2021/3. (30. szám) Koltai Gábor: Krassó György és a Magyar Október Szabadsajtó Tájékoztatószolgálat

Krassó

A cikk a Krassó által működtetett Magyar Október Szabadsajtó Tájékoztatószolgálat iratainak és hangkazettáinak archívumát és annak feldolgozására létrejött projekt eredményeit ismerteti. Az 1986–89 között készült magyar és angol nyelvű londoni hírlevelek naprakész tudósítást adnak a hazai ellenzék rendszerváltás felé vezető küzdelmeiről, az ellenzéki megmozdulásokról és az emigráns szervezetekről. Alapjuk emigránsok és hazai ellenzéki vezetők által folytatott rögzített telefonbeszélgetések voltak.

DOI: 10.56045/BLM.2021.3

Harminc évvel ezelőtt, 1991. február 12-én hunyt el Krassó György, a Kádár-rezsim ellenzékének egyik legjelentősebb egyénisége. Krassó életrajzát már számosan közreadták, így jelen írásban nem erre fókuszálunk, hanem az általa koordinált, a 80-as évek második felének ellenzéki megmozdulásairól tudósító Magyar Október Szabadsajtó Tájékoztatószolgálatról, illetve annak működéséről adunk ízelítőt. Egyúttal röviden bemutatjuk az anyag feldolgozására létrehozott projekt eredményeit is.[1]

Krassó

1. kép. Krassó György (1932 – 1991) otthonában (HU BFL XIV.47 49. kd.)

Az 1932-es születésű Krassó György életének meghatározó eseménye volt, hogy fegyveresen vett részt az 1956-os forradalom és szabadságharc küzdelmeiben, amiért 1957-ben tíz év börtönbüntetésre ítélték; csak az 1963-as amnesztia idején szabadulhatott. A hetvenes évektől aktív politikai ellenzéki tevékenységet folytatott, 1982-ben megalapította a Magyar Október kiadót, amely a hazai szamizdat kiadás fontos háttérintézménye lett. Tevékenysége miatt folyamatos rendőri zaklatások érték, többször letartóztatták, bántalmazták. Erről, illetve 1956 megéléséről fest érzékletes képet egy vele készített, az alábbiakban közölt interjú.

visszaemlékezés

1. sz. átirat. Krassó György visszaemlékezése az 1956-os forradalomra és a megtorlásokra 1986 végén (részletek, HU_BFL_XIV_47_4_093_1)

Külföldre utazási kérelmeinek többszöri megtagadása után Krassó György 1985-ben kapott végül engedélyt, hogy meglátogathassa haldokló bátyját, Miklóst Londonban. Bátyja halála után nem tért haza, hanem menedékjogot kért és kapott Nagy-Britanniában. Londonban szervezte újjá a kiadót, és itt hozta létre a Magyar Október Szabadsajtó Tájékoztatószolgálatot (továbbiakban: MOSZT), amelynek a feladata az volt, hogy folyamatosan tájékoztassa a Nyugatot a magyarországi ellenzéki megmozdulásokról, az ellenzékiekkel szembeni hatalmi önkényről, illetve hírt adott a pártállami médiában nem vagy manipuláltan közreadott magyarországi és külföldi eseményekről, valamint az emigráns és szimpatizáns szervezetek tevékenységéről.

gépirat

2. kép A MOSZT első hírlevele (HU BFL XIV.47.1 1986. október 15.)

A MOSZT több hónapos előkészítő tevékenység után 1986. október 15-én jelentette meg első hírlevelét, amely az Inconnu csoport A harcoló város című pályázati felhívásáról szólt. Az 1986–1989 között működő MOSZT hírlevelei angol és magyar nyelven, átlagosan 1-3 gépelt oldal terjedelemben készültek. Az indulást követő évben 152 hírlevél készült. 1988-ban már szinte napilapként funkcionált, ugyanis ekkor 326 szám jelent meg, ami önmagában jelzésértékű adat a hazai ellenzéki tevékenység erősödését illetően. 1989-ben már jóval kevesebb hírlevél készült, de ez a rendszerváltozás mellett azzal is összefüggésben volt, hogy Krassó 1989 nyarán hazatért Budapestre.[2]

A MOSZT alapvetően egyszemélyes hírügynökség, illetve vállalkozás volt: Krassó György maga gépelte le a szövegeket, xeroxozta és terjesztette a példányokat, amelyekre londoni lakcímén lehetett előfizetni (24/D Little Russell Str., London). Munkáját elsősorban élettársa, a vele együtt Londonba emigráló Háy Ágnes képzőművész, illetve a Magyarországról alkalmanként hozzájuk érkező ellenzékiek segítették.

