Szent István király felesége, a bajor származású Boldog Gizella kultuszával elsősorban Veszprém városában találkozunk, de Budapesten vannak hozzá kapcsolódó emlékek. Ennek egyik példájaként mutatjuk be a Gizella Királyné Leánygimnázium történetét. A belvárosi iskola Gizella tiszteletének erősítése céljából vette fel a királyné nevét 1922-ben. Az intézmény 1941-ben Budára költözött, majd 1949/1950-re a kommunista hatalom először a „Királyné”, ezután a „Gizella” nevet törölte az iskola nevéből.
DOI: 10.56045/BLM.2023.8
1. kép. Az iskola homlokzata 1884-ben. (BFL XV.17.d.328. KT i. 59/4.)
A háromszintes, belsőudvaros eklektikus fővárosi fenntartású iskolaépület az egykori IV. (ma V.) kerület, Belváros, Váci (egykor Lipót) utca 43. és az Irányi (egykor Kalap) utca 11. szám sarkán, egy polgári iskola számára épült 1884-ben, építői Kernstock Károly és Kernstock József voltak.[1] Már 1894-ben megnyílt a polgári iskola mellett a felsőbb leányiskola V., majd 1895-ben a VI. osztálya, az 1896/1897. tanévben a VII. és VIII. gimnáziumi osztályt is felállították. 1900/1901-től az V. osztálytól kezdve gimnáziumi oktatás folyt.[2]
A székesfőváros mérnöki hivatala Heuffel Adolf és Schwendtner József révén 1906-ban az épületen átalakítást végzett. Ekkor készült egy nagyobb méretű lépcsőház, valamint egy emeletráépítéssel a felső, harmadik emelet (erről nem maradt fenn részletes alaprajz). A pince mellett, a földszinten volt a tanítói szoba, szolgalakás, négy tanterem, valamint egy tornaterem; az első emeleten tantestületi szoba, tanári könyvtár, ifjúsági könyvtár, négy tanterem és az igazgatói iroda előszobával. A második emeletet szintén négy tanterem foglalta el: természetrajz-, fizikaszertár és vegytanterem, valamint egy kísérleti szoba.[3]
Az épületben kezdetben csak polgári iskola működött, egy részét 1895-ben adták át egy felsőbb, hatosztályos leányiskola részére. Így a két iskola egymás mellett, egy épületben működött tovább. Az 1903/1904. tanévre nyilvánossági jogot kapott (az osztályvizsgákat a saját intézményben folytatták le).[4]
Az iskola 1906-ban érte el a középiskolai fokozatot, főgimnáziummá vált és még ebben az évben tartották meg az első érettségit (ekkor kapták meg az érettségiztető jogot). A következő tantárgyakat tanították: vallástan, magyar-, latin-, görög és német nyelv, történelem, természetrajz, vegytan, természettan, mennyiségtan és filozófia. Az 1906/1907-es tanévben épület-átalakítás alatt az oktatás a IX. Oroszlán u. 1. számú iparrajziskola épületében folyt. A proletárdiktatúra alatt 14 tanár és több növendék támogatta a kommunista eszméket, amiért a Tanácsköztársaság bukása után felelősségre vonták őket. Ellenük fegyelmi eljárást indítottak, többeket elmozdítottak az állásukból, míg másokat más intézetbe helyeztek át. Az 1919/1920-as tanévben alakult ki a teljes nyolcosztályos leánygimnázium az 1918-as módosított tanterv szerint, vagyis az iskola négy alsó évfolyamból és négy leánygimnáziumi felső tagozatból állt. Tantárgyak: vallástan, magyar-, német-, francia és latin nyelv, ókori irodalom, történelem, földrajz, mennyiségtan, növény- és állattan, ásvány- és vegytan, természettan, egészségtan, filozófia. Az intézményt 1922-ben Gizella királynéról[5] nevezték el. Az 1920-as években a tornát a két felső osztályban rendes tárgynak nyilvánították, míg az ókori irodalmat a magyar nyelv tanításához csatolták.[6]
Hitéletre nevelés, önképzőkörök, ünnepek az intézményben
A valláserkölcsi nevelés nélkülözhetetlen eleme volt az ifjúság neveltetésének. A tanulók imádsággal kezdték és végezték az iskolaévet. A katolikusok Veni Sancte-ra mentek, Te Deum-ot tartottak, a többi felekezetű tanuló is hasonlóan ünnepelte meg a tanévet. Az érettségi vizsgát tett katolikus tanulók 1926. június 11-én az egyetemi templom oratóriumában tartottak hálaadó istentiszteletet.[7] Évközben rendesen eljártak istentiszteletre. A katolikusok többször járultak a szentségekhez, felvették a Balázs-áldást, hamvazkodtak, részt vettek az eucharisztikus és úrnapi körmenetben, húsvét előtt lelkigyakorlatot tartottak, megjelentek a margitszigeti zarándoklaton. 1914-ben Sziklai Rezső hitoktató alapította meg a katolikus önképzőkört.
