2021/17. (44. szám) Ogoljuk-Berzsenyi Anett: Járványok és egészségügy a századforduló Budapestjén

labor

A 19. század második felében indultak meg azok a közegészségügyi intézkedések, amelyek hatására a 20. század első felében nagymértékben visszaszorultak a járványok. A cikk kitér a víz tisztaságának és az oltásoknak a fertőzésekben betöltött szerepére is. A szakszemélyzet képzése, a lakosság felvilágosítása és a megelőzés hangsúlyozása nagyban elősegítette a járványok okozta mortalitás csökkenését. A cikk hangsúlyozza a Székesfővárosi Központi Fertőtlenítő Intézet és a Székesfővárosi Bakteriológiai és Közegészségügyi Intézet közegészségügyben betöltött szerepét.

DOI: 10.56045/BLM.2021.17

Tovább a cikkhez

2021/16. (43. szám) Koltai Gábor – Ogoljuk-Berzsenyi Anett: A Szent László Kórház története

pavilon

1894-es megnyitásától kezdve a Szent László Kórház a hazai járványügy meghatározó intézményévé vált, története jól tükrözi a fertőző betegségek gyógyításának korszakonkénti fejlődését. Az 1921-ben függetlenné vált kórház mozgalmas, a járványok mellett szervezeti átalakításokkal átszőtt történetét, kiemelkedő orvosainak munkásságát ismerteti a cikk, alapításától kezdve az építkezések, a járványok nyomán fellépő igények szerinti bővítések és fejlesztések részletezésével.

DOI: 10.56045/BLM.2021.16

Tovább a cikkhez

2021/15. (42. szám) Csiffáry Gabriella: 1828. június 1-jén nyílt meg az első magyar kisdedóvó

kisdedóvó

1828-ban nyitotta meg kapuit az első magyar kisdedóvó intézet a Krisztinavárosban. Mi késztette az alapítót óvoda létrehozására kevésbé tehetős családok gyermekei számára?  A másfél évestől hét esztendős kisgyermekeket foglalkoztató intézmények történetét, ahol a játék mellett oktatták is a lányokat, fiúkat és az alapító, Brunszvik Teréz nem könnyű sorsát idézi fel a cikk, hiszen Brunszvik később kiszorult az általa indított óvodai mozgalomból. A siker bizonyítéka, hogy még életében több mint 80 óvoda jött létre.

DOI: 10.56045/BLM.2021.15

Tovább a cikkhez

2021/14. (41. szám) V. László Zsófia: A bajba jutott kéményseprő és a hős tűzoltó

tűzoltó

Az 1917-ben a sajtóban nagy figyelmet kiváltó esetet és szereplőit kutatta a cikk írója. Rámutat az újságokban megjelent és a levéltári források adatai közötti eltérésre. Történt, hogy a Lukács Fürdő kéményét tisztító kéményseprőt a tűzoltók mentették meg, ugyanis a fürdő fűtői nem tudtak a kéményseprésről, s a kazánba befűtöttek. A kéményseprő Generál Sándor neve a későbbiekben főleg bűncselekmények, valamint 1928-ban egy hasonló egri baleset kapcsán bukkan fel. Mindkét esetben a mentésben résztvevő tűzoltót kitüntették.

DOI: 10.56045/BLM.2021.14

Tovább a cikkhez

2021/13. (40. szám) Sipos András: Nemzeti kultúrintézmény vagy/és üzleti vállalkozás? A korai Vígszínház esete egy kövezési járulék-vita tükrében

térkép

A főváros 19. századi színháztörténetének rövid áttekintése után a cikk a Vígszínház kihívásokban gazdag kezdeteit ismerteti. Hosszas viták után a Vígszínház 1896-ban magánvállalkozásként részvénytársasági formában alakult meg, a korabeli elit széleskörű összefogásával. Megépítése (tervező: Fellner és Helmer cég) nemcsak színházi vállalkozás, hanem nagyvonalú ingatlanügylet is volt. A kezdeti időszakhoz tartozik a színház és a főváros több évtizedig tartó vitája a burkolási járulékról.

