Szerző: Levéltári Mozaikok

2021/20. (47. szám) Simon Katalin: „Bárki, aki imádkozik és könyörög, e ház felé tárja ki tenyerét” – 200 éves az óbudai zsinagóga

Közzétéve: Levéltári Mozaikok által
zsinagóga

A cikk az óbudai zsidóság 18-19. századi életét mutatja be, valamint az 1821-ben megnyílt, ma is álló zsinagóga építésének történetét, illetve annak elődjeit. Míg a Nepauer Máté-féle zsinagóga (1767-1769) a közép-európai barokk zsinagógaépítészet jelentős emléke volt, az 1821-ben, a Pollack Mihály szellemében dolgozó Landherr András-féle klasszicista zsinagóga stílusteremtő épületté vált. A levéltár őrizetében lévő jegyzőkönyveiból feltárulnak az építés körülményeinek nem, vagy kevéssé ismert részletei, így az ülőhelyek megváltásával kapcsolatos feljegyzések

DOI: 10.56045/BLM.2021.20

A pdf letöltéséhez kattintson ideLetöltés
Tovább a cikkhez

2021/19. (46. szám) Fehér Csaba: Büntetőperek Rákosi Mátyás ellen – Tanácsköztársaság népbiztosa és kommunista agitátor

Közzétéve: Levéltári Mozaikok által
Rákosi

Az ötvenes évekbeli tevékenységéhez képest kevéssé ismert Rákosi Mátyásnak a 20. század elején kialakuló magyar kommunista mozgalomban, majd a Tanácsköztársaság alatt játszott szerepe, illetve a 20-as években kifejtett politikai tevékenysége és elfogatása, 1926-os és 1934-es bírósági tárgyalása, és elítélését követően börtönben töltött évei. A két büntetőperes eljárás részleteibe enged bepillantást nyerni a cikk felfedve a perekben is felbukkanó életrajzi elemeket.

DOI: 10.56045/BLM.2021.19

A pdf letöltéséhez kattintson ideLetöltés
Tovább a cikkhez

2021/18. (45. szám) Haraszti Viktor: 50 éve hunyt el Kovács Lajos, Budapest Főváros Levéltára egykori főlevéltárosa

Közzétéve: Levéltári Mozaikok által
igazolvány

A fővárosi levéltár 1943 és 1948 közötti irányítójának pályáját kíséri végig a cikk. A levéltártan területén alapvető munkák fűződnek nevéhez, pl. a „Levéltár adminisztrációja”, „A selejtezés Budapest székesfőváros levéltárában” című tanulmányai. Elkezdte Buda és Óbuda múltjának 1687-től 1780-ig történő megírását is, de a háború megakasztotta a munkát, helyette a levéltári állomány biztonságáról kellett gondoskodnia. 1945 után kényszernyugdíjazták, ekkor visszatért a természettudományokhoz.

DOI: 10.56045/BLM.2021.18

A pdf letöltéséhez kattintson ideLetöltés
Tovább a cikkhez

2021/17. (44. szám) Ogoljuk-Berzsenyi Anett: Járványok és egészségügy a századforduló Budapestjén

Közzétéve: Levéltári Mozaikok által
labor

A 19. század második felében indultak meg azok a közegészségügyi intézkedések, amelyek hatására a 20. század első felében nagymértékben visszaszorultak a járványok. A cikk kitér a víz tisztaságának és az oltásoknak a fertőzésekben betöltött szerepére is. A szakszemélyzet képzése, a lakosság felvilágosítása és a megelőzés hangsúlyozása nagyban elősegítette a járványok okozta mortalitás csökkenését. A cikk hangsúlyozza a Székesfővárosi Központi Fertőtlenítő Intézet és a Székesfővárosi Bakteriológiai és Közegészségügyi Intézet közegészségügyben betöltött szerepét.

DOI: 10.56045/BLM.2021.17

A pdf letöltéséhez kattintson ideLetöltés
Tovább a cikkhez

2021/16. (43. szám) Koltai Gábor – Ogoljuk-Berzsenyi Anett: A Szent László Kórház története

Közzétéve: Levéltári Mozaikok által
pavilon

1894-es megnyitásától kezdve a Szent László Kórház a hazai járványügy meghatározó intézményévé vált, története jól tükrözi a fertőző betegségek gyógyításának korszakonkénti fejlődését. Az 1921-ben függetlenné vált kórház mozgalmas, a járványok mellett szervezeti átalakításokkal átszőtt történetét, kiemelkedő orvosainak munkásságát ismerteti a cikk, alapításától kezdve az építkezések, a járványok nyomán fellépő igények szerinti bővítések és fejlesztések részletezésével.