Az intézményben a protestáns és izraelita felekezetűek is megtartották a saját hitüket. A református vallású tanulóknak a vallásóráikat bibliamagyarázat vezette be. Az I–II. osztályos tanulók vasárnapi iskolába, a többiek istentiszteletre jártak saját templomaikba. A nemzeti ünnepeink alkalmával istentiszteleten vettek részt a Kálvin téri református templomban és természetesen minden évben megemlékeztek a reformációról. A felső osztályosok karácsonykor, a csendes napok alkalmával, húsvétkor és pünkösdkor úrasztalához járultak. Az evangélikus tanulók vasár- és ünnepnapokon a Deák téri templomban ünnepeltek. Az izraelita tanulók a tanévnyitó és tanévzáró istentiszteleteken vettek részt. A nemzeti ünnepeinken, október 6-án, március 15-én és Horthy Miklós kormányzóságának 20 éves évfordulóján a Dohány utcai zsinagógában imádkoztak. A nagy ünnepeiken a Hősök templomában istentiszteleteken vettek részt.
A fiatalok hazafias és szociális nevelésben is részesültek. 1913-ban a Segítő Egyesület, míg 1925-ben az Ifjúsági Vöröskereszt Egyesület alakult meg. 1924. október 31-én hozták létre a Gizella Ifjúsági Sportkört, amelynek feladata, hogy a tanulók a tornaórákon kívül is mozogjanak. Az iskolaépületben a sportkör nem tudott hatékonyan működni, mert délutánonként más intézmények foglalták el az épületet. Teniszeztek és a korcsolyáztak, torna- és úszóversenyeken vettek részt. Az iskola vezetősége figyelte az ifjúság egészségi állapotát, 1926-ban iskolaorvosi intézményt szervezett, amiben a vagyontalan tanulók ingyenes kezelésben részesültek.
1923-ban jött létre a Bellaágh László Ifjúsági Segítő Egyesület és a Széchenyi Önképzőkör. 1939-ben kezdte meg működését a Széchenyi Önképzőkör irodalmi, nyelvészeti és működési szakosztálya, 1940-ben jött létre a Volt Iskolatársak Tormay Cecile Köre. 1939 novemberében alakult meg a Budapesti IV. Községi Gizella Királyné Leánygimnázium Gyorsíróköre.[8] 1943 novemberétől Diákkaptár is működött az iskolában.[9]
Az iskola cserkészleányai részt vettek a cserkész rendezvényeken (később Gizella királyné ünnepségeken). 1935-ben a 134. sz. Gizella királyné cserkészcsapat nevet vették fel. Minden évben megemlékeztek Gizella királynéról. Mellette létrejött a 133. sz. Hullámka kisleány cserkészcsapat.[10]
A ballagó leányok magyaros ünnepi ruhába öltöztek, így őrizték a hagyományokat.[11]
3. kép. A VIII. osztály tanulói 1940-ben. (Freybergerné 1940. Képmelléklet.)
