A cikk rendhagyó megemlékezésben idézi fel a sokoldalú építész életpályáját. Egy elképzelt székely falu leírása Kós Károly (1883-1977) életműve alapján valós is lehetne. Az Erdélyből Budapestre érkező tehetséges építész társaival együtt álmodta meg az Állatkert új épületeit. Az állatkerti épületek terveinek, tervrajzainak segítségével világít rá a szerző a megújuló állatkert és az erdélyi falu közötti párhuzamokra.
DOI: 10.56045/BLM.2020.24
„Harang csendül, ének zendül, messze zsong a hálaének. Az én kedves kis falumban karácsonykor magába száll minden lélek.” [1]
Kós Károly középen kalapban. A felvétel magántulajdonban van.
Már messziről kitűnik a templom méltóságteljes, karcsú, magas gúla alakú tornya négy sarkán fatoronnyal. Megnyugtató látni, hogy jó felé tartunk. Nem messze tőle a községháza, a falu elöljárói itt tanácskozzák meg a falu dolgait. A kultúrház egyben fürdőháznak is szolgál. Az iskola épülete hangos a mezítlábas lurkók hangjától, a tanító kiengedte őket egy kis játékra. A módosabb Kasza Ferkó csizmában érkezett, Sánta Pistáék szép falusi házban laknak nagy baromfiudvarral. A Csiboda Mari messzebbről jár be, a hegyen épült középkorias erődszerű faházból. Szorgos, maguknak való népek lakják a környéket.
Ez a leírás a képekkel azonban nem egy valós kis székely faluról szól. Az idillikus mese a képzelet szüleménye. A míves rajzok a falusinak tűnő épületekről pedig …
…volt egy fiatal, lelkes, tehetséges, nagyratörő, öntudatos és konok építészhallgató, aki Kolozsvárról Budapestre került. Alighogy befejezte a műegyetemet, óriási világváros formáló feladatot kapott kollégájával és barátjával Zrumeczky Dezsővel. Álmodjanak meg a főváros szívében egy új, korszerű állatkertet. Úgy kellett tervezniük, hogy az állatok jól érezzék magukat, a látogatók az állatok mellett az épületekben is élvezetüket leljék és a főváros vezetése elfogadja. A korszerű állattartás elvei alapján megszerkesztett állatházak jelentős részét az erdélyi népi építészet formáiba bújtatták. Minden ház teljesen egyedi megjelenésű, a tervezők gondolkodásmódjának megfelelően egyszerű és takarékos módon készült.
A Madárház templomot idéz (BFL Budapest (székes)főváros tervei. Közületi Tervtár /XV.17.d.328/ KT szor 1/54-1)
A kisragadozók háza községházára, iskolára emlékeztet (BFL XV.d.17.328 KT szor 1/50-11)
A kisragadozók háza községházára, iskolára emlékeztet (BFL XV.d.17.328 KT szor 1/50-11)
A kenguruház lehetne egy falusi közintézmény is (BFL XV.d.17.328 KT szor 1/46-1)
A szarvasok és őzek háza egy módosabb paraszt házára emlékeztet (BFL XV.17.d.328 KT szor 1/78-1)
A baromfiudvar igazi parasztház (BFL XV.17.d.328 KT szor 1/22-10)
A kisrágcsálók háza gyönyörű míves faragású tornácán élhetne a család (BFL XV.17.d.328 KT szor 1/76-1)
A bölények és bivalyok háza középkorias erődszerű udvarházat idéz (BFL XV.17.d.328 KT szor 1/15-16)
Kós Károly 1908 és 1910 között tervezte és művezette az Állatkert épületeit. Ezután egyre többet otthon tartózkodott, és nemsokára végleg hazaköltözött a kalotaszegi Sztánán felépített házába, a Varjúvárba.
Kós Károly (előtérben) és felesége Balázs Ida a Varjúvárban. A felvétel magántulajdonban van.
[1] Ady Endre: Karácsony – Harang csendül
A cikk eredeti megjelenése: https://bparchiv.hu/statikus/fabo-beata-seta-adventkor-faluban-emlekezes-kos-karoly-szuletesnapjan-1883-december-16