DOI: 10.56045/BLM.2021.16

A pdf letöltéséhez kattintson ideLetöltés
Tovább a cikkhez

2021/15. (42. szám) Csiffáry Gabriella: 1828. június 1-jén nyílt meg az első magyar kisdedóvó

Közzétéve: Levéltári Mozaikok által
kisdedóvó

1828-ban nyitotta meg kapuit az első magyar kisdedóvó intézet a Krisztinavárosban. Mi késztette az alapítót óvoda létrehozására kevésbé tehetős családok gyermekei számára?  A másfél évestől hét esztendős kisgyermekeket foglalkoztató intézmények történetét, ahol a játék mellett oktatták is a lányokat, fiúkat és az alapító, Brunszvik Teréz nem könnyű sorsát idézi fel a cikk, hiszen Brunszvik később kiszorult az általa indított óvodai mozgalomból. A siker bizonyítéka, hogy még életében több mint 80 óvoda jött létre.

DOI: 10.56045/BLM.2021.15

A pdf letöltéséhez kattintson ideLetöltés
Tovább a cikkhez

2021/14. (41. szám) V. László Zsófia: A bajba jutott kéményseprő és a hős tűzoltó

Közzétéve: Levéltári Mozaikok által
tűzoltó

Az 1917-ben a sajtóban nagy figyelmet kiváltó esetet és szereplőit kutatta a cikk írója. Rámutat az újságokban megjelent és a levéltári források adatai közötti eltérésre. Történt, hogy a Lukács Fürdő kéményét tisztító kéményseprőt a tűzoltók mentették meg, ugyanis a fürdő fűtői nem tudtak a kéményseprésről, s a kazánba befűtöttek. A kéményseprő Generál Sándor neve a későbbiekben főleg bűncselekmények, valamint 1928-ban egy hasonló egri baleset kapcsán bukkan fel. Mindkét esetben a mentésben résztvevő tűzoltót kitüntették.

DOI: 10.56045/BLM.2021.14

A pdf letöltéséhez kattintson ideLetöltés
Tovább a cikkhez

2021/13. (40. szám) Sipos András: Nemzeti kultúrintézmény vagy/és üzleti vállalkozás? A korai Vígszínház esete egy kövezési járulék-vita tükrében

Közzétéve: Levéltári Mozaikok által
térkép

A főváros 19. századi színháztörténetének rövid áttekintése után a cikk a Vígszínház kihívásokban gazdag kezdeteit ismerteti. Hosszas viták után a Vígszínház 1896-ban magánvállalkozásként részvénytársasági formában alakult meg, a korabeli elit széleskörű összefogásával. Megépítése (tervező: Fellner és Helmer cég) nemcsak színházi vállalkozás, hanem nagyvonalú ingatlanügylet is volt. A kezdeti időszakhoz tartozik a színház és a főváros több évtizedig tartó vitája a burkolási járulékról.

DOI: 10.56045/BLM.2021.13

A pdf letöltéséhez kattintson ideLetöltés
Tovább a cikkhez

2021/12. (39. szám) Csiffáry Gabriella: Bárczy István a legsportosabb főpolgármester… – Ismeretlen ismerős 3.

Közzétéve: Levéltári Mozaikok által
Bárczy István

Budapest egykori főpolgármestere (1918-1919), a rövid ideig igazságügy-miniszteri tisztséget is betöltő Bárczy István fiatal korában sokoldalú és sikeres sportolóként kezdte pályafutását. Sport iránti szeretete mindvégig megmaradt. Atlétikában, vívásban és birkózásban és más sportágban is jeleskedett. A Magyar Atlétikai Szövetség (MASz) elnökeként, amely tisztséget 1907 és 1918 között töltötte be, sokat tett a magyar sport érdekében.

DOI: 10.56045/BLM.2021.12

A pdf letöltéséhez kattintson ideLetöltés
Tovább a cikkhez

2021/11. (38. szám) Kenyeres István – Sarusi Kiss Béla Hiteles-e a nemrég felbukkant József Attila-kézirattal kapcsolatos rendőrségi irat?

Közzétéve: Levéltári Mozaikok által
pecsét

A cikk egy aukción felbukkant, József Attilának tulajdonított kézirat hitelességének kérdését tárgyalja a hozzá kapcsolt rendőrségi irat levéltári szempontok szerinti vizsgálata alapján. Formai jegyek, így a lapon szereplő pecsét, iktatószám, továbbá a rendőri szervezet, az aláíró személye az irat – eredeti pecséttel ellátott, de – hamisított tartalmát támasztják alá.

DOI: 10.56045/BLM.2021.11

A pdf letöltéséhez kattintson ideLetöltés
Tovább a cikkhez