Szerző: Levéltári Mozaikok

2021/3. (30. szám) Koltai Gábor: Krassó György és a Magyar Október Szabadsajtó Tájékoztatószolgálat

Közzétéve: Levéltári Mozaikok által
Krassó

A cikk a Krassó által működtetett Magyar Október Szabadsajtó Tájékoztatószolgálat iratainak és hangkazettáinak archívumát és annak feldolgozására létrejött projekt eredményeit ismerteti. Az 1986–89 között készült magyar és angol nyelvű londoni hírlevelek naprakész tudósítást adnak a hazai ellenzék rendszerváltás felé vezető küzdelmeiről, az ellenzéki megmozdulásokról és az emigráns szervezetekről. Alapjuk emigránsok és hazai ellenzéki vezetők által folytatott rögzített telefonbeszélgetések voltak.

DOI: 10.56045/BLM.2021.3

A pdf letöltéséhez kattintson ideLetöltés
Tovább a cikkhez

2021/2. (29. szám) Garami Erika: Műkorcsolya a Városligeti Műjégpályán

Közzétéve: Levéltári Mozaikok által
korcsolyázó

A cikk a hazai korcsolya-, majd a szakosodás után a műkorcsolya sport első évtizedeinek fő állomásait mutatja be az 1870-es kezdetektől az ötvenes évekig, amíg a Városligeti Műjégpálya, a „Műjég” adott otthon hazai és nemzetközi műkorcsolya versenyeknek. Az első időszak sok magyar dobogós sikert hozott, ennek kapcsán megismerkedhet az olvasó a bajnokokkal és a versenyek körülményeivel rövid kitekintéssel a következő évtizedekre.

DOI: 10.56045/BLM.2021.2

A pdf letöltéséhez kattintson ideLetöltés
Tovább a cikkhez

2021/1. (28. szám) Ternovácz Bálint: 151 éve nyílt meg a városligeti jégpálya

Közzétéve: Levéltári Mozaikok által
korcsolyázók

A Városligeti-tó medrében kialakított „Műjég”, azaz a Városligeti Műjégpálya mára ikonikussá vált épületének, valamint elődépületeinek kevéssé ismert történetével ismertet meg a cikk. Bemutatja a Pesti Korcsolyázó Egylet tevékenységét, a korcsolyázást mint társasági eseményt a jéghez kötődő programokkal, majd a korcsolyázás szervezett sporttevékenység kialakulását.

DOI: 10.56045/BLM.2021.1

A pdf letöltéséhez kattintson ideLetöltés
Tovább a cikkhez

2020/25. (27. szám) Boa Krisztina: Tervek a Széchenyi térre. 155 éves a Magyar Tudományos Akadémia palotája

Közzétéve: Levéltári Mozaikok által
Duna

Az 1825-ben alapított akadémiának sokáig nem volt állandó székháza, amelynek építésére 1858-ban gyűjtést indítottak. Az 1860-as meghívásos tervpályázat nyomán élénk stílusvita bontakozott ki. Végül – pályázaton kívül – a német August Friedrich Stüler neoreneszánsz terve alapján Skalnitzky Antal, az Akadémia részéről Ybl Miklós irányította az építkezést. A hozzá kapcsolódó, eredetileg bérháznak szánt épület Ybl munkája. A cikk az 1865-ös ünnepélyes megnyitásig vezető utat mutatja be.

DOI: 10.56045/BLM.2020.25

A pdf letöltéséhez kattintson ideLetöltés
Tovább a cikkhez

2020/24. (26. szám) Fabó Beáta: Séta adventkor a faluban, emlékezés Kós Károly születésnapján (1883. december 16.)

Közzétéve: Levéltári Mozaikok által
terv

A cikk rendhagyó megemlékezésben idézi fel a sokoldalú építész életpályáját. Egy elképzelt székely falu leírása Kós Károly (1883-1977) életműve alapján valós is lehetne. Az Erdélyből Budapestre érkező tehetséges építész társaival együtt álmodta meg az Állatkert új épületeit. Az állatkerti épületek terveinek, tervrajzainak segítségével világít rá a szerző a megújuló állatkert és az erdélyi falu közötti párhuzamokra.

