Címke: Budapest 150

2023/17. Herédi Attila: A rendőrség épületei Pesten és Budapesten, 2. rész: 1867–1873

Közzétéve: Levéltári Mozaikok által
épület

2023-ban Budapest megalakulásával együtt a Fővárosi Rendőrség is százötven éves születésnapját ünnepli, ugyanis 1873. december 15-én került állami kezelésbe a korábbi három város, Pest, Buda és Óbuda addig jogilag egymástól függetlenül működő rendőrsége. Az egyesített rendőrség nem csupán a nehéz, sokrétű feladatokat örökölte meg városi elődszerveitől, de az alulszervezettség és a pénzszűke miatti problémákat is. Ezek közül a rendőrségi állomány elhelyezése, vagyis a szervezet által használt épületekkel kapcsolatos kérdések bemutatására vállalkozik jelen írás. A cikk második része a Kiegyezéstől a városegyesítésig tartó időszakot foglalja össze.

DOI: 10.56045/BLM.2023.17

A pdf letöltéséhez kattintson ideLetöltés
Tovább a cikkhez

2023/16. Herédi Attila: A rendőrség épületei Pesten és Budapesten, 1. rész: 1849–1867

Közzétéve: Levéltári Mozaikok által
Wodianer

2023-ban Budapest megalakulásával együtt a Fővárosi Rendőrség is százötven éves születésnapját ünnepli, ugyanis 1873. december 15-én került állami kezelésbe a korábbi három város, Pest, Buda és Óbuda addig jogilag egymástól függetlenül működő rendőrsége. Az egyesített rendőrség nem csupán a nehéz, sokrétű feladatokat örökölte meg városi elődszerveitől, de az alulszervezettség és a pénzszűke miatti problémákat is. Ezek közül a rendőrségi állomány elhelyezése, vagyis a szervezet által használt épületekkel kapcsolatos kérdések bemutatására vállalkozik jelen írás.

DOI: 10.56045/BLM.2023.16

A pdf letöltéséhez kattintson ideLetöltés
Tovább a cikkhez

2022/19. Sipos András: Az egyesülő főváros önkormányzati jogainak kérdése

Közzétéve: Levéltári Mozaikok által

Az egyesített Budapest főváros létrehozásának egyik alapkérdése volt, hogy az milyen jogállással, önkormányzati jogokkal tagozódjék be a kiegyezés után létrehozott új közigazgatási és önkormányzati rendszerbe. Autonómiája hasonló lesz a vármegyékhez és a vidéki városokhoz, vagy városvezetése azoknál nagyobb, avagy, fővárosi szerepkörére és annak az állam érdekeivel való szoros kapcsolatára tekintettel éppenséggel szűkebb mozgástérrel fog rendelkezni? A városegyesítési törvény vitája során a különböző álláspontok főként a főispáni, illetve főpolgármesteri tisztség rendszeresítése és szerepe körül csaptak össze, miközben a vita átsiklott azokon a rendelkezéseken, amelyek a következő évtizedekben ténylegesen az autonómia jóval erősebb korlátjainak bizonyultak.

DOI: 10.56045/BLM.2022.19

A pdf letöltéséhez kattintson ideLetöltés
Tovább a cikkhez

2022/13. Sipos András: Az Andrássy-kormány és a városegyesítés

Közzétéve: Levéltári Mozaikok által
Andrássy, címer

2023-ban emlékezünk meg a három városból egyesített Budapest megszületésének 150. évfordulójáról. Az egységes Budapest közgyűlése 1873. október 25-én tartotta első ülését, a főváros tanácsa pedig november 17-én vette át az ügyinézést a működésüket előző napon megszüntető városi tanácsoktól. Idáig hosszú folyamat vezetett: a városegyesítésről és a főváros működéséről szóló törvény már 1872. december 23-án kihirdették, képviselőházi vitája 1872. november 26–december 9. között zajlott. Ennek 150. évfordulóján cikksorozatban idézzük fel a vita körülményeit és fő kérdéseit.

A közemlékezet és a szakirodalom meghatározó részének álláspontja szerint az egyesítés gróf Andrássy Gyula miniszterelnök Budapest fejlesztésére irányuló politikájának egyenes következménye, egy 1868-tól következetesen végigvitt lépéssorozat szinte elkerülhetetlen záróakkordja. Valóban így volt? A cikksorozat első részében azt vizsgáljuk, mit tudhatunk az egyesítésre vonatkozó kormányzati döntés születéséről és indítékairól.

DOI: 10.56045/BLM.2022.13

A pdf letöltéséhez kattintson ideLetöltés
Tovább a cikkhez