Krassó fényképek

3. kép. Krassó György és Háy Ágnes (HU BFL XIV.47 49. kd.)

Az információszerzés legfontosabb kommunikációs eszköze – a rádió és a személyes találkozók mellett – a telefon volt. Krassó londoni lakásában üzenetrögzítős telefont működtetett, amely kifejezetten arra a célra szolgált, hogy azon az otthoniak, a külföldön élő magyarok, illetve Krassó kiterjedt nemzetközi kapcsolatai politikai tartalmú üzeneteket, információkat, tudósításokat hagyjanak. A telefonálók természetesen tisztában voltak azzal, hogy beszélgetéseik, illetve hangüzeneteik rögzítésre kerülnek. Az üzenetrögzítőre felvett anyagok hangkazettái szerencsére nagy számban maradtak fenn. Talán nem szükséges hangsúlyozni, hogy ezek a nyolcvanas évek ellenzéki tevékenységének egyedülálló, a korabeli mindennapok történetét átélhetően visszaadó forrásai. Itt nagyon fontos az egykorúságot kiemelnünk. A hanganyag ugyanis azt tükrözi, hogy a nyolcvanas évek végén a telefon két végén beszélők éppen milyen információk birtokában voltak, mit gondoltak az általuk megtárgyalt eseményekről, személyekről. Mindezt a beszélgetések rögzítésének ismert gyakorlata ellenére több esetben meglehetősen szabadszájúan tették, ami ezáltal viszont még autentikusabbá teszi a forrásanyagot.

Érdemes röviden kitérni a konkrét forrásanyagra és annak levéltári feldolgozására. Krassó György teljes irathagyatékát és hangkazettáit 1995-ben helyezte letétként Budapest Főváros Levéltára őrizetébe Háy Ágnes. A majd’ 300 órányi hanganyagot a BFL a 2000-es években digitalizálta. Ezután, hosszú előkészítő munkát követve indult el a MOSZT-anyagát feltáró projekt. Az elkészült digitális hanganyagból a MOSZT működéséhez, illetve a Krassó vezette Magyar Október Párt[3] szervezéséhez kapcsolódóan 167 órányi hanganyagot válogattunk ki, amelynek begépeléséből egy kb. 3000 oldalnyi szövegkorpusz keletkezett.[4] A feldolgozott hanganyag alapján elmondható, hogy Krassónak több mint 200 személy hagyott legalább egyszer üzenetet 1986 októbere és 1990 augusztusa között, valamint több mint 1200 hazai személyről (politikusokról, művészekről, ellenzéki szereplőkről stb.) esett szó e felvételeken.[5]

Krassó György a beszélgetések során szerzett információkat igyekezett ellenőrizni más forrásokból, például a BBC-nél, a Szabad Európa Rádiónál levő kapcsolatainál, majd ezek alapján készítette el a MOSZT soron következő hírlevelét. A szellemi munka, az információszerzés mellett a technikai feladatok sem törpültek el; gondoljunk itt a szövegek begépelésére, tipográfiai előkészítésére, sokszorosítására és a hírlevelek értékesítésére. Ez az internet előtti korban sziszifuszi munka volt! A kiadással kapcsolatos nehézségek több beszélgetésből is visszaköszönnek, de Krassó áldozatos munkája révén a résztvevők első kézből származó információi révén értesülhetett a Nyugat például az ellenzéki pártok, szervezetek megalakulásáról,[6] a különféle megmozdulásokról, Pákh Tibor vagy Keszthelyi Zsolt meghurcolásáról, és a témákat még hosszasan lehetne sorolni.

jegyzet

2. sz. átirat. Krassó György beszélgetése Orbán Viktorral, nyilatkozat a FIDESZ megalakításáról, 1988. április 1. (HU_BFL_XIV_47_4_100)

Az 1988. június 16-ai ellenzéki megemlékezésekről készült beszélgetéseket érdemes végezetül kiemelni, amelyek egyszerre mutatják az azonnali információszerzés előnyeit (aktuális) és hátrányait (gyakorta pontatlan), illetve jól illusztrálják Krassó információszerzési gyakorlatát.[7]

interjú

3. sz. átirat. Tudósítások Nagy Imre és társai kivégzésének évfordulója alkalmából tartott ellenzéki megemlékezésekről, 1988. június 16. (részletek, HU_BFL_XIV_47_4_084)

A MOSZT utolsó hírlevele 1989. június 2-án jelent meg.[8] Ebben az időszakban Krassó már intenzíven belevetette magát a rendszerváltó politikai események sűrűjébe, így a MOSZT folytatására nem volt ideje, a változások okán pedig annak tevékenységére sem volt tovább szükség.