DOI: 10.56045/BLM.2020.24

A pdf letöltéséhez kattintson ideLetöltés

Tovább a cikkhez

2020/23. (25. szám) Garami Erika: A napenergia hasznosításának egyik úttörője: Dr. Telkes Mária

Közzétéve: Levéltári Mozaikok által
Telkes Mária

A cikk a Magyarországon kevéssé ismert tudós, dr. Telkes Mária életét és munkásságát mutatja be, akinek pályája Budapesten kezdődött és ért véget, de a tudományos tevékenységét az Amerikai Egyesült Államokban végezte. Kutatásai, találmányai középpontjában a napenergia hasznosítása állt. Nevéhez fűződik – többek között – passzív ház tervének kidolgozása, tengervízből nyerhető ivóvíz készülék fejlesztése, napenergiával működő sütő.

DOI: 10.56045/BLM.2020.23

A pdf letöltéséhez kattintson ideLetöltés
Tovább a cikkhez

2020/22. (24. szám) Huszár Renáta – Somorjai Szabolcs: A csepeli szabadkikötő története a Horthy-korszakban

Közzétéve: Levéltári Mozaikok által
kikötő

A cikk végigkíséri a kikötő történetét annak 19. század végi terveitől az 1930-as évekig. 1923-ban, az ország egyetlen tengeri kikötője, Fiume elvesztését követően, kikötő megépítésére hívták életre a Budapesti Vámmentes Kikötő Rt.-t a kormányzat és francia befektetők részvételével. Öt év múlva a cég állami tulajdonba került. Az kikötő avatására 1928-ban került sor, szabadkikötővé kilenc évvel később vált . 1934-től a Ganz Hajógyárban készült tengerjáró hajók indultak a Fekete-tenger felé, bekapcsolva az országot a világkereskedelembe.

DOI: 10.56045/BLM.2020.22

A pdf letöltéséhez kattintson ideLetöltés
Tovább a cikkhez

2020/21. (23. szám) Fehér Csaba: 95 éve szól a rádió…

Közzétéve: Levéltári Mozaikok által
rádió

1925-ben hangzott el a Magyar Telefonhírmondó és a Magyar Rádió első közös adása. Előzményeinek, Puskás Tivadar találmányának, az 1893-ban indult telefonhírmondó működésének bemutatásával indít a cikk, majd végigkíséri a kísérleteket, a technikai és jogi feltételeket és hátteret, kapcsolatát az MTI-hez, az első, immár a vezeték nélküli hálózat segítségével felhangzó műsor hátterét és a résztvevőket. A rádió népszerűségét az előfizetők számának gyors emelkedése is alátámasztja.

DOI: 10.56045/BLM.2020.21

A pdf letöltéséhez kattintson ideLetöltés
Tovább a cikkhez

2020/20. (22. szám) Csiffáry Gabriella: „Emlékük pedig elhomályosíthatatlan!” – KÜLÖNSZÁM

Közzétéve: Levéltári Mozaikok által
lyukas zászló

1956 emlékét idézi meg a cikk a megtorlás időszakából (1956-1961) válogatott írásokkal és fotókkal: ellenállásra buzdító röpiratok, versek, az elítéltek és családtagjaik kegyelmi kérvényei, a családjukat, hazájukat elhagyni kényszerülő disszidálók itthon maradt szeretteihez írt levelei közreadásával, érzékletes képet mutatva az 1956 utáni magyar valóságról, egyúttal tisztelegve a forradalom halottai és az ellenállók emléke előtt.

DOI: 10.56045/BLM.2020.20

A pdf letöltéséhez kattintson ideLetöltés
Tovább a cikkhez

2020/19. (21. szám) Simon Katalin: Régi szüretek emléke Budán és Óbudán

Közzétéve: Levéltári Mozaikok által
szüret festmény

A cikk a filoxéravész előtti, 18-19. századi szüreteket és annak különböző aspektusait idézi meg Budán és Óbudán. A különböző szüreti előkészületek, munkálatok és szokások mellett annak hivatalos menetét is megismerhetjük a két város hirdetményein, szabályzatain keresztül.

DOI: 10.56045/BLM.2020.19

A pdf letöltéséhez kattintson ideLetöltés
Tovább a cikkhez