Címke: 1873

2022/17. Gerhard Péter: Az egyesülő Budapest közigazgatási és választókerületeinek kialakulása

Közzétéve: Levéltári Mozaikok által
térkép

Az egyesített főváros létrehozása nemcsak három város, hanem az ezek bel- és külvárosaiból álló városrészek közös igazgatás alá helyezését is jelentette. Kérdéses, vajon rendelkeztek-e sajátos öntudattal az egyes városrészek lakói, és ha igen, tudták-e ezt érvényesíteni a kerülethatárok kialakítása során. A 150. évforduló apropóján megjelenő cikksorozat következő része a városrészek kialakulását, továbbá a városegyesítés során a közigazgatási és választókerületek megállapításának dilemmáit és az esetleges érdekütközéseket mutatja be.

DOI: 10.56045/BLM.2022.17

A pdf letöltéséhez kattintson ideLetöltés
Tovább a cikkhez

2022/16. Simon Katalin: A harmadik testvér: Óbuda és a városegyesítés

Közzétéve: Levéltári Mozaikok által
térkép és címer

Az egyesített főváros születéséről szóló cikksorozatunk következő részében a harmadik város, Óbuda egyesítéshez vezető útját ismerhetjük meg. Óbuda mind lakosságszámát, mind gazdasági jelentőségét tekintve elmaradt Pest és Buda mellett, karakterében a bortermelő Budához hasonlított, ugyanakkor a hajógyárnak és a textilgyáraknak köszönhetően egy ipari külváros jellegzetességeit is mutatta. Az 1850-ben ideiglenesen Budához csatolt Óbuda számára a legnagyobb kihívást a koronauradalommal kapcsolatos jogviszonyok rendezése, a másik két várossal történő „egyenjogúsítása” jelentette.

DOI: 10.56045/BLM.2022.16

A pdf letöltéséhez kattintson ideLetöltés
Tovább a cikkhez

2022/14. Nagy János: Buda és a városegyesítés

Közzétéve: Levéltári Mozaikok által
térkép és címer

A főváros egyesítésének tanulmányozása során a kormányzati szándékok és koncepciók mellett érdemes szemügyre venni az egyes városok egyéni érdekeit. Az eladósodott, a kortársak által fejlődésképtelennek tartott, jelentős arányban bortermelők és hivatalnokok által lakott Buda város tanácsának és közgyűlésének állásfoglalásai azt mutatják, hogy nemcsak a dinamikusan fejlődő testvérváros, Pest gazdasági-társadalmi túlsúlyától, saját egyesített fővároson belüli közgyűlési befolyásának elvesztésétől, hanem az egyesítéssel járó fokozódó állami befolyástól is tartott. Az önkormányzati előjogait féltő polgársággal szemben Buda polgármestere és országgyűlési képviselője, Házmán Ferenc azonban a városegyesítés egyik élharcosává vált. Jelen írás Pest-Buda és Óbuda egyesítésének vitái kapcsán vizsgálja meg Buda város helyzetét és idézi fel az egyes politikai állásfoglalásokat.

DOI: 10.56045/BLM.2022.14

A pdf letöltéséhez kattintson ideLetöltés
Tovább a cikkhez

2019/1. (1. szám) Horváth J. András: A főpolgármesteri „köztes funkció”

Közzétéve: Levéltári Mozaikok által
Ráth Károly

Az egyesített Budapest főpolgármesteri hivatalának kialakulása hátterével, a különböző városvezetési elképzelésekkel, a mögöttük felsorakozó politikai erőkkel ismerkedhet meg az olvasó visszatekintve a városegyesítés előtt vitákra. A különböző érdekek érvényesítése érdekében különböző hatáskörű tisztségeket kívántak létrehozni az érdekeltek. Végül Ráth Károlyt  nevezték ki Budapest első polgármesterévé, akire a helyi és országos érdekek közötti koordináció feladata hárult.

DOI: 10.56045/BLM.2019.1

A pdf letöltéséhez kattintson ideLetöltés

Tovább a cikkhez