2021/20. (47. szám) Simon Katalin: „Bárki, aki imádkozik és könyörög, e ház felé tárja ki tenyerét” – 200 éves az óbudai zsinagóga

zsinagóga

A cikk az óbudai zsidóság 18-19. századi életét mutatja be, valamint az 1821-ben megnyílt, ma is álló zsinagóga építésének történetét, illetve annak elődjeit. Míg a Nepauer Máté-féle zsinagóga (1767-1769) a közép-európai barokk zsinagógaépítészet jelentős emléke volt, az 1821-ben, a Pollack Mihály szellemében dolgozó Landherr András-féle klasszicista zsinagóga stílusteremtő épületté vált. A levéltár őrizetében lévő jegyzőkönyveiból feltárulnak az építés körülményeinek nem, vagy kevéssé ismert részletei, így az ülőhelyek megváltásával kapcsolatos feljegyzések

DOI: 10.56045/BLM.2021.20

Tovább a cikkhez

2021/16. (43. szám) Koltai Gábor – Ogoljuk-Berzsenyi Anett: A Szent László Kórház története

pavilon

1894-es megnyitásától kezdve a Szent László Kórház a hazai járványügy meghatározó intézményévé vált, története jól tükrözi a fertőző betegségek gyógyításának korszakonkénti fejlődését. Az 1921-ben függetlenné vált kórház mozgalmas, a járványok mellett szervezeti átalakításokkal átszőtt történetét, kiemelkedő orvosainak munkásságát ismerteti a cikk, alapításától kezdve az építkezések, a járványok nyomán fellépő igények szerinti bővítések és fejlesztések részletezésével.

DOI: 10.56045/BLM.2021.16

Tovább a cikkhez

2021/15. (42. szám) Csiffáry Gabriella: 1828. június 1-jén nyílt meg az első magyar kisdedóvó

kisdedóvó

1828-ban nyitotta meg kapuit az első magyar kisdedóvó intézet a Krisztinavárosban. Mi késztette az alapítót óvoda létrehozására kevésbé tehetős családok gyermekei számára?  A másfél évestől hét esztendős kisgyermekeket foglalkoztató intézmények történetét, ahol a játék mellett oktatták is a lányokat, fiúkat és az alapító, Brunszvik Teréz nem könnyű sorsát idézi fel a cikk, hiszen Brunszvik később kiszorult az általa indított óvodai mozgalomból. A siker bizonyítéka, hogy még életében több mint 80 óvoda jött létre.

DOI: 10.56045/BLM.2021.15

Tovább a cikkhez

2021/7. (34. szám) Keserű Norbert: Nemzetőrök Pest-Budán

nemzetőr

Az első, független, felelős magyar kormány egyik legfontosabb intézkedése a nemzetőrség (Nemzeti őrsereg) felállítása volt rendfenntartó feladattal. Az Országos Nemzetőrségi Haditanács közvetlenül Batthyány Lajos miniszterelnök irányítása alá került. A cikk bemutatja az őrsereg megszervezését, egyenruháját, felépítését, tagozódását, a szolgálat feltételeit, különös tekintettel a pest-budai, a korábbi polgárőrségből szervezett zászlóaljakra, amelyek tevékenysége az osztrák megszállással véget ért.

DOI: 10.56045/BLM.2021.7

Tovább a cikkhez

2021/4. (31. szám) Fehér Csaba: Egy száműzött diktátor utolsó évei – ötven éve temették el Rákosi Mátyást

igazolvány

1971-ben szűk körben temették el a Farkasréti temetőben a Szovjetunióban, száműzetésben elhunyt pártvezért, Rákosi Mátyást. A cikk Rákosi száműzetésben több nyelven írt, korábban nem ismert leveleinek sorsát és feldolgozását ismerteti. Hivatalos leveleinek jelentős része hazatérési szándékáról, a válaszlevelek pedig annak elutasításáról szólnak, amelyet – súlyos betegsége ellenére – élete végéig nem tudott elfogadni. A levelek digitalizált másolatai rövid tartalmi összefoglalóval elérhetők a Hungaricanán.

