Címke: építészet

2021/20. (47. szám) Simon Katalin: „Bárki, aki imádkozik és könyörög, e ház felé tárja ki tenyerét” – 200 éves az óbudai zsinagóga

Közzétéve: Levéltári Mozaikok által
zsinagóga

A cikk az óbudai zsidóság 18-19. századi életét mutatja be, valamint az 1821-ben megnyílt, ma is álló zsinagóga építésének történetét, illetve annak elődjeit. Míg a Nepauer Máté-féle zsinagóga (1767-1769) a közép-európai barokk zsinagógaépítészet jelentős emléke volt, az 1821-ben, a Pollack Mihály szellemében dolgozó Landherr András-féle klasszicista zsinagóga stílusteremtő épületté vált. A levéltár őrizetében lévő jegyzőkönyveiból feltárulnak az építés körülményeinek nem, vagy kevéssé ismert részletei, így az ülőhelyek megváltásával kapcsolatos feljegyzések

DOI: 10.56045/BLM.2021.20

A pdf letöltéséhez kattintson ideLetöltés
Tovább a cikkhez

2021/10. (37. szám) Pecsők László: Hajós Alfréd az olimpián túl

Közzétéve: Levéltári Mozaikok által
építkezés

Az 1896-os olimpián úszásban aranyérmet szerzett Hajós Alfréd 18 évesen ért úszókarrierje csúcsára. Labdarúgással folytatta, 1906-ban szövetségi kapitány. Visszavonulása után játékvezetőként, sportújságíróként is tevékenykedett. Építészként sportépítészeti munkássága jelentős. A Margitszigeten nevét viseli az általa tervezett Nemzeti Sportuszoda. A Lauber Dezsővel készített „Ideális stadion” tervével az 1924. évi párizsi olimpia építészeti versenyén második helyet nyertek, ezáltal ő az egyetlen ember, aki művészeti és sport kategóriában is olimpiai érmet szerzett.

DOI: 10.56045/BLM.2021.10

A pdf letöltéséhez kattintson ideLetöltés
Tovább a cikkhez

2020/25. (27. szám) Boa Krisztina: Tervek a Széchenyi térre. 155 éves a Magyar Tudományos Akadémia palotája

Közzétéve: Levéltári Mozaikok által
Duna

Az 1825-ben alapított akadémiának sokáig nem volt állandó székháza, amelynek építésére 1858-ban gyűjtést indítottak. Az 1860-as meghívásos tervpályázat nyomán élénk stílusvita bontakozott ki. Végül – pályázaton kívül – a német August Friedrich Stüler neoreneszánsz terve alapján Skalnitzky Antal, az Akadémia részéről Ybl Miklós irányította az építkezést. A hozzá kapcsolódó, eredetileg bérháznak szánt épület Ybl munkája. A cikk az 1865-ös ünnepélyes megnyitásig vezető utat mutatja be.

DOI: 10.56045/BLM.2020.25

A pdf letöltéséhez kattintson ideLetöltés
Tovább a cikkhez

2020/24. (26. szám) Fabó Beáta: Séta adventkor a faluban, emlékezés Kós Károly születésnapján (1883. december 16.)

Közzétéve: Levéltári Mozaikok által
terv

A cikk rendhagyó megemlékezésben idézi fel a sokoldalú építész életpályáját. Egy elképzelt székely falu leírása Kós Károly (1883-1977) életműve alapján valós is lehetne. Az Erdélyből Budapestre érkező tehetséges építész társaival együtt álmodta meg az Állatkert új épületeit. Az állatkerti épületek terveinek, tervrajzainak segítségével világít rá a szerző a megújuló állatkert és az erdélyi falu közötti párhuzamokra.

DOI: 10.56045/BLM.2020.24

A pdf letöltéséhez kattintson ideLetöltés

Tovább a cikkhez

2020/13. (15. szám) Brunner Attila: Egy új forrás a szegedi Reök-palota történetéhez

Közzétéve: Levéltári Mozaikok által
erkély

A szegedi Reök-palota építése körüli bonyodalmakra a BFL-ben őrzött, 1908-ban kelt közjegyzői iratai segítségével derít fényt a cikk. A Magyar Ede (1877–1912) által tervezett, szecessziós épület úgy kapcsolódik a fővároshoz, hogy Rhorer Géza budapesti közjegyző iratai között fennmaradt az építész aláírásával egy levél, amely a szegedi iratok között nem található meg. Ez az Eckmayer redőnygyártó céggel történt vitáján túl olyan új információkat nyújt, ami kiegészíti a palota eddig ismert történetét.

DOI: 10.56045/BLM.2020.13

A pdf letöltéséhez kattintson ideLetöltés
Tovább a cikkhez

2020/12. (14. szám) Nagy Ágnes: Alaprajzi reformkísérlet a két világháború közötti budapesti lakásépítésben

Közzétéve: Levéltári Mozaikok által
tervrajz

A két világháború közötti lakásépítés reformkísérletének modellje volt a minden családtagnak külön hálófülkét, a lakók számához igazodó alaprajzú többlakásos házakat tervező koncepció, ami újdonságot jelentett a korábbi, társadalmi státuszt alapul vevő tervezéshez képest. Külföldi példa alapján próbálták meghonosítani az alaprajzi váltást, ami gyökeres változtatást jelentett a lakáson belüli tér korábbi felosztásához képest. A hálófülkés lakás végül nem lett bevett alaprajzi megoldás a fővárosban.

DOI: 10.56045/BLM.2020.12

A pdf letöltéséhez kattintson ideLetöltés
Tovább a cikkhez