Az iskola Mária-kongregációja és az 1926-os zászlóavatás
A valláserkölcsi nevelés szolgálatában állt az alsó- és felsőosztályú tanulók Mária-kongregációja, amelynek legnagyobb eseménye az ünnepélyes tagavatás és az egyesület zászlójának megszentelése volt. A zászló a Gizella királyné emléknapján, május 7-én és 8-án rendezett iskolai ünnepélyen a katolikus védnöknőinek adományából, és az intézet volt katolikus növendékeinek adományaiból készült. A kongregáció Spillenberg Mária tanárnőnek köszönhette, hogy zászlóhoz jutott. A selyemzászlót Major Gabriella festőművész készítette. A zászlószentelést 1926. június 6-án tartották az egyetemi templomban, a Gizella Leánygimnázium és a Veres Pálné Leánygimnázium kongregációja részvételével. A zászlóanya az intézet igazgatója volt. A zászlószentelést Marczell Mihály pápai kamarás, a pesti főiskolai Szent Imre Kollégium igazgatója végezte.[12]
Az iskola átnevezése és Gizella-napi ünnepségei
Az átnevezést követően az intézményben minden év május 7-én iskolai ünnepségek keretében emlékeztek meg Gizella királynéról. Az 1923–1924-es iskolai értesítő így emlékezett meg az intézmény névadójáról: „Gizella királyné, első királyasszonyunk, Szent István felesége, méltó ideálja a magyar nőnek. Bajor földről, páratlanul vallásos családból szakadt ide hozzánk. Apostoli lelkű első királyunk oldalán hűségesen osztozott országlása gondjaiban és támogatta őt a magyar kereszténység megalapításában. Szerető hitvesi hűségben, fáradhatatlan jótékonykodásban, apostoli buzgólkodásban, gyermekeit nevelő anyai gondoskodásban töltött boldog és példás élete alkonyán elvesztett mindent, mit nő veszthet: gyönyörű magzatait, férjét, vagyonát, hatalmát, csak Istenbe vetett hitét, a szegények iránt való kiapadhatatlan jóságát és új hazájához való hűségét tartotta meg mindhalálig. Haló poraiban is köztünk kívánt maradni. Közöttünk is él, hűséges magyarjai emlékezetében örök női ideáiként.”[13]
Az 1925. május 7-i névünnepen Relkovič Néda beszédet tartott Gizella napját.[14] 1926-ban az Iskolai Ifjúsági Vöröskereszt Egyesület iskolai ünnepélyt rendezett a IV. ker. Cukor utcai elemi fiúiskola tornatermében. Az ünnepségen kuruc- és irredenta dalok, hazafias költemények, torna-, vívógyakorlatok, magyar tánc és Spillenberg Máriának, Hódolat Gizella királyné előtt című műve került bemutatásra. A befolyt 5.916.000 koronából fedezték az iskola díszzászlóját, a fennmaradt 5.087.400 korona pedig az Iskolai Ifjúsági Vöröskereszt Egyesületet gyarapította.[15] 1927-ben Prohászka Ottokár püspök halálának a megemlékezésekor az Erzsébet híd hídfőjénél és a Döbrentei téren a Gizella Királyné Leánygimnázium és az Angolkisasszonyok növendékei sorakoztak hatalmas, Szűz Máriát ábrázoló fehérselyem zászlójukkal.[16]
1928. május 5–6-án az Ifjúsági Vöröskereszt Egyesület Spillenberg Máriával Gizella királyné emléknapján jótékony célú előadást tartott.[17]
A tanulók Széchenyi Önképzőkör közreműködésével ünnepséget rendeztek Gizella királyné emlékének ünneplésére 1929. május 8-án és 9-én.[18] 1931-ben az iskola tanulóifjúsága megtartotta Gizella királyné emlékünnepét. A prológust Csernél Klára VII. osztályú tanuló írta.[19] 1932. április 23–24-én nagysikerű előadással ünnepelték meg a növendékek Gizella királyné ünnepét.[20] 1935. május 12-én Gizella eszményi jellemét, vallásos erényeit Rakssányi Mária tanárnő ismertette. A célja az volt, hogy felhívja a tanítványaik figyelmét a magyar tánc, dal és viselet szépségeire és ápolják a nemzeti értékeket.[21] 1936. május 10-én Relkovič Néda tanárnő ismertette a királyné életének eseményeit a tanulóifjúság előtt.[22] 1937. május 9-én Kun Mária tanárnő felolvasta Szent István király családjának az angol uralkodóházzal való kapcsolatait.[23] 1938. május 7-én, a Szent István-évben, Gizella királyné emlékét és Szent István érdemét Zombory Ida tanárnő méltatta.[24] 1940. május 7-én is megtartották a királyné névnapját.[25]
