2025/3. Németh Ágnes: Egy mérnök két terve: Reitter Ferenc és a csatornázási reform – 2. rész

Reitter

Reitter Ferenc Budapest arculatának és nagyvárosias jellegének kialakításában betöltött jelentős szerepe kevéssé ismert, a köztudatban leginkább a mai budapesti nagykörút nyomvonalára hajózható csatornát tervező mérnökként él, munkássága ennél azonban sokkal összetettebb volt. A főváros vízépítészetében végzett munkássága máig meghatározza városi környezetünket, habár másként, mint ahogy először gondolnánk. A kétrészes cikk második részében a Reitter által jegyzett általános csatornázási programot, annak kialakulását és utóéletét ismerhetjük meg, és választ kapunk arra is, hogy milyen kapcsolatban állt a két terv egymással.

DOI: 10.56045/BLM.2025.03

Tovább a cikkhez

2025/2. Németh Ágnes: Egy mérnök két terve: Reitter Ferenc és a csatornázási reform – 1. rész

Reitter Ferenc

Reitter Ferenc Budapest arculatának és nagyvárosias jellegének kialakításában betöltött jelentős szerepe kevéssé ismert, a köztudatban leginkább a mai budapesti nagykörút nyomvonalára hajózható csatornát tervező mérnökként él, munkássága ennél azonban sokkal összetettebb volt. A főváros vízépítészetében végzett munkássága máig meghatározza városi környezetünket, habár másként, mint ahogy először gondolnánk. A kétrészes cikk első részében a hajózható csatorna tervének tágabb kontextusát ismerhetjük meg.

DOI: 10.56045/BLM.2025.02

Tovább a cikkhez

2022/13. Sipos András: Az Andrássy-kormány és a városegyesítés

Andrássy, címer

2023-ban emlékezünk meg a három városból egyesített Budapest megszületésének 150. évfordulójáról. Az egységes Budapest közgyűlése 1873. október 25-én tartotta első ülését, a főváros tanácsa pedig november 17-én vette át az ügyinézést a működésüket előző napon megszüntető városi tanácsoktól. Idáig hosszú folyamat vezetett: a városegyesítésről és a főváros működéséről szóló törvény már 1872. december 23-án kihirdették, képviselőházi vitája 1872. november 26–december 9. között zajlott. Ennek 150. évfordulóján cikksorozatban idézzük fel a vita körülményeit és fő kérdéseit.

A közemlékezet és a szakirodalom meghatározó részének álláspontja szerint az egyesítés gróf Andrássy Gyula miniszterelnök Budapest fejlesztésére irányuló politikájának egyenes következménye, egy 1868-tól következetesen végigvitt lépéssorozat szinte elkerülhetetlen záróakkordja. Valóban így volt? A cikksorozat első részében azt vizsgáljuk, mit tudhatunk az egyesítésre vonatkozó kormányzati döntés születéséről és indítékairól.

DOI: 10.56045/BLM.2022.13

Tovább a cikkhez