Szerző: Levéltári Mozaikok

2022/9. Garami Erika: Budapest Székesfőváros értékpapír-kibocsátásai (1897–1946)

Közzétéve: Levéltári Mozaikok által
kötvény

Budapest világvárossá válása nagyléptékű beruházásokat igényelt, amelyhez a szükséges forrásokat részben kölcsönfelvétel útján teremtette elő. Kölcsönök felvétele nem szükségszerűen jár együtt értékpapírok kibocsátásával: a rövid lejáratúak jellemzően értékpapírok kibocsátása nélkül (pl. kövezőkölcsön útburkolásra, Szent István-templom építésére), a hosszú lejáratú, törlesztéses kölcsönök jellemzően értékpapírok kíséretében jelentek meg. Jelen írás ez utóbbi kötvények, kötelezvények útját kíséri végig, amelyek Budapest Székesfőváros 1945 előtti adósságának mintegy kétharmadát tették ki.

DOI: 10.56045/BLM.2022.9

A pdf letöltéséhez kattintson ideLetöltés
Tovább a cikkhez

2022/8. Rácz Attila: A szerelem, a siker és a pénz Molnár Ferenc és Molnár Erzsébet életében III. rész

Közzétéve: Levéltári Mozaikok által
anyakönyv

Hetven éve, 1952. április 1-jén halt meg a Pál utcai fiúk – és oly sok színdarab és regény – szerzője, Molnár Ferenc. Budapest Főváros Levéltára forrásai segítségével rá és családjára emlékezünk. A háromrészes sorozat Molnár Ferenc és testvére, Böske viharos szerelmi életével és az író pályafutásának tragikus végével zárul.

DOI: 10.56045/BLM.2022.8

A pdf letöltéséhez kattintson ideLetöltés
Tovább a cikkhez

2022/7. Rácz Attila: A szerelem, a siker és a pénz Molnár Ferenc és Molnár Erzsébet életében II. rész

Közzétéve: Levéltári Mozaikok által
igazolvány

Hetven éve, 1952. április 1-jén halt meg a Pál utcai fiúk – és oly sok színdarab és regény – szerzője, Molnár Ferenc. Budapest Főváros Levéltára forrásai segítségével rá és családjára emlékezünk. A sorozat második részében a sikeres, nemzetközi hírnévre szert tevő Molnár pályafutásának további mérföldköveit ismerhetjük meg.

DOI: 10.56045/BLM.2022.7

A pdf letöltéséhez kattintson ideLetöltés
Tovább a cikkhez

2022/6. Rácz Attila: A szerelem, a siker és a pénz Molnár Ferenc és Molnár Erzsébet életében I. rész

Közzétéve: Levéltári Mozaikok által
grund

Hetven éve, 1952. április 1-jén halt meg a Pál utcai fiúk – és oly sok színdarab és regény – szerzője, Molnár Ferenc. Budapest Főváros Levéltára forrásai segítségével rá és családjára emlékezünk. A háromrészes cikksorozat első része Molnár gyermekkorát és írói pályafutásának kezdeteit mutatja be.

DOI: 10.56045/BLM.2022.6

A pdf letöltéséhez kattintson ideLetöltés
Tovább a cikkhez

2022/5. Biró Aurél: Gyilkosság a Márvány utca 40. számú házban

Közzétéve: Levéltári Mozaikok által
gyilkosság

1919. június 24-én a késő esti órákban a Márvány utca 40. szám alatti ház lakói hangos szóváltásra lettek figyelmesek. Ekkor páran a lépcsőház felé siettek, de addigra már egy fegyver is eldördült, amely során az egyik lakótársuk életét vesztette. Az ügy lezárását csak a proletárdiktatúra bukása után tudták befejezni, de a gyilkos nem sokáig maradt a rács mögött.

DOI: 10.56045/BLM.2022.5

A pdf letöltéséhez kattintson ideLetöltés
Tovább a cikkhez

2022/4. Csiffáry Gabriella: Schwarz Dávid kormányozható léghajója

Közzétéve: Levéltári Mozaikok által
léghajó

A cikk a kormányozható léghajó keletkezésének és megvalósításának körülményeit mutatja be. Rávilágít arra, hogy ennek a világraszóló találmánynak a megszületése milyen nehézségekbe ütközött a 19. század végi Monarchiában. Feltalálójának, a keszthelyi születésű Schwarz Dávidnak hosszú küzdelmet kellett vívnia ahhoz, hogy léghajója végre a magasba emelkedhessen. Áldozat volt ő, aki nem élhette meg sikerének elismerését. Terveit és elképzeléseit végül Ferdinand von Zeppelin báró valósította meg. Ez az írás főhajtás Schwarz Dávid emléke előtt.