Az iskola bővítésének terve és az intézmény ideiglenes áthelyezése
Az iskolát 1940 decemberében Nagy Sándor okleveles építészmérnök mérte fel. A pincében volt mosókonyha, mángorló, fűtőhelyiség, fáskamra, központi fűtés, két raktár, anyagszertár, L alakú folyosó, egyéb helyiség. A földszinten orvosi váró és rendelő, portásfülke, igazgatói- és tanári szoba, földrajzszertár, konyha, szoba, tornaterem, öltöző, tanári könyvtár, takarító helyiség, mellékhelyiség lett kialakítva. Az első emeleten tanári terem, igazgatói szoba és előtér, az I–II., a III.b., a IV.b. és a VII. a. osztály termei, valamint mellékhelyiségek voltak. A második emeleten fizika-, kémia terem, kémia-, természetrajz-, valamint két kisebb szertár, a III.a., a IV.a és a VI. osztály tantermei, valamint mellékhelyiségek voltak. A harmadik emeleten egy rajz-és egy kézimunka terem, ifjúsági könyvtár, az V., a VII.b és a VIII. osztály tantermei, valamint a mellékhelyiségek voltak.[26]
2. kép. Az iskola homlokzata 1940-ben, a később ráépített harmadik emelettel.
(BFL XV.17.d.328. KT i. 59/38.)
Az említett felmérésre azért volt szükség, hogy az iskola az igazgatói lakás átalakítása folytán három tanteremmel bővülhessen. Ez lehetővé tette a kémiai előadó felszabadítását, a tornaterem megnagyobbítását, tornatermi öltöző létesítését és a földszinten elhelyezett két tanterem áthelyezését az első emeletre. A IV. ker. Belvárosi Leány Iparos Tanonciskola, a Budapesti Polgári Dalkör és a belvárosi Főplébánia ének- és zenekara a délutáni órákban lefoglalták a tantermeket. Hasonlóan az olasz követség nyelvi tanfolyamára is az iskola biztosított további tantermeket. A földrajzi szertárba az élelmiszerközpont jegykiosztó hivatala vonult be, emiatt a szertárt a tanári könyvtárba költöztették be.[27]
Az iskola hivatalosan 1941 júniusától a II. kerületi Jurányi utca 1. alatt (Budapest Székesfőváros II. Kerületi Jurányi utcai Községi Árpádházi Boldog Margit Kereskedelmi Leányközépiskola) található épületében működött. Mivel a kijelölt Jurányi utcai községi iskolaépületet a kormány hadikórház céljaira vette igénybe, az iskola i1941. szeptember 22-től ideiglenesen 1941. szeptember 22-től az I. Mészáros u. 5. (Szilágyi Erzsébet Leánygimnázium) épületébe, 1941. október 27-től a XII. kerületi Németvölgyi út 46. szám alatti népiskola épületébe költözött.[28] Itt négy tantermet meghagytak a népiskola részére, a leánygimnázium kapta a többi helyiséget.[29] A tanárok és a diákok 1945 tavaszán, a háború befejezése után hozzáláttak az épület romjainak eltakarításához. Ez tette lehetővé, hogy az 1944/1945. tanévet 1945. április 15-én folytassák. Visszaköltöztek a Jurányi utcai iskolába, ahol ismét a Községi Szent Margit Kereskedelmi Leányközépiskolával osztoztak az épületen. Visszaköltöztek a Jurányi utcai iskolába, ahol ismét a Községi Szent Margit Kereskedelmi Leányközépiskolával osztoztak az épületen. A teljes rend csak a következő tanévben állt helyre.