DOI: 10.56045/BLM.2021.4

Tovább a cikkhez

2021/1. (28. szám) Ternovácz Bálint: 151 éve nyílt meg a városligeti jégpálya

korcsolyázók

A Városligeti-tó medrében kialakított „Műjég”, azaz a Városligeti Műjégpálya mára ikonikussá vált épületének, valamint elődépületeinek kevéssé ismert történetével ismertet meg a cikk. Bemutatja a Pesti Korcsolyázó Egylet tevékenységét, a korcsolyázást mint társasági eseményt a jéghez kötődő programokkal, majd a korcsolyázás szervezett sporttevékenység kialakulását.

DOI: 10.56045/BLM.2021.1

Tovább a cikkhez

2020/21. (23. szám) Fehér Csaba: 95 éve szól a rádió…

rádió

1925-ben hangzott el a Magyar Telefonhírmondó és a Magyar Rádió első közös adása. Előzményeinek, Puskás Tivadar találmányának, az 1893-ban indult telefonhírmondó működésének bemutatásával indít a cikk, majd végigkíséri a kísérleteket, a technikai és jogi feltételeket és hátteret, kapcsolatát az MTI-hez, az első, immár a vezeték nélküli hálózat segítségével felhangzó műsor hátterét és a résztvevőket. A rádió népszerűségét az előfizetők számának gyors emelkedése is alátámasztja.

DOI: 10.56045/BLM.2020.21

Tovább a cikkhez

2020/20. (22. szám) Csiffáry Gabriella: „Emlékük pedig elhomályosíthatatlan!” – KÜLÖNSZÁM

lyukas zászló

1956 emlékét idézi meg a cikk a megtorlás időszakából (1956-1961) válogatott írásokkal és fotókkal: ellenállásra buzdító röpiratok, versek, az elítéltek és családtagjaik kegyelmi kérvényei, a családjukat, hazájukat elhagyni kényszerülő disszidálók itthon maradt szeretteihez írt levelei közreadásával, érzékletes képet mutatva az 1956 utáni magyar valóságról, egyúttal tisztelegve a forradalom halottai és az ellenállók emléke előtt.

DOI: 10.56045/BLM.2020.20

Tovább a cikkhez

2020/18. (20. szám) Csiffáry Gabriella: Magyar hajnal hasad. Egy egyetemista emlékei az 1956-os forradalomból – KÜLÖNSZÁM

napló

A cikk az 1956. október 23-i fővárosi eseményeket egy egyetemista – akkor még a győzelemben bízó sorokat papírra vetett – naplójának részleteinek segítségével idézi fel, amely egy 1957-ben elítélt peranyagából került elő plakátok, szórólapok, meghívók, emellett a különböző bel- és külföldi rádióadók tudósításairól készített feljegyzések mellett. A naplórészletek és korabeli fotók adnak hírt az egyetemisták mozgásáról, a kivonulásról, s arról, hogy mi történt a rádiónál, valamint az első halottakról is.

DOI: 10.56045/BLM.2020.18

Tovább a cikkhez

2020/15. (17. szám) Csiffáry Gabriella: „De nehéz az iskolatáska…”

osztálykép

A levéltárakban található iskolai anyakönyvek segítségével keresi a cikk az összefüggéseket közéleti személyiségek művészek, költők, írók pályája és iskolai teljesítménye között. Mennyiben függött az családi vagy a korabeli elvárásoktól, személyiségüktől. Sokuk nem tudott vagy nem is akart megfelelni az elvárásoknak. Kudarcaik inkább akadályozták, mint segítették tanulmányaikban. Iskolai eredményeik ennél fogva gyakran gyengék voltak, ezért többük el is hagyta az iskolai képzést.

DOI: 10.56045/BLM.2020.15

Tovább a cikkhez