2022/12: Rácz Attila: Három fogás és a desszert. Családfakutatás a levéltár-pedagógiában

Gundel Károly és felesége

A Vendéglátóipari Szakközép- és Szakmunkásképző Iskolát hetven éve, 1952-ben alapították. Ma Gundel Károly nevét viseli. Az alábbiakban az iskola történetével kapcsolatos pedagógiai foglalkozásaink egyikét mutatjuk be. A cikk digitális közlése lehetővé teszi, hogy az olvasó is követhesse az oktatás folyamatát.

DOI: 10.56045/BLM.2022.12

Tovább a cikkhez

2021/28. (55. szám) Györgyi Csaba: Aki még a prózát is rímbe szedte: dr. Déri József jogász hivatali csasztuskái

vers

Dr. Déri József ügyvéd, jogász Budapest Főváros Levéltárába került hagyatékának nagy részét csasztuska-, rigmus-, gúnyvers- és karcolat-gyűjtemény alkotja, melyet Déri munkahelyi kultúrfelelősként a Rákosi-korszakban vetett papírra. A cikk válogatást nyújt írásaiból, mely a kor egyoldalú ideológiai felfogásának hű tükre. A néha kínrímes, máskor inkább rímtelen versfaragások témái a munkahelyi viselkedés mellett – többek között – a választás, a békekölcsön és a kapitalizmussal folytatott harc.

DOI: 10.56045/BLM.2021.28

Tovább a cikkhez

2021/27. (54. szám) Koltai Gábor – Ogoljuk-Berzsenyi Anett: A Péterfy kórház 1956-os műtéti naplója

műtőnapló

A Péterfy Sándor Utcai Kórház közelmúltban előkerült naplója adatgazdag leírásokat tartalmaz a forradalom alatt a kórházban szolgálatot teljesítő személyzetre, a jellemzően harci sérüléseket követő műtéti eljárásokra és a sérültekre vonatkozóan. A napló a környéken zajló eseményeket is tükrözi, például a Köztársaság téri pártház ostromának következményeit. A sok sérült ellátását különböző szakterületek orvosai együttesen tudták ellátni, a műtétek dokumentálására sokszor csak utólag került sor.

DOI: 10.56045/BLM.2021.27

Tovább a cikkhez

2021/19. (46. szám) Fehér Csaba: Büntetőperek Rákosi Mátyás ellen – Tanácsköztársaság népbiztosa és kommunista agitátor

Rákosi

Az ötvenes évekbeli tevékenységéhez képest kevéssé ismert Rákosi Mátyásnak a 20. század elején kialakuló magyar kommunista mozgalomban, majd a Tanácsköztársaság alatt játszott szerepe, illetve a 20-as években kifejtett politikai tevékenysége és elfogatása, 1926-os és 1934-es bírósági tárgyalása, és elítélését követően börtönben töltött évei. A két büntetőperes eljárás részleteibe enged bepillantást nyerni a cikk felfedve a perekben is felbukkanó életrajzi elemeket.

DOI: 10.56045/BLM.2021.19

Tovább a cikkhez

2021/11. (38. szám) Kenyeres István – Sarusi Kiss Béla Hiteles-e a nemrég felbukkant József Attila-kézirattal kapcsolatos rendőrségi irat?

pecsét

A cikk egy aukción felbukkant, József Attilának tulajdonított kézirat hitelességének kérdését tárgyalja a hozzá kapcsolt rendőrségi irat levéltári szempontok szerinti vizsgálata alapján. Formai jegyek, így a lapon szereplő pecsét, iktatószám, továbbá a rendőri szervezet, az aláíró személye az irat – eredeti pecséttel ellátott, de – hamisított tartalmát támasztják alá.

DOI: 10.56045/BLM.2021.11

Tovább a cikkhez

2021/8. (35. szám) Györgyi Csaba: Úttörőtörténeti bizottságok a BFL őrizetében lévő úttörőtörténeti iratok tükrében (1969–1985)

vándorgyűlés

A Magyar Úttörők Szövetsége úttörőtörténeti bizottságait az úttörőszövetség fennállásának huszonötödik évfordulójához kapcsolódóan 1969-ben hívták életre, azzal a céllal, hogy az Úttörőszövetség harmincadik évfordulójára teljes egészében feldolgozzák a mozgalom történetét. 1977-ben már kiadványok, előadások, kiállítások és egy központi úttörőmúzeum létrehozásában látták a célt. A cikk az úttörőmozgalmat, annak kereteit is bemutatva vizsgálja, hogy a fenti célok mennyiben valósultak meg.

DOI: 10.56045/BLM.2021.8

Tovább a cikkhez

2020/14. (16. szám) Fehér Csaba: A Prágai Tavasz elfojtása a BRFK jelentések tükrében, avagy „Ruszkik, menjetek haza Cseszkóból!”

gohome

1968. augusztus 21-én lépték át a csehszlovák határt a Varsói Szerződés öt tagállamának – köztük Magyarország – hadseregei, hogy véget vessenek az Alexander Dubček nevével fémjelzett ún. Prágai Tavasznak. A cikk a  BRFK korabeli hangulatjelentései alapján mutatja be, hogyan reagált az utca embere a váratlan hírre, valamint hogyan változott a napok folyamán a közhangulat. A magyar katonai jelenlét teljes hírzárlat mellett zajlott, mégis szivárogtak ki hírek, melyek a közvéleményt megdöbbentették.

DOI: 10.56045/BLM.2020.14

Tovább a cikkhez

2020/13. (15. szám) Brunner Attila: Egy új forrás a szegedi Reök-palota történetéhez

erkély

A szegedi Reök-palota építése körüli bonyodalmakra a BFL-ben őrzött, 1908-ban kelt közjegyzői iratai segítségével derít fényt a cikk. A Magyar Ede (1877–1912) által tervezett, szecessziós épület úgy kapcsolódik a fővároshoz, hogy Rhorer Géza budapesti közjegyző iratai között fennmaradt az építész aláírásával egy levél, amely a szegedi iratok között nem található meg. Ez az Eckmayer redőnygyártó céggel történt vitáján túl olyan új információkat nyújt, ami kiegészíti a palota eddig ismert történetét.

DOI: 10.56045/BLM.2020.13

Tovább a cikkhez