Az átmeneti időszak
Az intézmény neve 1945. május 9-én Budapest Székesfőváros Községi Gizella Királyné Leánygimnázium (II. Jurányi utca.).[30] 1946. szeptember 9-én tartotta első gyűlését az Alexandriai Szent Katalin pártfogása alatt álló Mária Kongregáció. Ebben az évben már 1946. március 1-jén megalakult a Ságvári Endre Úttörőcsapat is. 1946 őszén az intézményben Dolgozó Gimnáziumot, valamint általános iskolát is nyitottak az V–VI. évfolyam számára.[31]
Az iskola 1946. május 20-án fegyelmi vizsgálatot indított Uxa József[32] katolikus hittanárral szemben, amit jegyzőkönyvbe vettek. 1946-ban Uxa Józsefet koholt uszítás vádja miatt népügyészség elé vitték. Mivel 1945-ben a Zadravecz István ügyének tárgyalása idején felszólította növendékeit, imádkozzanak mindennap a ferences tábori püspökért. Óvta növendékeit a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetségbe való belépéstől.[33] A népbíróság végül 6 év börtönre ítélte.[34]
1949-ben a főváros a Jurányi utcai 3. számú iskolaépületét teljes felszereléssel átadta a kultuszminisztériumnak.[35] Ebben az évben a II. kerületi Állami Gizella Leánygimnázium nevet kapta, bár 1950-ben még a Jurányi utca 1. szám alatt Gizella Leánygimnázium néven említették.[36] Majd még ebben az évben átnevezték Koltói Anna Leánygimnáziummá.[37]
4. kép. A Jurányi utcai iskolaépület: Hámán Kató Leánygimnázium, 1965. (Fortepan/Karabélyos Péter, képszám: 57241)
Igazgatók[38]
1896–1911 Hahóthy Sándor
1911–1917 Bellaágh László
1917–1918 Neisser Irén dr. id.
1918–1919 Wolf Ágoston
1919–1924 Hollósy Béla
1924–1940 Freyberger Miksáné Neisser Irén dr.
1940–1945 Horváth Endre dr.
1945–1946 Alexits György dr.
1946–1949 Vörös István dr.
1949-1950 Juhász Imre
Levéltári források
Budapest Főváros Levéltára (BFL)
VII.5.e Budapesti Büntetőtörvényszék iratai.
VIII.26.a Budapest Székesfőváros Községi Gizella Királyné Leánygimnázium iratai.
VIII.26.b Budapest Székesfőváros Községi Gizella Királyné Leánygimnázium iratai. Anyakönyvek.
XV.17.d.328 Budapesti tervek gyűjteménye. Budapest (Székes)főváros tervei. Közületi tervtár.
XXV.1.a Budapesti Népbíróság iratai. Büntetőperes iratok.
Nyomtatott források
Budapesti Távbeszélőnévsor. 1950.
Budapesti Távbeszélőnévsor. Budapest, 1950. december. Magyar Posta. 199. p.
A demokrácia ellen uszított Uxa József katolikus hitoktató. 1946.
A demokrácia ellen uszított Uxa József katolikus hitoktató. Szabadság. 2. évf. 287. sz. 1946. december 18. 1. p.
Főváros. 1941.
Főváros. Magyar Országos Tudósító. 23. évf. 305. sz. 1941. november. 15.
A gyászmenet Budára érkezik. 1927.
A gyászmenet Budára érkezik. Nemzeti Újság. 9. évf. 78. sz. 1927. április 6. 4. p.
Hitoktatás helyett jobboldali uszítás egy budapesti leánygimnáziumban. 1946.
Hitoktatás helyett jobboldali uszítás egy budapesti leánygimnáziumban. Új Szó. 2. évf. 141. sz. 1946. június 26. 5. p.
Közép- és főiskoláink, valamint egyetemeink jegyzéke. 1950.
Közép- és főiskoláink, valamint egyetemeink jegyzéke. Köznevelés. 6. évf. 8. sz. 1950. április 15. 45. p.
Milyen változások lesznek az új tanévtől a budapesti iskoláknál?1949.
