2025/9. Pecsők László: A futballsztár és a titkosügynök – Schlosser Imre anyakönyvhamisítási ügye

Schlosser

Schlosser Imre alighanem az Aranycsapat előtti generációk legelismertebb magyar labdarúgója volt. Pályafutása végeztével nehéz anyagi körülmények között élt. A VI. kerületi elöljáróságon dolgozott, ahol a feladatai közé tartozott az anyakönyvi kivonatok készítése. 1937-ben egy Braun Béla nevű, zsidó származású ismerőse, a szintén kiváló labdarúgó Braun József bátyja, rávette, hogy adjon el neki egy üres születési anyakönyvi nyomtatványt, amit a saját nevére állított ki, úgy mintha keresztény lenne. Később mások számára is vásárolt Schlossertől lebélyegzett anyakönyvi nyomtatványokat, hasonló célból. 1938 márciusában lebuktak, és közokirathamisítás miatt egy éves börtönbüntetésre ítélték őket. Egyelőre nincs nyoma annak, hogy Schlosser leülte-e az egy évet.
Braun ellenben bevonult a börtönbe, ahonnan azonnal ki is hozták, hogy folytathassa titkosügynöki tevékenységét. Ugyanis Romániában, az elcsatolt területeken kémkedett, illetve magát kettős ügynöknek kiadva tévesztette meg a román szerveket. De 1942-ben újból letartoztatták, hasonló anyakönyvhamisítási ügyben. Vajon Schlosser és Braun zsidómentők voltak? Vagy a titkosügynöki tevékenységhez volt szükség a hamis anyakönyvi kivonatokra? Esetleg csak egyszerűen az anyagi haszonszerzés motiválta őket? Ezt a kérdést is körbejárom az ügyet kivizsgáló, a szereplőket bemutató tanulmányomban.

DOI: 10.56045/BLM.2025.09

Tovább a cikkhez

2025/7. Garami Erika: Értékmentés a második világháborúban – levéltári iratok az aranyvonaton

címer

A második világháborúban a kulturális intézmények és közgyűjtemények is igyekeztek legértékesebb tárgyaikat biztonságba helyezni. Budapest Székesfőváros Levéltára legrégibb, legértékesebb irataiból öt ládányit bízott a Magyar Nemzeti Bank őrizetére. A ládákat 1943. május 31-én adták át a bank veszprémi sziklabunkerében. A ládák 1944 végén a bank aranykészletével és más kulturális javakkal hagyták el az országot. Az értékeket a felső-ausztriai Spital am Pyhrnben őrizték még akkor is, amikor az aranyat és a pénzkészletet Frankfurt am Mainba vitték. A levéltári ládák 1946 szeptemberében hiánytalanul érkeztek vissza Budapestre.

DOI: 10.56045/BLM.2025.07

Tovább a cikkhez

2025/4. Mautner Zoltán: Nyilasok az Állatkertben

plakát

A második világháború vége előtti magyarországi szélsőjobboldali mozgalmakról, pártalakulatokról, azok vezetőiről, és nem utolsósorban az 1944 októberében hatalomra jutottak rémtetteiről a történészek kutatásainak köszönhetően évről évre egyre többet tudunk meg. Fontos azonban, hogy a témát „alulnézetből” is megközelítsük, és olyan kérdésekre is választ keressünk, hogy a szélsőjobboldali pártok miként szervezték meg helyi szinten szavazóbázisukat, hogyan tartották nyilván tagjaikat. Tanulmányomban arra teszek kísérletet, hogy bemutassam egy fővárosi intézményen keresztül a nyilasok helyi tevékenységét. Kutatásom során arra kerestem a választ, hogy a Székesfővárosi Állat- és Növénykert alkalmazottai közül hányan csatlakoztak Szálasi Ferenc pártjához, illetve milyen felelősségre vonásban részesültek az érintett alkalmazottak.

DOI: 10.56045/BLM.2025.04

Tovább a cikkhez