A cikk a tűz és a három város, Pest-Buda és Óbuda viszonyát mutatja be a 18. században. Az 1723. évi húsvétvasárnapi tűzvész Budán, pusztítása mellett a város későbbi tűzvédelmi intézkedéseire is nagy hatással volt. A hasonló erejű tűzvészek megelőzésére a város rendszeresen adott ki tűzrendészeti szabályzatokat, a tűzvédelmi eszközök őrzési helyeit is meghatározva. Pest első ismert, részletes szabályzata 1788-ban keletkezett.
DOI: 10.56045/BLM.2020.8
Tovább a cikkhez
A régmúlt idők járványai közül az 1831-es kolerajárványt állítja középpontba a cikk. Az addig nem ismert betegség új kihívások elé állította az orvosokat, a hatóságokat, a társadalmat. A cikk a betegség Magyarországra kerülését, a társadalmi feszültségeket okozó korlátozó intézkedéseket, az ezek nyomán szervezett megmozdulásokat ismerteti Pesten és Budán. Az 1821–1833 közötti időszak népességmozgalmi adataival érzékelteti a betegség hatását anyakönyvi bejegyzések alapján.
A cikk egy különleges forrást, a VI. Gyár (ma Jókai) utca 26. alatti ház bizalmijainak Tanácsköztársaság idején íródott naplóját dolgozza fel. Foglalkozik a lakások és a lakók korabeli besorolásával, annak ellentmondásaival, a házbizalmik feladataival. Az épület mindennapjait idézi fel a korszakot gyerekként megélő Vas István költő későbbi visszaemlékezése is.
DOI: 10.56045/BLM.2020.7
Tovább a cikkhez
A második világháború kitörése után Magyarország a német követelésnek helyt nem adva befogadta és széleskörű társadalmi szolidaritás mellett támogatta a lengyel menekülteket. A Budapesti Közjegyzői Kamara irataiban lengyel közjegyzők segélykérelmei, valamint magyar, német és lengyel nyelvű levelek segítségével ismerhető meg a magyar–lengyel kapcsolatok egy eddig kevéssé ismert mozzanata. A levelek további információkkal szolgálnak a lengyel menekülteket befogadó magyarországi táborokra vonatkozóan is.
DOI: 10.56045/BLM.2020.6
Tobább a cikkhez
Az írás azt kívánja felvázolni, hogy Budapesten mikor vették át a válások az özvegyülések „szerepét” és ez hogyan hatott a mozaikcsaládok formálódására. Vizsgálja a házasságra lépők, a házasság idején elhunytak és mind a haláleset után, mind a válások után új házasságra lépők számának, arányának alakulását a 19. századtól 2016-ig. Módszertani segítséget nyújt a különböző statisztikák és adatsorok értelmezéséhez és hátteréhez is.
DOI: 10.56045/BLM.2020.5
tOVÁBB A CIKKHEZ
1945 februárjában a Budapesti Nemzeti Bizottság a főváros katasztrofálissá vált közellátásának biztosítására élelmezési kölcsönjegy bevezetéséről döntött, mivel a szigorú korlátozó intézkedések, a jegyrendszer nem hozott megnyugtató megoldást. A jegy fedezete a székesfőváros minden vagyona és jövedelme volt. Eredetileg nem szántak a jegynek pénzforgalmi szerepet, de a visszafizetést úgy oldották meg, hogy adó- és lakbérfizetésre, illetve korlátozottan élelmiszer vásárlásra is fel lehetett használni.
DOI: 10.56045/BLM.2020.4
Tovább a cikkhez
Az egyik első budapesti munkásőr zászlóalj a III. kerületben állt fel. Munkásőr-parancsnoka 1957 márciusában éjnek idején egy vendéglőben pofon vágott egy rendőr századost. Az ügy hátterén – így az alkohol szerepén – és a következményeken keresztül ismerteti a szerző az 1956-os forradalom után formálódó kerületi karhatalmat, az R-csoportot, a szervezőmunkát. A cikk bemutatja az eset szereplőit, korábbi és az eset utáni pályájuk fő állomásaira is kitérve.
DOI: 10.56045/BLM.2020.3
Tovább a cikkhez
Az 1956-os forradalom leverése után a más néven újjászerveződött ávó alig változott elődeihez képest. Légből kapott vagy provokált ügyek biztosabb sikert hoztak, mint a valóban megtörténtek. Egy ilyen 1957-es ügyet, egy fiatal fiúnak a MUK! (Márciusban újrakezdjük!) történetéhez kapcsolódó tragikus halálát és annak körülményeit, a tanuló és az 1956-os forradalom március 15-i ismételt fellángolásának veszélyével felhergelt katonai egység váratlan találkozását dolgozza fel a cikk.
A cikk Krammerlauff (Kalmárffy) Ignác budai bíró változatos közéleti pályájának – volt építkezést irányító biztos, mecénás, osztrák besúgó, országgyűlési követ – egy szeletét, az 1791 és 1796 között zajló sikkasztási pert vázolja fel. A botrányon túl feltárulnak a 18-19. század fordulóján élt budai városvezetés és elit szövevényes hatalmi és családi viszonyai is, az egymás elleni rágalmakon keresztül pedig a belső hatalmi viszonyok, a lappangó társadalmi feszültségek.
DOI: 10.56045/BLM.2020.1
Tovább a cikkhez
Levéltárban őrzött családi iratok, levelek, levelezőlapok, fotók segítségével mutatja be a cikk egy emigráns magyar család életét a karácsony ünneplésén keresztül. Az ünnep alkalmat ad a régi élet megidézésére, azzal való azonosság, a jelenből való kiszakadás, az identitás folytonosságának és az otthon nélküliség kifejezésére. A karácsonyi levelek és fotók segítségével egy jómódú fővárosi család, a Padányi Gulyás család életébe nyerünk bepillantást, milyen volt Budapesten és milyen idegenben.
DOI: 10.56045/BLM.2019.2
Tovább a cikkhez