Milyen változások lesznek az új tanévtől a budapesti iskoláknál? Magyar Nemzet. 5. évf. 181. sz. 1949. augusztus 6. 1. p.
Freybergerné 1925.
A Budapesti IV. Kerületi Községi Gizella Királyné Leánygimnázium évkönyve az 1924–1925. iskolai évről. Közzétette: Freybergerné Neisser Irén. Budapest, 1925.
Freybergerné 1926.
A Budapesti IV. Kerületi Községi Gizella Királyné Leánygimnázium évkönyve az 1925–1926. iskolai évről. Közzétette: Freybergerné Neisser Irén. Budapest, 1926.
Freybergerné 1928.
A Budapesti IV. Kerületi Községi Gizella Királyné Leánygimnázium évkönyve az 1927–1928. iskolai évről. Közzétette: Freybergerné Neisser Irén. Budapest, 1928.
Freybergerné 1929.
A Budapesti IV. Kerületi Községi Gizella Királyné Leánygimnázium évkönyve az 1928–1929. iskolai évről. Közzétette: Freybergerné Neisser Irén. Budapest, 1929.
Freybergerné 1931.
A Budapesti IV. Kerületi Községi Gizella Királyné Leánygimnázium évkönyve az 1930–1931. iskolai évről. Közzétette: Freybergerné Neisser Irén. Budapest, 1931.
Freybergerné 1932.
A Budapesti IV. Kerületi Községi Gizella Királyné Leánygimnázium évkönyve az 1931–1932. iskolai évről. Közzétette: Freybergerné Neisser Irén. Budapest, 1932.
Freybergerné 1935.
A Budapesti IV. Kerületi Községi Gizella Királyné Leánygimnázium évkönyve az 1934–1935. iskolai évről. Közzétette: Freybergerné Neisser Irén. Budapest, 1935.
Freybergerné 1936.
A Budapesti IV. Kerületi Községi Gizella Királyné Leánygimnázium évkönyve az 1935–1936. iskolai évről. Közzétette: Freybergerné Neisser Irén. Budapest, 1936.
Freybergerné 1937.
A Budapesti IV. Kerületi Községi Gizella Királyné Leánygimnázium évkönyve az 1936–1937. iskolai évről. Közzétette: Freybergerné Neisser Irén. Budapest, 1937.
Freybergerné 1938.
A Budapesti IV. Kerületi Községi Gizella Királyné Leánygimnázium évkönyve az 1937–1938. iskolai évről. Közzétette: Freybergerné Neisser Irén. Budapest, 1938.
Freybergerné 1940.
A Budapesti IV. Kerületi Községi Gizella Királyné Leánygimnázium évkönyve az 1939–1940. iskolai évről. Közzétette: Freybergerné Neisser Irén. Budapest, 1940.
Horváth 1942.
A Budapesti IV. Kerületi Községi Gizella Királyné Leánygimnázium évkönyve az 1941–1942. iskolai évről. Közzétette: Horváth Endre. Budapest, 1942.
Horváth 1944.
A Budapesti IV. Kerületi Községi Gizella Királyné Leánygimnázium évkönyve az 1943–1944. iskolai évről. Közzétette: Horváth Endre. Budapest, 1944.
Hollósy 1924.
A Budapesti IV. Kerületi Községi Gizella Királyné Leánygimnázium évkönyve az 1923–1924. iskolai évről. Közzétette: Hollósy Béla. Budapest, 1924.
Leánygimnáziumi zászlószentelés. Nemzeti Ujság, 1926. június 8. 8. p.
Relkovič 1927.
Relkovič Néda: Különlenyomat a Budapesti IV. kerületi Községi Gizella királyné Leánygimnázium 1926–1927. évi értesítőjéből. Budapest, 1927.
Vörös 1947.
Székesfővárosi Községi Gizella Királyné Leánygimnázium és Dolgozó Gimnázium [Általános Iskola 2. év] Évkönyve az 1946–1947. iskolai évről. Közzétette: Vörös István. Budapest, 1947.
Felhasznált irodalom
Beke 2008.
