A főváros levéltára hosszú évtizedekig tartó hányattatás után 2004-ben végre megfelelő elhelyezéshez jutott Budapest XIII. kerületének intézményi központtá fejlődött városrészében. A jelentős országos intézmények tőszomszédságában, 2002 és 2004 között felépült új épület kifejezetten levéltári célokra készült. Tervezését, beruházását, a döntéshozók meggyőzését és a szükséges anyagi források megszerzését hosszas küzdelmek előzték meg.
A levéltári források lehetővé teszik, hogy a Rumbach utca megszületését bemutató cikkünk folytatásaként az ott felépült épületekre és tulajdonosaikra is ráközelítsünk. Korábbi cikkünk főszereplői, a Staffenbergerek itt felépült házait a családfő és felesége hagyatéki irataiból kiindulva ismerhetjük meg.
DOI: 10.56045/BLM.2024.13
Tovább a cikkhez
222 évvel ezelőtt, a Medárd-napi vásárok idején nyitották meg a későbbi Rumbach Sebestyén utcát a Terézvárosban. Utcatörténeti mozaikunk a területet érintő telekvita bemutatása által nyújt választ arra a kérdésre, hogy miért éppen ott nyílt az utca, és miért viseli a város orvosának nevét?
DOI: 10.56045/BLM.2024.10
Tovább a cikkhez
A cikk második része bemutatja, hogy kik voltak Serák Károly igazi vetélytársai az igazgatói pályázat során, akik az előzetes válogatás során a „legképesebbek” minősítést kapták. Továbbá megtudhatjuk, hogy miként zajlott a döntés meghozatala, és milyen megfontolások állhattak az új igazgató kiválasztásának hátterében.
DOI: 10.56045/BLM.2024.3
Tovább a cikkhez
1873. június 17-én az állatkert igazgatója, Berecz Antal váratlanul lemondott pozíciójáról, így a városligeti kertet üzemeltető Állat- és Növényhonosító Társaság pályázatot hirdetett az állásra. A rövid jelentkezései határidő ellenére 23 önéletrajz érkezett a zoológiai kert vezetői székének elnyerésére. A nagyszámú jelentkező közül meglepetésre Serák Károly nagyabonyi birtokost választották ki, aki ezután három évtizeden át vezette az állatkertet.
A kétrészes cikk első részében az igazgatói pályázat kiírásának körülményeit, és a pályázók közül a „gyengék” és „képesek” minősítést kapott jelentkezőket ismerhetjük meg.
DOI: 10.56045/BLM.2024.02
Tovább a cikkhez
A modernista építészet nagy hatású alakja, a bécsi Otto Wagner pályakezdése Magyarországhoz is kötődik. Fiatalkori fő műve, az 1872-ben befejezett pesti Rumbach utcai zsinagóga mellett több épületet is tervezett Pestre 1870 körül, amelyek azonban viszonylag kevésbé közismertek, hiszen az építész idősebb korában megtagadta fiatalkori alkotásait. Az építész magyar állampolgárságával kapcsolatos forrásközlések alapján egy mindeddig ismeretlen műve, a Mandl Károly számára tervezett pesti bérház tervei újonnan kerültek azonosításra.
DOI: 10.56045/BLM.2024.01
Tovább a cikkhez
2023-ban Budapest megalakulásával együtt a Fővárosi Rendőrség is százötven éves születésnapját ünnepli, ugyanis 1873. december 15-én került állami kezelésbe a korábbi három város, Pest, Buda és Óbuda addig jogilag egymástól függetlenül működő rendőrsége. Az egyesített rendőrség nem csupán a nehéz, sokrétű feladatokat örökölte meg városi elődszerveitől, de az alulszervezettség és a pénzszűke miatti problémákat is. Ezek közül a rendőrségi állomány elhelyezése, vagyis a szervezet által használt épületekkel kapcsolatos kérdések bemutatására vállalkozik jelen írás. A cikk második része a Kiegyezéstől a városegyesítésig tartó időszakot foglalja össze.
DOI: 10.56045/BLM.2023.17
Tovább a cikkhez
2023-ban Budapest megalakulásával együtt a Fővárosi Rendőrség is százötven éves születésnapját ünnepli, ugyanis 1873. december 15-én került állami kezelésbe a korábbi három város, Pest, Buda és Óbuda addig jogilag egymástól függetlenül működő rendőrsége. Az egyesített rendőrség nem csupán a nehéz, sokrétű feladatokat örökölte meg városi elődszerveitől, de az alulszervezettség és a pénzszűke miatti problémákat is. Ezek közül a rendőrségi állomány elhelyezése, vagyis a szervezet által használt épületekkel kapcsolatos kérdések bemutatására vállalkozik jelen írás.
DOI: 10.56045/BLM.2023.16
Tovább a cikkhez
1937-ben készült el Budapest déli területeinek összeköttetését biztosító Duna-híd a Boráros térnél, amelyet Horthy Miklós kormányzóról neveztek el. A szinte új szerkezetet a II. világháború végnapjaiban felrobbantották, ezért előbb különböző helyeken felállított ideiglenes átkelőkkel kellett helyettesíteni, majd a hosszas vitákkal övezett felújítás után 1952. november 22-én nyitották újra az átkelőt, immár Petőfi híd néven.
DOI: 10.56045/BLM.2023.13
Tovább a cikkhez
A Fővárosi Levéltár iratanyagát a II. világháború végén a Bazilika altemplomába menekítették a Városháza Légoltalmi Letétgyűjtemény részeként, ahol károsodás nélkül vészelte át a világégést. Az altemplom ugyan alkalmatlan volt iratanyag hosszabb távú tárolására, de a főváros a világháború utáni időkben nem a levéltári anyag méltó elhelyezését tartotta az elsők közt megoldandó problémának, a levéltár mindenkori vezetői hiába sürgették a kérdés rendezését. 1949-ben a főváros tervei között szerepelt az egykori birodalmi német nagykövetség Úri u. 64-66. sz. alatti épületének megvásárlása levéltári célokra, az ezzel kapcsolatos átalakítási, újjáépítési tervek is elkészültek.
A forráshiány és/vagy a levéltárak tervezett állami kézbe vétele elsodorta az elképzelést, a fővárosi levéltár még évtizedekig kénytelen volt használni a Bazilika pincéit. A várbeli épület átalakítási tervei a levéltártörténet részét képezik.
DOI: 10.56045/BLM.2023.10
Tovább a cikkhez