2020/21. (23. szám) Fehér Csaba: 95 éve szól a rádió…

Közzétéve: Levéltári Mozaikok által
rádió

1925-ben hangzott el a Magyar Telefonhírmondó és a Magyar Rádió első közös adása. Előzményeinek, Puskás Tivadar találmányának, az 1893-ban indult telefonhírmondó működésének bemutatásával indít a cikk, majd végigkíséri a kísérleteket, a technikai és jogi feltételeket és hátteret, kapcsolatát az MTI-hez, az első, immár a vezeték nélküli hálózat segítségével felhangzó műsor hátterét és a résztvevőket. A rádió népszerűségét az előfizetők számának gyors emelkedése is alátámasztja.

DOI: 10.56045/BLM.2020.21

A pdf letöltéséhez kattintson ideLetöltés
Tovább a cikkhez

2020/20. (22. szám) Csiffáry Gabriella: „Emlékük pedig elhomályosíthatatlan!” – KÜLÖNSZÁM

Közzétéve: Levéltári Mozaikok által
lyukas zászló

1956 emlékét idézi meg a cikk a megtorlás időszakából (1956-1961) válogatott írásokkal és fotókkal: ellenállásra buzdító röpiratok, versek, az elítéltek és családtagjaik kegyelmi kérvényei, a családjukat, hazájukat elhagyni kényszerülő disszidálók itthon maradt szeretteihez írt levelei közreadásával, érzékletes képet mutatva az 1956 utáni magyar valóságról, egyúttal tisztelegve a forradalom halottai és az ellenállók emléke előtt.

DOI: 10.56045/BLM.2020.20

A pdf letöltéséhez kattintson ideLetöltés
Tovább a cikkhez

2020/19. (21. szám) Simon Katalin: Régi szüretek emléke Budán és Óbudán

Közzétéve: Levéltári Mozaikok által
szüret festmény

A cikk a filoxéravész előtti, 18-19. századi szüreteket és annak különböző aspektusait idézi meg Budán és Óbudán. A különböző szüreti előkészületek, munkálatok és szokások mellett annak hivatalos menetét is megismerhetjük a két város hirdetményein, szabályzatain keresztül.

DOI: 10.56045/BLM.2020.19

A pdf letöltéséhez kattintson ideLetöltés
Tovább a cikkhez

2020/18. (20. szám) Csiffáry Gabriella: Magyar hajnal hasad. Egy egyetemista emlékei az 1956-os forradalomból – KÜLÖNSZÁM

Közzétéve: Levéltári Mozaikok által
napló

A cikk az 1956. október 23-i fővárosi eseményeket egy egyetemista – akkor még a győzelemben bízó sorokat papírra vetett – naplójának részleteinek segítségével idézi fel, amely egy 1957-ben elítélt peranyagából került elő plakátok, szórólapok, meghívók, emellett a különböző bel- és külföldi rádióadók tudósításairól készített feljegyzések mellett. A naplórészletek és korabeli fotók adnak hírt az egyetemisták mozgásáról, a kivonulásról, s arról, hogy mi történt a rádiónál, valamint az első halottakról is.

DOI: 10.56045/BLM.2020.18

A pdf letöltéséhez kattintson ideLetöltés
Tovább a cikkhez

2020/17. (19. szám) Lukács Anikó: A tanácsnok halála

Közzétéve: Levéltári Mozaikok által
arcképek

Egy köztiszteletben álló, magas rangú, fővárosi hivatalnok, Barna Zsigmond váratlan és megdöbbentő öngyilkossága kapcsán a cikk bepillantást enged nyerni családtörténeti iratok és a korabeli sajtóban megjelent írások segítségével egy „tanácsnok” életébe, pályájába, valamint kicsit a fővárosi Városháza belső hivatali viszonyaiba is. A cikk elemzéséből kiolvasható, hogy 1883-ban az újságok milyen információkat és hogyan tartottak fontosnak közölni egy ilyen tragikus eset kapcsán.

