček elfogásáról, az Amerika Hangja 100 ezer szovjet ejtőernyősről és a Romániában történt mozgósításról tudósított. Hallgatták a prágai az „angol”, kölni, a tokiói rádióadókat, illetve nézték a pozsonyi TV magyar nyelvű adásait. Az albán, a jugoszláv és a román rádióadók is tudósítottak. Legnagyobb meglepetésre az Úttörő Áruház műszaki osztályán egy próbára bekapcsolt tévékészüléken a cseh adást is fogták. A jugoszláv TV augusztus 26-án bemutatta, ahogy a tüntetők a bevonuló tankok elé ültek.
Szóban a Prágából hazatérő magyar turisták is tájékoztattak. Szemtanúi voltak egy fegyveres összecsapásnak, szovjet- és magyarellenességről szóltak, a hírek szerint szovjet tisztek vezényelték a magyar alakulatokat. Az IBUSZ buszokat Csehszlovákiában és Jugoszláviában dobálták és rongálták, a turistákat megtámadták. Egy cseh származású feleség, aki cseh nyelvű adókat hallgatott, elmondta, hogy az oroszok elveszik a táskarádiókat és a karórákat. Külföldi diplomaták romániai sorozásról és a magyar kisebbség kitelepítéséről hoztak hírt.
„…a csehek és mi is gyengék vagyunk ahhoz, hogy a jelenlegi társadalmi rendszert meg tudjuk változtatni”
Összesítve a fővárosi véleményeket, elmondható, hogy nagyobbrészt helyeselték a mozgalmat és elítélték a beavatkozást. Magyarországon is forradalmat reméltek, sztrájkot és fegyveres ellenállást. A háborútól való félelem és a felvásárlási láz a zsigerekben volt. Jellemzően erősödött a szovjetek és a kommunisták elleni gyűlölet, és jelentkeztek nemzetiszocialista, antiszemita hangok is. Kisebb csoportosulások alakultak ki, de semmiképpen nem mondható tömegesnek az izgatás. Az ügynökök jelentései adnak részletesebben számot a társadalmi forrongásról. Nem meglepő, hogy a megszólalók leggyakrabban az italboltban nyilatkoztak, és gyakori volt az alkoholos befolyásoltság.
Néhány jellemző gondolat az utca emberétől: A Szovjetunió durva erőszakot alkalmazott, az ENSZ alapokmányát megsértették, árulókból kreáltak minisztereket. A jelenlegi Csehszlovákia vezetői kalandorok! A szovjet és a szövetséges csapatok nem fognak kivonulni! Románia példájára ki kellene lépnünk a szovjet tömbből! A fiatalok –ahogy villamoson elhangzott – gyűlölik a Szovjetuniót, nagy dolgok történtek Csehszlovákiában, és remélik, hamarosan Magyarországon is sor kerül a cselekvésre. Mérsékeltebb hangok szerint „Kádár és klikkje hűséges kiszolgálója a szovjeteknek, egyelőre azonban bele kell nyugodni a jelenlegi helyzetbe…” máshol „a csehek és mi is gyengék vagyunk ahhoz, hogy a jelenlegi társadalmi rendszert meg tudjuk változtatni”.
13. kép. A fővárosi utca embere(i) ősszel (Fortepan l.sz. 65628)
Ajánlott irodalom:
Dimenziók éve – 1968. 2008. május 22-23-án Budapesten rendezett nemzetközi konferencia előadásai. XX. Század Intézet, 2008.
Farkas Gyöngyi: Megszállás, vagy segítségnyújtás. A Csehszlovákia elleni intervenció fogadtatása Magyarországon 1968-ban. Kronosz-ÁBTL, 2019.
Frei, Norbert: 1968 Diáklázadások és globális tiltakozás. Corvina Kiadó, 2008.
Huszár Tibor: 1968 Prága – Budapest – Moszkva. Kádár János ás a csehszlovákiai intervenció. Szabad Tér Kiadó, 1998.
Jagadics Péter: 1968 Egy elfelejtett hadjárat. A zalaegerszegi 8. gépkocsizó lövészhadosztály és a katonai elhárítás részvétele a Csehszlovákia megszállásában. Szülőföld könyvkiadó, 2018.
Kun Miklós: Prágai tavasz-Prágai ősz. 1968 fehér foltjai. Akadémiai Kiadó, 1998.
Mlynar, Zdenek: A prágai tavasz…és ősz. Kairosz Kiadó, 2008.
Fehér Csaba főlevéltáros, főosztályvezető. 1996-tól dolgozik Budapest Főváros Levéltárában. 1997-ben szerezte történelem, 1999-ben muzeológus, 2007-ben jogász diplomáit az ELTE-n. Kutatási területe a XX. század politika-, gazdaság-, társadalom- és jogtörténete. Az elmúlt években több tanulmánya jelent meg a Sorg-családról, a Magyar Rádió történetéről, valamint a népbírósági perekről.
[1] Az iratokat ld. Budapest Főváros Levéltára BRFK Bűnügyi Szervek iratai, Általános iratok (BFL VI.14.a.).
[2] BFL VI.14.a
A cikk eredeti megjelenése: https://bparchiv.hu/statikus/feher-csaba-pragai-tavasz-elfojtasa-brfk-jelentesek-tukreben-avagy-ruszkik-menjetek-haza