Egy járási pártbizottságon, később a Belügyminisztériumban dolgozó pártmunkás, majd 1956-ban önként a karhatalmi parancsnokságon jelentkező főhadnagy 1957-es büntetőügye kapcsán keletkezett iratanyag elemzésével világít rá a cikk, hogy a diktatúrákban a bírósági eljárás során aprónak tűnő részletek megváltoztatásával mennyire más megvilágításba kerülhet ugyanaz az eset, s ezáltal annak megítélése is.
DOI: 10.56045/BLM.2020.16
Tovább a cikkhez
A levéltárakban található iskolai anyakönyvek segítségével keresi a cikk az összefüggéseket közéleti személyiségek művészek, költők, írók pályája és iskolai teljesítménye között. Mennyiben függött az családi vagy a korabeli elvárásoktól, személyiségüktől. Sokuk nem tudott vagy nem is akart megfelelni az elvárásoknak. Kudarcaik inkább akadályozták, mint segítették tanulmányaikban. Iskolai eredményeik ennél fogva gyakran gyengék voltak, ezért többük el is hagyta az iskolai képzést.
DOI: 10.56045/BLM.2020.15
Tovább a cikkhez
1968. augusztus 21-én lépték át a csehszlovák határt a Varsói Szerződés öt tagállamának – köztük Magyarország – hadseregei, hogy véget vessenek az Alexander Dubček nevével fémjelzett ún. Prágai Tavasznak. A cikk a BRFK korabeli hangulatjelentései alapján mutatja be, hogyan reagált az utca embere a váratlan hírre, valamint hogyan változott a napok folyamán a közhangulat. A magyar katonai jelenlét teljes hírzárlat mellett zajlott, mégis szivárogtak ki hírek, melyek a közvéleményt megdöbbentették.
DOI: 10.56045/BLM.2020.14
Tovább a cikkhez
A szegedi Reök-palota építése körüli bonyodalmakra a BFL-ben őrzött, 1908-ban kelt közjegyzői iratai segítségével derít fényt a cikk. A Magyar Ede (1877–1912) által tervezett, szecessziós épület úgy kapcsolódik a fővároshoz, hogy Rhorer Géza budapesti közjegyző iratai között fennmaradt az építész aláírásával egy levél, amely a szegedi iratok között nem található meg. Ez az Eckmayer redőnygyártó céggel történt vitáján túl olyan új információkat nyújt, ami kiegészíti a palota eddig ismert történetét.
DOI: 10.56045/BLM.2020.13
Tovább a cikkhez
A két világháború közötti lakásépítés reformkísérletének modellje volt a minden családtagnak külön hálófülkét, a lakók számához igazodó alaprajzú többlakásos házakat tervező koncepció, ami újdonságot jelentett a korábbi, társadalmi státuszt alapul vevő tervezéshez képest. Külföldi példa alapján próbálták meghonosítani az alaprajzi váltást, ami gyökeres változtatást jelentett a lakáson belüli tér korábbi felosztásához képest. A hálófülkés lakás végül nem lett bevett alaprajzi megoldás a fővárosban.
DOI: 10.56045/BLM.2020.12
Tovább a cikkhez
Már 1848-ban döntés született Országos Statisztikai Hivatal felállításáról. A rövid életű hivatal 1867-ben éledt újjá, majd 1869-ben megalakult a máig egyetlen városi statisztikai hivatal, a pesti, nagyformátumú Kőrösy Józseffel az élen. Az országos hivatal Keleti Károly vezetése mellett jött létre. A cikk alátámasztja a statisztika, a járványok és a szociális viszonyok 19. századi kapcsolatát, Budapest Székesfőváros Statisztikai Hivatala és vezetője, Kőrösy József munkássága bemutatásával.
DOI: 10.56045/BLM.2020.11
Tovább a cikkhez
A cikk a Tanítóképző Intézet Tanácsköztársaság alatti történetével foglalkozik. Az épületet 1919 júliusában Cserny József különítménye (Lenin-fiúk) sajátította ki, laktanyaként és fegyvertárként használva azt, a pincében volt csendőröket végeztek ki. Noha az ügy kivizsgálását már Kun Béla megkezdte, végül a Tanácsköztársaság bukása után a terroristákat felelősségre vonták, az épület pedig ismét oktatási intézményként működött tovább. A gyilkosság emlékére 1921-ben, majd 2011-ben emléktáblát állítottak.
DOI: 10.56045/BLM.2020.10
Tovább a cikkhez
A cikk a II. világháborúban lerombolt hidak szerepét átvevő ideiglenes hidak történetével foglalkozik, így a jégzajlás idején nem működő, a köznyelvben Manci és Böske néven említett pontonhíddal. Ismerteti a Kossuth és a Batthyány teret összekötő ideiglenes híd, a Kossuth híd építésének történetét. A lerombolt hidak újjáépítésével párhuzamosan a Kossuth híd további fenntartása indokolatlanná vált, 1960-ban szerkezetét, 1963-ban pilléreit is lebontották.
DOI: 10.56045/BLM.2020.9
Tovább a cikkhez
A cikk a tűz és a három város, Pest-Buda és Óbuda viszonyát mutatja be a 18. században. Az 1723. évi húsvétvasárnapi tűzvész Budán, pusztítása mellett a város későbbi tűzvédelmi intézkedéseire is nagy hatással volt. A hasonló erejű tűzvészek megelőzésére a város rendszeresen adott ki tűzrendészeti szabályzatokat, a tűzvédelmi eszközök őrzési helyeit is meghatározva. Pest első ismert, részletes szabályzata 1788-ban keletkezett.
DOI: 10.56045/BLM.2020.8
Tovább a cikkhez
A régmúlt idők járványai közül az 1831-es kolerajárványt állítja középpontba a cikk. Az addig nem ismert betegség új kihívások elé állította az orvosokat, a hatóságokat, a társadalmat. A cikk a betegség Magyarországra kerülését, a társadalmi feszültségeket okozó korlátozó intézkedéseket, az ezek nyomán szervezett megmozdulásokat ismerteti Pesten és Budán. Az 1821–1833 közötti időszak népességmozgalmi adataival érzékelteti a betegség hatását anyakönyvi bejegyzések alapján.