2020/23. (25. szám) Garami Erika: A napenergia hasznosításának egyik úttörője: Dr. Telkes Mária

Telkes Mária

A cikk a Magyarországon kevéssé ismert tudós, dr. Telkes Mária életét és munkásságát mutatja be, akinek pályája Budapesten kezdődött és ért véget, de a tudományos tevékenységét az Amerikai Egyesült Államokban végezte. Kutatásai, találmányai középpontjában a napenergia hasznosítása állt. Nevéhez fűződik – többek között – passzív ház tervének kidolgozása, tengervízből nyerhető ivóvíz készülék fejlesztése, napenergiával működő sütő.

DOI: 10.56045/BLM.2020.23

Százhúsz éve született Telkes Mária. A „Napkirálynő” néven emlegetett tudós és feltaláló nem mindennapi életpályája Budapestről indult és Budapesten ért véget.

Telkes Mária

1. kép. Telkes Mária (Budapest, 1900. december 12. – Budapest, 1995. december 2.)

A későbbiekben kelenföldi előnevet is használó, jómódú Telkes család Budán élt, az évtizedek alatt többször költözött. A századforduló idején a Mészáros utca 14. alatt, 1911-ben az Attila út 13. szám alatt volt otthonuk, amikor egy Gellérthegy utcai ingatlant vásároltak meg.[1] Apja Telkes Aladár, amellett, hogy az Egyesült Budapesti Fővárosi Takarékpénztár tisztviselője, később fiókvezetője, majd aligazgatója volt, számos egyesületben aktívan tevékenykedett, így a Budai Kerékpár-egyesületben és a Magyar Kerékpáros Szövetségben.[2] A harmincas évek válsága következtében a család anyagi helyzete megromlott. Telkes Aladár több vállalkozást indított, de egyik sem járt sikerrel. 1943-ban hunyt el.[3]

okirat

2. kép. Telkes Aladár és felesége adásvételi szerződése (BFL VII.153.a 1911, 675)

Mária a család nyolc gyermeke közül a legidősebb volt, 1900. december 12-én született Budán.[4]. Iskoláit Pesten végezte, az Angolkisasszonyoknál, majd a Szent Szív Katolikus Leánygimnáziumban folytatta tanulmányait végig jeles eredménnyel, 1918-ban érettségizett szintén színjelessel.[5]

anyakönyv

3. kép. A Budapesti Szent Szív Intézeti Kath. Leánygimnázium anyakönyve,
VIII. osztály (BFL VIII.46.b 2. kötet)

érettségi

4. kép. Kimutatás a Budapesti Szent Szív intézeti Kath. Leányiskola 1918. évi június hóban megtartott érettségi vizsgálatáról (BFL VIII.46.b 36. kötet)

1920-ban szerzett diplomát a Budapesti Tudományegyetem matematika-fizika szakán, 1924-ben pedig doktori fokozatot a fizikai kémia területén. Már ekkor felfigyeltek tehetségére és az egyetemen állást ajánlottak fel neki. Rövid ideig dolgozott az egyetemen asszisztensként, instruktorként. Hamarosan apai nagybátyja, Ludwig Ernő konzul hívására Clevelandbe költözött, ahol a Biofizikai Intézet laboratóriumában George Crile professzor mellett az agyhullámok természetét és az élő organizmusok által termelt energiát tanulmányozta. Tizenkét évig dolgozott az intézetben. 1934-ben – egyetlen tudósként – Amerika tizenegy legsikeresebb női közé választották.[6]

Néhány évvel később már fő kutatási területével, a napenergia hasznosításával foglalkozott, azaz a Nap hőenergiáját a mezőgazdaság és ipar számára is hasznosítható elektromos árammá alakította át, így a városoktól távol fekvő farmok áramellátását, akkumulátorok segítségével éjszaka is, illetve a vízszegényes földek öntözését is meg tudta oldani.[7] Bár az elv korábban is ismert volt, találmányának újdonsága az elektromos feszültség megtartásában rejlett. Az összeforrasztott különböző fémek hevítéskor elektromos feszültség lép fel. Ha a fémek felmelegednek, a feszültség megszűnik. A találmány tette lehetővé a fémpárok elektromos feszültségének megtartását.

A harmincas évek közepén már ismert és elismert tudós. Találmányainak híre Magyarországra is eljutott, nemcsak a sajtó írt róla, hanem például a Magyar Hydrobenzin Rt, 1936. évi közgyűlésén külön napirendi pont volt „Amerikai szabadalmak ismertetése (dr. Telkes Mária, Ohio)”.[8]1937-ben amerikai állampolgárságot szerzett. Ekkor már a clevelandi Biofizikai Intézetet vezette.

újság

5. kép. Az Est, 1935. január 27.

1939-ben Bostonban a híres Massachusetts Institute of Technology napenergiát hasznosító projektjéhez csatlakozott, egy évvel később a projekt vezetője lett. A kutatás mellett oktatói tevékenységet is végzett a MIT-en.

újság

6. kép. Az Est, 1937. október 2.

A második világháborúban az amerikai kormányzat a tengereken bajba jutott tengerész katonákon és az óceánra lezuhanó repülőgépek pilótái számára akart olyan készüléket fejleszteni, amellyel a tengervízből egyszerű módon lehet ivóvizet előállítani. A kormányzat felfigyelt Telkes Mária eredményeire, s civil tanácsadóként meghívták a tudományos kutató és fejlesztő hivatalba. Korábban is ismert volt a tengervíz ivóvízzé átalakítása, de Telkes Mária szabadalma, a nap energiájával működő tengervíz-sótalanító az eljárást lényegesen leegyszerűsítette, elérhetővé tette. Könnyű, hordozható, naponta mintegy egy liter tengervíz lepárlására alkalmas desztillátort fejlesztett ki, amelyhez műanyag filmre és a napsugárzásra volt szükség. A készülék sorozatgyártása után a berendezés a pilóták felszerelésének szerves része lett. Találmányával számos találatot kapott tengerész és pilóta életét mentette meg. Ezen az elven működött a városok vízellátását biztosítandó szabadalma, azonban költséghatékonysági okokból a lepárló telep nem valósult meg.