DOI: 10.56045/BLM.2020.17

A pdf letöltéséhez kattintson ideLetöltés
Tovább a cikkhez

2020/16. (18. szám) Szakolczai Attila: H. M. főhadnagy bűncselekményének jogi (re)konstrukciói

Közzétéve: Levéltári Mozaikok által
vádirat

Egy járási pártbizottságon, később a Belügyminisztériumban dolgozó pártmunkás, majd 1956-ban önként a karhatalmi parancsnokságon jelentkező főhadnagy 1957-es büntetőügye kapcsán keletkezett iratanyag elemzésével világít rá a cikk, hogy a diktatúrákban a bírósági eljárás során aprónak tűnő részletek megváltoztatásával mennyire más megvilágításba kerülhet ugyanaz az eset, s ezáltal annak megítélése is.

DOI: 10.56045/BLM.2020.16

A pdf letöltéséhez kattintson ideLetöltés
Tovább a cikkhez

2020/15. (17. szám) Csiffáry Gabriella: „De nehéz az iskolatáska…”

Közzétéve: Levéltári Mozaikok által
osztálykép

A levéltárakban található iskolai anyakönyvek segítségével keresi a cikk az összefüggéseket közéleti személyiségek művészek, költők, írók pályája és iskolai teljesítménye között. Mennyiben függött az családi vagy a korabeli elvárásoktól, személyiségüktől. Sokuk nem tudott vagy nem is akart megfelelni az elvárásoknak. Kudarcaik inkább akadályozták, mint segítették tanulmányaikban. Iskolai eredményeik ennél fogva gyakran gyengék voltak, ezért többük el is hagyta az iskolai képzést.

DOI: 10.56045/BLM.2020.15

A pdf letöltéséhez kattintson ideLetöltés
Tovább a cikkhez

2020/14. (16. szám) Fehér Csaba: A Prágai Tavasz elfojtása a BRFK jelentések tükrében, avagy „Ruszkik, menjetek haza Cseszkóból!”

Közzétéve: Levéltári Mozaikok által
gohome

1968. augusztus 21-én lépték át a csehszlovák határt a Varsói Szerződés öt tagállamának – köztük Magyarország – hadseregei, hogy véget vessenek az Alexander Dubček nevével fémjelzett ún. Prágai Tavasznak. A cikk a  BRFK korabeli hangulatjelentései alapján mutatja be, hogyan reagált az utca embere a váratlan hírre, valamint hogyan változott a napok folyamán a közhangulat. A magyar katonai jelenlét teljes hírzárlat mellett zajlott, mégis szivárogtak ki hírek, melyek a közvéleményt megdöbbentették.

DOI: 10.56045/BLM.2020.14

A pdf letöltéséhez kattintson ideLetöltés
Tovább a cikkhez

2020/13. (15. szám) Brunner Attila: Egy új forrás a szegedi Reök-palota történetéhez

Közzétéve: Levéltári Mozaikok által
erkély

A szegedi Reök-palota építése körüli bonyodalmakra a BFL-ben őrzött, 1908-ban kelt közjegyzői iratai segítségével derít fényt a cikk. A Magyar Ede (1877–1912) által tervezett, szecessziós épület úgy kapcsolódik a fővároshoz, hogy Rhorer Géza budapesti közjegyző iratai között fennmaradt az építész aláírásával egy levél, amely a szegedi iratok között nem található meg. Ez az Eckmayer redőnygyártó céggel történt vitáján túl olyan új információkat nyújt, ami kiegészíti a palota eddig ismert történetét.

DOI: 10.56045/BLM.2020.13

A pdf letöltéséhez kattintson ideLetöltés
Tovább a cikkhez

2020/12. (14. szám) Nagy Ágnes: Alaprajzi reformkísérlet a két világháború közötti budapesti lakásépítésben

Közzétéve: Levéltári Mozaikok által
tervrajz

A két világháború közötti lakásépítés reformkísérletének modellje volt a minden családtagnak külön hálófülkét, a lakók számához igazodó alaprajzú többlakásos házakat tervező koncepció, ami újdonságot jelentett a korábbi, társadalmi státuszt alapul vevő tervezéshez képest. Külföldi példa alapján próbálták meghonosítani az alaprajzi váltást, ami gyökeres változtatást jelentett a lakáson belüli tér korábbi felosztásához képest. A hálófülkés lakás végül nem lett bevett alaprajzi megoldás a fővárosban.

DOI: 10.56045/BLM.2020.12

A pdf letöltéséhez kattintson ideLetöltés
Tovább a cikkhez