Beke Margit: Az Esztergomi (Esztergom-Budapesti) Főegyházmegye papsága 1982–2006. Budapest, 2008.
Berza 1993.
Berza László (szerk.): Budapest. Budapest Lexikon. I. Budapest, 1993.
Déry 2005.
Déry Attila: Belváros, Lipótváros – V. kerület. (Budapest építészeti topográfiája. 2.) Budapest, 2005.
[1] 23879. hrsz. Déry 2005. 351. p.
[2] Freybergerné 1940. 7. p.
[3] BFL XV.17.d.328 KT i. 59/6–8.
[4] Déry 2005. 351. p.
[5] A vallás és közoktatásügyi minisztérium a 64.408/1922–V. számú rendelet értelmében. Hollósy 1924. 2. p.
[6] Relkovič 1927. 22. p.
[7] Freybergerné 1926. 9. p.
[8] Relkovič 1927. 17–27. p., Freybergerné 1940. 10–11., 24–28. p., Hollósy 1924. 11–12. p.
[9] Horváth 1944. 9. p.
[10] Freybergerné 1937. 9. p.
[11] Freybergerné 1940. Képmelléklet.
[12] Leánygimnáziumi zászlószentelés. Nemzeti Ujság, 1926. június 8. 8. p., Freybergerné 1926. 9. p.
[13] Hollósy 1924. 2. p.
[14] Freybergerné 1925. 9. p.
[15] U.o.. 10–11. p.
[16] A gyászmenet Budára érkezik. Nemzeti Újság. 9. évf. 78. sz. 1927. április 6. 4. p.
[17] Freybergerné 1928. 13. p.
[18] Freybergerné 1929. 15. p.
[19] Freybergerné 1931. 15. p.
[20] Freybergerné 1932. 13. p.
[21] Freybergerné 1935. 39. p.
[22] Freybergerné 1936. 36. p.
[23] Freybergerné 1937. 10. p.
[24] Freybergerné 1938. 12. p.
[25] Freybergerné 1940. 12. p.
[26] BFL XV.17.d.328 KT i. 59/32–36.
[27] Freybergerné 1940. 20. p.
[28] Horváth 1942. 8. p.
[29] Főváros. 1941.
[30] BFL VIII.26.a 1. doboz 71/1945.
[31] Vörös 1947. 7. p.
[32] 1897. aug. 28-án született Rákospalotán, 1915-ben érettségizett az esztergomi Bencés Gimnáziumban. Teológiai tanulmányait 1915–1919 között Budapesten a Tudományegyetem Hittudományi Karán végezte. Németül, franciául beszélt, valamint az olaszt is elsajátította. 1920-ban szentelték pappá Esztergomban. Kezdetben káplán Nyergesújfalun, majd Budapesten, 1934-től hittanár Budapesten. 1947-ben izgatás miatt került börtönbe, de szabadulása után az óbudai Jó Pásztor templom lelkésze lett. 1954. júl. 24-én halt meg Budapesten. Beke 2008. 767. p.
[33] Hitoktatás helyett jobboldali uszítás egy budapesti leánygimnáziumban. Új Szó. 2. évf. 141. sz. 1946. június 26. 5. p.
[34] A demokrácia ellen uszított Uxa József katolikus hitoktató. 1946. 1. o. Lásd még BFL XXV.1.a 3022/1946., BFL VII.5.e 9418/1950.
[35] Milyen változások lesznek az új tanévtől a budapesti iskoláknál?1949. 1. p.
[36] Közép- és főiskoláink, valamint egyetemeink jegyzéke. 1950. 45. p.
[37] BFL VIII. 26.a 3. doboz. Külön köszönet Agócs Tibor főlevéltárosnak a kutatásban nyújtott segítségért. Lásd még Budapesti Távbeszélőnévsor. 1950. 199. p., Lásd még Hámán Kató. https://itf.njszt.hu/intezmeny/haman-kato (Letöltés ideje: 2023. július 11.)
[38] Iskolai értesítők alapján és BFL VIII.26.b. Budapest Székesfőváros Községi Gizella Királyné Leánygimnázium iratai. 54. Anyakönyv 1949–1950.