A cikk egy különleges és értékes forrást mutat be. Buda város Telekhivatalának anyagában maradt fenn a város magánkápolnáinak és feszületeinek, szobrainak leírása 1727-ből. A listából megismerhető az emlékek helye, korabeli állapota, a különböző társadalmi rangú alapítók személye, ezáltal a hitélet jelentősége a 18. század első felében Budán.
DOI: 10.56045/BLM.2021.9
Tovább a cikkhez
A cikk a filoxéravész előtti, 18-19. századi szüreteket és annak különböző aspektusait idézi meg Budán és Óbudán. A különböző szüreti előkészületek, munkálatok és szokások mellett annak hivatalos menetét is megismerhetjük a két város hirdetményein, szabályzatain keresztül.
DOI: 10.56045/BLM.2020.19
Tovább a cikkhez
A cikk a tűz és a három város, Pest-Buda és Óbuda viszonyát mutatja be a 18. században. Az 1723. évi húsvétvasárnapi tűzvész Budán, pusztítása mellett a város későbbi tűzvédelmi intézkedéseire is nagy hatással volt. A hasonló erejű tűzvészek megelőzésére a város rendszeresen adott ki tűzrendészeti szabályzatokat, a tűzvédelmi eszközök őrzési helyeit is meghatározva. Pest első ismert, részletes szabályzata 1788-ban keletkezett.
DOI: 10.56045/BLM.2020.8
Tovább a cikkhez
A cikk Krammerlauff (Kalmárffy) Ignác budai bíró változatos közéleti pályájának – volt építkezést irányító biztos, mecénás, osztrák besúgó, országgyűlési követ – egy szeletét, az 1791 és 1796 között zajló sikkasztási pert vázolja fel. A botrányon túl feltárulnak a 18-19. század fordulóján élt budai városvezetés és elit szövevényes hatalmi és családi viszonyai is, az egymás elleni rágalmakon keresztül pedig a belső hatalmi viszonyok, a lappangó társadalmi feszültségek.
DOI: 10.56045/BLM.2020.1
Tovább a cikkhez