Szerző: Levéltári Mozaikok

2021/13. (40. szám) Sipos András: Nemzeti kultúrintézmény vagy/és üzleti vállalkozás? A korai Vígszínház esete egy kövezési járulék-vita tükrében

Közzétéve: Levéltári Mozaikok által
térkép

A főváros 19. századi színháztörténetének rövid áttekintése után a cikk a Vígszínház kihívásokban gazdag kezdeteit ismerteti. Hosszas viták után a Vígszínház 1896-ban magánvállalkozásként részvénytársasági formában alakult meg, a korabeli elit széleskörű összefogásával. Megépítése (tervező: Fellner és Helmer cég) nemcsak színházi vállalkozás, hanem nagyvonalú ingatlanügylet is volt. A kezdeti időszakhoz tartozik a színház és a főváros több évtizedig tartó vitája a burkolási járulékról.

DOI: 10.56045/BLM.2021.13

A pdf letöltéséhez kattintson ideLetöltés
Tovább a cikkhez

2021/12. (39. szám) Csiffáry Gabriella: Bárczy István a legsportosabb főpolgármester… – Ismeretlen ismerős 3.

Közzétéve: Levéltári Mozaikok által
Bárczy István

Budapest egykori főpolgármestere (1918-1919), a rövid ideig igazságügy-miniszteri tisztséget is betöltő Bárczy István fiatal korában sokoldalú és sikeres sportolóként kezdte pályafutását. Sport iránti szeretete mindvégig megmaradt. Atlétikában, vívásban és birkózásban és más sportágban is jeleskedett. A Magyar Atlétikai Szövetség (MASz) elnökeként, amely tisztséget 1907 és 1918 között töltötte be, sokat tett a magyar sport érdekében.

DOI: 10.56045/BLM.2021.12

A pdf letöltéséhez kattintson ideLetöltés
Tovább a cikkhez

2021/11. (38. szám) Kenyeres István – Sarusi Kiss Béla Hiteles-e a nemrég felbukkant József Attila-kézirattal kapcsolatos rendőrségi irat?

Közzétéve: Levéltári Mozaikok által
pecsét

A cikk egy aukción felbukkant, József Attilának tulajdonított kézirat hitelességének kérdését tárgyalja a hozzá kapcsolt rendőrségi irat levéltári szempontok szerinti vizsgálata alapján. Formai jegyek, így a lapon szereplő pecsét, iktatószám, továbbá a rendőri szervezet, az aláíró személye az irat – eredeti pecséttel ellátott, de – hamisított tartalmát támasztják alá.

DOI: 10.56045/BLM.2021.11

A pdf letöltéséhez kattintson ideLetöltés
Tovább a cikkhez

2021/10. (37. szám) Pecsők László: Hajós Alfréd az olimpián túl

Közzétéve: Levéltári Mozaikok által
építkezés

Az 1896-os olimpián úszásban aranyérmet szerzett Hajós Alfréd 18 évesen ért úszókarrierje csúcsára. Labdarúgással folytatta, 1906-ban szövetségi kapitány. Visszavonulása után játékvezetőként, sportújságíróként is tevékenykedett. Építészként sportépítészeti munkássága jelentős. A Margitszigeten nevét viseli az általa tervezett Nemzeti Sportuszoda. A Lauber Dezsővel készített „Ideális stadion” tervével az 1924. évi párizsi olimpia építészeti versenyén második helyet nyertek, ezáltal ő az egyetlen ember, aki művészeti és sport kategóriában is olimpiai érmet szerzett.

DOI: 10.56045/BLM.2021.10

A pdf letöltéséhez kattintson ideLetöltés
Tovább a cikkhez

2021/9. (36. szám) Simon Katalin: Keresztek útján. Régi budai feszületek és kápolnák nyomában

Közzétéve: Levéltári Mozaikok által
metszet

A cikk egy különleges és értékes forrást mutat be. Buda város Telekhivatalának anyagában maradt fenn a város magánkápolnáinak és feszületeinek, szobrainak leírása 1727-ből. A listából megismerhető az emlékek helye, korabeli állapota, a különböző társadalmi rangú alapítók személye, ezáltal a hitélet jelentősége a 18. század első felében Budán.

