1956 emlékét idézi meg a cikk a megtorlás időszakából (1956-1961) válogatott írásokkal és fotókkal: ellenállásra buzdító röpiratok, versek, az elítéltek és családtagjaik kegyelmi kérvényei, a családjukat, hazájukat elhagyni kényszerülő disszidálók itthon maradt szeretteihez írt levelei közreadásával, érzékletes képet mutatva az 1956 utáni magyar valóságról, egyúttal tisztelegve a forradalom halottai és az ellenállók emléke előtt.
DOI: 10.56045/BLM.2020.20
Tovább a cikkhez
A cikk az 1956. október 23-i fővárosi eseményeket egy egyetemista – akkor még a győzelemben bízó sorokat papírra vetett – naplójának részleteinek segítségével idézi fel, amely egy 1957-ben elítélt peranyagából került elő plakátok, szórólapok, meghívók, emellett a különböző bel- és külföldi rádióadók tudósításairól készített feljegyzések mellett. A naplórészletek és korabeli fotók adnak hírt az egyetemisták mozgásáról, a kivonulásról, s arról, hogy mi történt a rádiónál, valamint az első halottakról is.
DOI: 10.56045/BLM.2020.18
Tovább a cikkhez
Az 1956-os forradalom leverése után a más néven újjászerveződött ávó alig változott elődeihez képest. Légből kapott vagy provokált ügyek biztosabb sikert hoztak, mint a valóban megtörténtek. Egy ilyen 1957-es ügyet, egy fiatal fiúnak a MUK! (Márciusban újrakezdjük!) történetéhez kapcsolódó tragikus halálát és annak körülményeit, a tanuló és az 1956-os forradalom március 15-i ismételt fellángolásának veszélyével felhergelt katonai egység váratlan találkozását dolgozza fel a cikk.