Legismertebb találmányát, a Boston melletti Dover Sun House fűtési rendszerét 1948-ban alkotta meg. A hosszú távú kísérleti projekt részeként felépült passzív ház volt a világ első kizárólag napenergia hasznosításával fűtött kísérleti lakóépülete, az ún. Napház.[9] A nap hatalmas ablakokon keresztül melegítette az üveg mögött rekedt levegőt és mögötte egy fekete fémlapot. A hőt a fémlapról ventilátorok vitték a Glauber-sóval[10] töltött, a falakban rögzített tárolókba. Minden helyiségben ventilátorok fújták be a meleg levegőt. A falak fűtötték a házat, s ahogy a só hűlt ki, úgy használta fel a nap energiáját. A rendszer a kor leginkább költséghatékony megoldása volt. Télen fűtött, nyáron hűtött. A három nő által tervezett épület 2010-ig állt.

Telkes Mária a New Yorki Egyetem állását fogadta el 1953-ban. 1959-ben napi használatra tervezett napenergiával működő sütőt[11] elsősorban a szegényebb országok számára, amely főleg Indiában lett népszerű. Ott a magas napsütéses órák száma, az egyszerű elven alapuló, gyermekbiztos működés és a készülék megfizethető ára tette lehetővé, hogy a háziasszonyok megfelelő módon akár 220 fokon alaposan át tudják sütni az ételeket, ezzel elkerülve az elégtelen sütésből eredő betegségeket.

A hetvenes évek olajválságának idején értékelődött fel az alternatív energiák szerepe, ezzel együtt Telkes Mária szaktudása. Texasban napenergia hasznosítással foglalkozó start-up vállalkozások tanácsadójaként dolgozott. Ebben az időben foglalkozott az éjszakai „hűvösséget” felhasználó légkondicionáló megoldásokon is.

Telkes Mária húsz, a környezetvédelem szempontjából is fontos szabadalmat[12] nyújtott be, az utolsót közel 90 éves korában. Száznál több tudományos publikációt, tizenkét rangos, nemzetközi kitüntetést mondhat magáénak. Részt vett állami tengerészeti és űrkutatási programokban is. Az USA-ban több iskolát neveztek el róla.

2012-ben Gábor Dénessel és Steve Jobs-szal posztumusz beválasztották az emberiség javát szolgáló újítások elismerésének adózó National Inventors Hall of Fame csarnokába (Nemzeti Feltalálók Dicsőségcsarnokába).

Magyarságát mindvégig megőrizte. Hét évtized után 95 évesen tért haza Magyarországra. Margit nevű rokonánál, a Damjanich utcában lakott, majd egészségi állapota romlása miatt intézetbe került. Ott hunyt el 1995. december 2-án. Haláláról a korabeli lapok Magyarországon nem adtak hírt,[13] közterek, intézmények nem őrzik nevét. Munkásságáról, eredményeiről csak a kétezres években kezdtek el cikkek, tanulmányok megjelenni.


[1] BFL Rónay Károly közjegyző iratai. Okiratok (VII.153.a) 1911, 675

[2] Budapesti Czim- és Lakásjegyzék, 1900-1901, 12. évf., 348.

[3] https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/514269# Anyja Lábán Mária – Laban, Labán, Lábán három névváltozat fordul elő a korabeli iratokban – 1963-ban hunyt el.

[4] BFL Gyűjtemények. Mikrofilmtár. Állami anyakönyvek (XV.20.1.) 430, 3599

[5] BFL Budapesti VIII. Kerületi Sophianum Katolikus Leánygimnázium és Általános Iskola iratai (VIII. Mikszáth tér 1.) (1914-1917. Sacré Coeur Budapesti Katolikus Leánygimnázium, 1917-1945. Sacré Coeur Budapesti VIII. Kerületi Sophianum Katolikus Leánygimnázium, 1948-tól Budapesti VIII. Kerületi Állami Mikszáth Kálmán Leánygimnázium iratai. Anyakönyvek (VIII.46.b) 2. és 36. köt.; A Budapesti Szent Szív Intézeti Kath. Leánygimnázium értesítője az 1916/17. tanévről. Bp., 1917, Stephaneum. 37.; A Budapesti Szent Szív Szerzetesnők Kath. Leánygimnáziumának „Sophianum” értesítője az 1917/18. tanévről. 29. 41.

[6] Az Est, 26, 1935. január 27. 9.

[7] Az Est, 28, 1937. október 2. 4.

[8] Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (MNL OL) Gazdasági Levéltár. Magyar Hydrobenzin Rt. (Z 532), 1113-1115 Közgyűlés és igazgatóság

[9] https://libguides.mit.edu/c.php?g=175920&p=1160875 ,http://architectuul.com/architecture/dover-sun-house (utolsó lekérdezés: 2020. december 9.)

[10] Nátrium-szulfát, Na2SO4

[11] https://solarcooking.fandom.com/wiki/M%C3%A1ria_Telkes (utolsó lekérdezés: 2020. december 9.)

[12] Az 1975 utániak listája: https://patents.justia.com/inventor/maria-telkes (utolsó lekérdezés: 2020. december 9.)

[13] The New York Times, 146, 1996. augusztus 13.


A cikk eredeti megjelenése: https://bparchiv.hu/statikus/garami-erika-napenergia-hasznositasanak-egyik-uttoroje-dr-telkes-maria