DOI: 10.56045/BLM.2021.9

A pdf letöltéséhez kattintson ideLetöltés
Tovább a cikkhez

2021/8. (35. szám) Györgyi Csaba: Úttörőtörténeti bizottságok a BFL őrizetében lévő úttörőtörténeti iratok tükrében (1969–1985)

Közzétéve: Levéltári Mozaikok által
vándorgyűlés

A Magyar Úttörők Szövetsége úttörőtörténeti bizottságait az úttörőszövetség fennállásának huszonötödik évfordulójához kapcsolódóan 1969-ben hívták életre, azzal a céllal, hogy az Úttörőszövetség harmincadik évfordulójára teljes egészében feldolgozzák a mozgalom történetét. 1977-ben már kiadványok, előadások, kiállítások és egy központi úttörőmúzeum létrehozásában látták a célt. A cikk az úttörőmozgalmat, annak kereteit is bemutatva vizsgálja, hogy a fenti célok mennyiben valósultak meg.

DOI: 10.56045/BLM.2021.8

A pdf letöltéséhez kattintson ideLetöltés
Tovább a cikkhez

2021/7. (34. szám) Keserű Norbert: Nemzetőrök Pest-Budán

Közzétéve: Levéltári Mozaikok által
nemzetőr

Az első, független, felelős magyar kormány egyik legfontosabb intézkedése a nemzetőrség (Nemzeti őrsereg) felállítása volt rendfenntartó feladattal. Az Országos Nemzetőrségi Haditanács közvetlenül Batthyány Lajos miniszterelnök irányítása alá került. A cikk bemutatja az őrsereg megszervezését, egyenruháját, felépítését, tagozódását, a szolgálat feltételeit, különös tekintettel a pest-budai, a korábbi polgárőrségből szervezett zászlóaljakra, amelyek tevékenysége az osztrák megszállással véget ért.

DOI: 10.56045/BLM.2021.7

A pdf letöltéséhez kattintson ideLetöltés
Tovább a cikkhez

2021/6. (33. szám) Csiffáry Gabriella: A művészetpártoló Gerlóczy Károly, akit négyszer választottak alpolgármesterré – Ismeretlen ismerős 2.

Közzétéve: Levéltári Mozaikok által
Gerlóczy Károly

A Gerlóczy család neve elsősorban Csontváry Kosztka Tivadar életművét megmentő Gerlóczy Gedeon miatt cseng ismerősen. Nagyapja, Gerlóczy Károly alpolgármester munkásságát ismerteti a cikk. A főváros kulturális életében mai napig meghatározó szerepet játszó intézmények létrehozásában volt kiemelkedő szerepe, a 19. század végén számos rangos ünnepség, így a millenniumi ünnepségek megszervezése köthető a nevéhez. Kezdeményezte Petőfi-, Deák-, Arany-szobor állítását, Kossuth hamvainak hazahozatalát.

DOI: 10.56045/BLM.2021.6

A pdf letöltéséhez kattintson ideLetöltés
Tovább a cikkhez

2021/5. (32. szám) Sipos András: Az első főpolgármester – Ismeretlen ismerős 1.

Közzétéve: Levéltári Mozaikok által
Ráth Károly

Ráth Károly, Budapest első főpolgármesterének életútját ismerteti meg az ismeretlen ismerősöket bemutató sorozat első része, akinek ideje alatt vált Budapest világvárossá. A cikk tisztázza a város vezető posztjaihoz tartozó feladatköröket, a központi kormány és önkormányzati városigazgatás közötti erőviszonyokat. Ráth városvezetői módszerét mutatja az a szerep, amelyet a fővárosi népkonyhák rendszerének megteremtésében játszott, amely a hatóság és a „társadalom” együttműködésének példamutató modellje.

DOI: 10.56045/BLM.2021.5

A pdf letöltéséhez kattintson ideLetöltés
Tovább a cikkhez

2021/4. (31. szám) Fehér Csaba: Egy száműzött diktátor utolsó évei – ötven éve temették el Rákosi Mátyást

Közzétéve: Levéltári Mozaikok által
igazolvány

1971-ben szűk körben temették el a Farkasréti temetőben a Szovjetunióban, száműzetésben elhunyt pártvezért, Rákosi Mátyást. A cikk Rákosi száműzetésben több nyelven írt, korábban nem ismert leveleinek sorsát és feldolgozását ismerteti. Hivatalos leveleinek jelentős része hazatérési szándékáról, a válaszlevelek pedig annak elutasításáról szólnak, amelyet – súlyos betegsége ellenére – élete végéig nem tudott elfogadni. A levelek digitalizált másolatai rövid tartalmi összefoglalóval elérhetők a Hungaricanán.

DOI: 10.56045/BLM.2021.4

A pdf letöltéséhez kattintson ideLetöltés
Tovább a cikkhez