DOI: 10.56045/BLM.2021.13

Tovább a cikkhez

2021/12. (39. szám) Csiffáry Gabriella: Bárczy István a legsportosabb főpolgármester… – Ismeretlen ismerős 3.

Bárczy István

Budapest egykori főpolgármestere (1918-1919), a rövid ideig igazságügy-miniszteri tisztséget is betöltő Bárczy István fiatal korában sokoldalú és sikeres sportolóként kezdte pályafutását. Sport iránti szeretete mindvégig megmaradt. Atlétikában, vívásban és birkózásban és más sportágban is jeleskedett. A Magyar Atlétikai Szövetség (MASz) elnökeként, amely tisztséget 1907 és 1918 között töltötte be, sokat tett a magyar sport érdekében.

DOI: 10.56045/BLM.2021.12

Tovább a cikkhez

2021/11. (38. szám) Kenyeres István – Sarusi Kiss Béla Hiteles-e a nemrég felbukkant József Attila-kézirattal kapcsolatos rendőrségi irat?

pecsét

A cikk egy aukción felbukkant, József Attilának tulajdonított kézirat hitelességének kérdését tárgyalja a hozzá kapcsolt rendőrségi irat levéltári szempontok szerinti vizsgálata alapján. Formai jegyek, így a lapon szereplő pecsét, iktatószám, továbbá a rendőri szervezet, az aláíró személye az irat – eredeti pecséttel ellátott, de – hamisított tartalmát támasztják alá.

DOI: 10.56045/BLM.2021.11

Tovább a cikkhez

2021/10. (37. szám) Pecsők László: Hajós Alfréd az olimpián túl

építkezés

Az 1896-os olimpián úszásban aranyérmet szerzett Hajós Alfréd 18 évesen ért úszókarrierje csúcsára. Labdarúgással folytatta, 1906-ban szövetségi kapitány. Visszavonulása után játékvezetőként, sportújságíróként is tevékenykedett. Építészként sportépítészeti munkássága jelentős. A Margitszigeten nevét viseli az általa tervezett Nemzeti Sportuszoda. A Lauber Dezsővel készített „Ideális stadion” tervével az 1924. évi párizsi olimpia építészeti versenyén második helyet nyertek, ezáltal ő az egyetlen ember, aki művészeti és sport kategóriában is olimpiai érmet szerzett.

DOI: 10.56045/BLM.2021.10

Tovább a cikkhez

2021/9. (36. szám) Simon Katalin: Keresztek útján. Régi budai feszületek és kápolnák nyomában

metszet

A cikk egy különleges és értékes forrást mutat be. Buda város Telekhivatalának anyagában maradt fenn a város magánkápolnáinak és feszületeinek, szobrainak leírása 1727-ből. A listából megismerhető az emlékek helye, korabeli állapota, a különböző társadalmi rangú alapítók személye, ezáltal a hitélet jelentősége a 18. század első felében Budán.

DOI: 10.56045/BLM.2021.9

Tovább a cikkhez

2021/8. (35. szám) Györgyi Csaba: Úttörőtörténeti bizottságok a BFL őrizetében lévő úttörőtörténeti iratok tükrében (1969–1985)

vándorgyűlés

A Magyar Úttörők Szövetsége úttörőtörténeti bizottságait az úttörőszövetség fennállásának huszonötödik évfordulójához kapcsolódóan 1969-ben hívták életre, azzal a céllal, hogy az Úttörőszövetség harmincadik évfordulójára teljes egészében feldolgozzák a mozgalom történetét. 1977-ben már kiadványok, előadások, kiállítások és egy központi úttörőmúzeum létrehozásában látták a célt. A cikk az úttörőmozgalmat, annak kereteit is bemutatva vizsgálja, hogy a fenti célok mennyiben valósultak meg.

DOI: 10.56045/BLM.2021.8

Tovább a cikkhez