A cikk egy aukción felbukkant, József Attilának tulajdonított kézirat hitelességének kérdését tárgyalja a hozzá kapcsolt rendőrségi irat levéltári szempontok szerinti vizsgálata alapján. Formai jegyek, így a lapon szereplő pecsét, iktatószám, továbbá a rendőri szervezet, az aláíró személye az irat – eredeti pecséttel ellátott, de – hamisított tartalmát támasztják alá.
DOI: 10.56045/BLM.2021.11
Tovább a cikkhez
Az 1896-os olimpián úszásban aranyérmet szerzett Hajós Alfréd 18 évesen ért úszókarrierje csúcsára. Labdarúgással folytatta, 1906-ban szövetségi kapitány. Visszavonulása után játékvezetőként, sportújságíróként is tevékenykedett. Építészként sportépítészeti munkássága jelentős. A Margitszigeten nevét viseli az általa tervezett Nemzeti Sportuszoda. A Lauber Dezsővel készített „Ideális stadion” tervével az 1924. évi párizsi olimpia építészeti versenyén második helyet nyertek, ezáltal ő az egyetlen ember, aki művészeti és sport kategóriában is olimpiai érmet szerzett.
DOI: 10.56045/BLM.2021.10
Tovább a cikkhez
A cikk egy különleges és értékes forrást mutat be. Buda város Telekhivatalának anyagában maradt fenn a város magánkápolnáinak és feszületeinek, szobrainak leírása 1727-ből. A listából megismerhető az emlékek helye, korabeli állapota, a különböző társadalmi rangú alapítók személye, ezáltal a hitélet jelentősége a 18. század első felében Budán.
DOI: 10.56045/BLM.2021.9
Tovább a cikkhez
A Magyar Úttörők Szövetsége úttörőtörténeti bizottságait az úttörőszövetség fennállásának huszonötödik évfordulójához kapcsolódóan 1969-ben hívták életre, azzal a céllal, hogy az Úttörőszövetség harmincadik évfordulójára teljes egészében feldolgozzák a mozgalom történetét. 1977-ben már kiadványok, előadások, kiállítások és egy központi úttörőmúzeum létrehozásában látták a célt. A cikk az úttörőmozgalmat, annak kereteit is bemutatva vizsgálja, hogy a fenti célok mennyiben valósultak meg.
DOI: 10.56045/BLM.2021.8
Tovább a cikkhez
Az első, független, felelős magyar kormány egyik legfontosabb intézkedése a nemzetőrség (Nemzeti őrsereg) felállítása volt rendfenntartó feladattal. Az Országos Nemzetőrségi Haditanács közvetlenül Batthyány Lajos miniszterelnök irányítása alá került. A cikk bemutatja az őrsereg megszervezését, egyenruháját, felépítését, tagozódását, a szolgálat feltételeit, különös tekintettel a pest-budai, a korábbi polgárőrségből szervezett zászlóaljakra, amelyek tevékenysége az osztrák megszállással véget ért.
DOI: 10.56045/BLM.2021.7
Tovább a cikkhez
A Gerlóczy család neve elsősorban Csontváry Kosztka Tivadar életművét megmentő Gerlóczy Gedeon miatt cseng ismerősen. Nagyapja, Gerlóczy Károly alpolgármester munkásságát ismerteti a cikk. A főváros kulturális életében mai napig meghatározó szerepet játszó intézmények létrehozásában volt kiemelkedő szerepe, a 19. század végén számos rangos ünnepség, így a millenniumi ünnepségek megszervezése köthető a nevéhez. Kezdeményezte Petőfi-, Deák-, Arany-szobor állítását, Kossuth hamvainak hazahozatalát.
DOI: 10.56045/BLM.2021.6
Tovább a cikkhez
Ráth Károly, Budapest első főpolgármesterének életútját ismerteti meg az ismeretlen ismerősöket bemutató sorozat első része, akinek ideje alatt vált Budapest világvárossá. A cikk tisztázza a város vezető posztjaihoz tartozó feladatköröket, a központi kormány és önkormányzati városigazgatás közötti erőviszonyokat. Ráth városvezetői módszerét mutatja az a szerep, amelyet a fővárosi népkonyhák rendszerének megteremtésében játszott, amely a hatóság és a „társadalom” együttműködésének példamutató modellje.
DOI: 10.56045/BLM.2021.5
Tovább a cikkhez
1971-ben szűk körben temették el a Farkasréti temetőben a Szovjetunióban, száműzetésben elhunyt pártvezért, Rákosi Mátyást. A cikk Rákosi száműzetésben több nyelven írt, korábban nem ismert leveleinek sorsát és feldolgozását ismerteti. Hivatalos leveleinek jelentős része hazatérési szándékáról, a válaszlevelek pedig annak elutasításáról szólnak, amelyet – súlyos betegsége ellenére – élete végéig nem tudott elfogadni. A levelek digitalizált másolatai rövid tartalmi összefoglalóval elérhetők a Hungaricanán.
DOI: 10.56045/BLM.2021.4
Tovább a cikkhez
A cikk a Krassó által működtetett Magyar Október Szabadsajtó Tájékoztatószolgálat iratainak és hangkazettáinak archívumát és annak feldolgozására létrejött projekt eredményeit ismerteti. Az 1986–89 között készült magyar és angol nyelvű londoni hírlevelek naprakész tudósítást adnak a hazai ellenzék rendszerváltás felé vezető küzdelmeiről, az ellenzéki megmozdulásokról és az emigráns szervezetekről. Alapjuk emigránsok és hazai ellenzéki vezetők által folytatott rögzített telefonbeszélgetések voltak.
DOI: 10.56045/BLM.2021.3
Tovább a cikkhez
A cikk a hazai korcsolya-, majd a szakosodás után a műkorcsolya sport első évtizedeinek fő állomásait mutatja be az 1870-es kezdetektől az ötvenes évekig, amíg a Városligeti Műjégpálya, a „Műjég” adott otthon hazai és nemzetközi műkorcsolya versenyeknek. Az első időszak sok magyar dobogós sikert hozott, ennek kapcsán megismerkedhet az olvasó a bajnokokkal és a versenyek körülményeivel rövid kitekintéssel a következő évtizedekre.
DOI: 10.56045/BLM.2021.2
Tovább a cikkhez