Koltai Gábor főosztályvezető, történész-levéltáros 2004 óta Budapest Főváros Levéltára munkatársa. Kutatási területe az államszocialista időszak politika- és társadalomtörténete. Az ELTE Történelemtudományi Doktori Iskola Társadalom- és Gazdaságtörténeti Doktori Programján végezte doktori tanulmányait. 2015-ben szerzett doktori fokozatot, PhD-dolgozatának átdolgozott verziója Akik a „Párt” ellen vétkeztek. Pártfegyelmi eljárások Budapesten az MDP időszakában, 1948–1956 címmel 2018-ban jelent meg. Számos szaktanulmány és kötet szerzője, illetve szerkesztője. 2009 óta a Korall Társadalomtörténeti Folyóirat szerkesztőbizottsági tagja, a recenziós rovat vezetője.


[1] A Budapest Főváros Levéltára (BFL) és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) által közösen jegyzett, A Budapest Főváros Levéltárában letétként őrzött Krassó György és Miklós iratai (HU BFL XIV.47) fond digitalizált hangfelvételeinek és a Magyar Október Szabadsajtó Tájékoztatószolgálat jelentéseinek levéltári feldolgozása és közzététele projektről van szó (továbbiakban: projekt).

[2] A MOSZT magyar és angol nyelvű hírleveleit, illetve a nem publikáltak kéziratait mindenféle korlátozás nélkül közzétettük a projekt keretében a Hungaricana Közgyűjteményi Portálon: https://library.hungaricana.hu/hu/collection/leveltari_iratok_BFL_KrassoIratok/.

[3] A Magyar Október Párt 1989 júniusa és 1991 decembere között működött, de Krassó 1991. februári halála után már nem fejtett ki érdemi tevékenységet.

[4] Vágner Anna (a szamizdat-készítés egykori neves gépírója) készítette el a projekt keretében a kiválasztott hanganyagok leírt változatát, igen sok esetben beazonosítva a hangfelvételeken szereplőket. A szövegek szerkesztését, ellenőrzését és mutatózását a BFL munkatársai végezték el. A projektben közreműködött: Horváth J. András, Kalamárné Papp Rita, Kelemenné Gladys Viktória, Molnár Adrienn, Zámbó István. A projektvezető Koltai Gábor volt.

[5] A beszélgetések és leirataik adatvédelmi okokból csak a tudományos kutatók számára érhetők el a BFL kutatótermében. A felvételeken szereplő személyekről készített mutató viszont nyilvános: https://www.eleveltar.hu/kereses?selectedTab=structure&selectedId=bflscope::6274446. (A címsorban a kazettaszám, a beszélgetők neve és a készítés dátuma látható; az egyes rekordokra kattintva érhető el a bővebb tartalom, ami tartalmazza a beszélgetések főbb témáit és az érintett szereplők nevét.)

[6] A nyilatkozat mellett több más beszélgetésből összeszedett információk végül így jelentek meg a MOSZT 1988. április 1-jei számában: https://library.hungaricana.hu/hu/view/HU_BFL_XIV_47_1_1988_04/?pg=0&layout=s. Az 1988. április 2-ai szám adott hírt a márciusban alakult Szabad Kezdeményezések Hálózata felhívásáról: https://library.hungaricana.hu/hu/view/HU_BFL_XIV_47_1_1988_04/?pg=2&layout=s.

[7] Krassó György e beszélgetések révén készítette el a MOSZT témával kapcsolatos számait (1988. június 16-ai, 17-ei és 18-ai hírlevél): https://library.hungaricana.hu/hu/view/HU_BFL_XIV_47_1_1988_06/?pg=10&layout=s. A hatalom információszerzési gyakorlatát az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának összeállítása mutatja meg: https://www.abtl.hu/szolgaltatasok/nyilt-ter/virtualis_kiallitas/tuntetesek_1988/1988.06.16.

[8] https://library.hungaricana.hu/hu/view/HU_BFL_XIV_47_1_1989_06_szn/?pg=1&layout=s.
A lábjegyzetekben szereplő internetes hivatkozások utolsó letöltési ideje: 2021. február 9.


A cikk eredeti megjelenése: https://bparchiv.hu/statikus/koltai-gabor-krasso-gyorgy-es-magyar-oktober-szabadsajto-tajekoztatoszolgalat