DOI: 10.56045/BLM.2022.4

A pdf letöltéséhez kattintson ideLetöltés
Tovább a cikkhez

2022/3. Herédi Attila: Egy kis ház a Várban – a Tárnok utca 6. története

Közzétéve: Levéltári Mozaikok által
ház

A budai Várnegyed évszázados épületei között szinte észrevétlenül bújik meg a Tárnok utca 6. alatti egyemeletes lakóház, amely szerény méretei ellenére igencsak nagy múlttal rendelkezik. Ma már nyoma sincs, de közel száz évig ismert fűszerüzlet működött itt. A bolt alapítója, Privorszky János mégsem kereskedelmi tehetsége, hanem magánéleti kicsapongása miatt érdekes az utókor számára. A tanulmány bemutatja a fűszerkereskedő 1841-ben kitudódott szerelmi botrányát, valamint az üzlet és a ház további tulajdonosait is.

DOI: 10.56045/BLM.2022.3

A pdf letöltéséhez kattintson ideLetöltés
Tovább a cikkhez

2022/2. Nagy Ágnes: Bérházból társasházat: az öröklakások terjedésének új formái Budapesten az 1920-as években

Közzétéve: Levéltári Mozaikok által
reklám

Az 1920-as évek elején új kifejezés tűnt fel a hazai sajtóban: a házparcellázás. A megnevezéssel a meglévő bérházak lakásonkénti eladásának és társasházzá alakításának terjedni kezdő gyakorlatát illették. A fővárosi lakhatás tulajdonviszonybeli alapjait megbolygató jelenség a társasházak budapesti terjedésének második hullámát jelentette. A társasházak 1907-től jelentek meg a városban mint újonnan épített szövetkezeti házak. Kibontakozó terjedésüknek azonban a háború kitörése gátat vetett, olyannyira, hogy a lakásépítés háború utáni évekre is kitolódó szünetelése miatt az 1920-as évek közepéig az öröklakásépítés sem tudott újraindulni. A háború által előidézett kényszerszünetben a társasházeszme a fennálló bérlakások tulajdonviszonyainak átalakításával bukkant újra felszínre.

DOI: 10.56045/BLM.2022.2

A pdf letöltéséhez kattintson ideLetöltés
Tovább a cikkhez

2022/1. (58. szám) Nagy János: Pest város epreskertjei nyomában

Közzétéve: Levéltári Mozaikok által
ház

A Terézváros központjában található, 1883-tól képzőművészeti mesteriskolával és műteremlakásokkal beépült és részben felparcellázott Epreskert nevében máig őrzi Pest szabad királyi város egykori epreskertjének emlékét. A Mária Terézia és II. József gazdaságpolitikája jegyében a selyemtermelés alapanyagául szolgáló selyemgubó készítéséhez elengedhetetlen és országszerte telepített eperfák a XX. század közepéig a magyar tájkép elmaradhatatlan elemének számítottak, mára viszont teljesen eltűntek köztereinkről, kertjeinkből. Jelen írás a Pest város gazdálkodásában marginális szerepet játszó, de városképi és városszépítési szempontból annál jelentősebb, 1771-ben létrehozott és többször áthelyezett pesti epreskertek történetébe enged bepillantást.

DOI: 10.56045/BLM.2022.1

A pdf letöltéséhez kattintson ideLetöltés
Tovább a cikkhez

2021/30. (57. szám) Jakab Réka: Újévi köszöntések Pesten

Közzétéve: Levéltári Mozaikok által
kéményseprő

Pest város levéltárának hagyatéki iratai között két, metszettel illusztrált díszes újévi köszöntővers maradt fenn. Az 1838. újév napjára készült nyomtatványokkal a pesti kéményseprő legények és a lámpagyújtogatók kopogtattak be a polgárok ajtaján köszönteni az újévet. A cikk ezt az újévi szokást és a két szakma reformkori képviselőit idézi fel.

DOI: 10.56045/BLM.2021.30

A pdf letöltéséhez kattintson ideLetöltés
Tovább a cikkhez