2021/25. (52. szám) Németh Ágnes: Az 1938-as Eucharisztikus Világkongresszus fogadtatása a nem katolikus sajtóban

Közzétéve: Levéltári Mozaikok által
újság

1938-ban a Szent István-emlékév rendezvénysorozat nemzeti, állami, míg a kongresszus felekezeti jellegét hangsúlyozták. A cikk a 34. Eucharisztikus Világkongresszus protestáns, zsidó és ellenzéki sajtóvisszhangját állítja középpontba. A felekezeti lapok – a korszak hazai felekezetközi viszonyai, az állami elvárások és a hitelvek alapján – elsősorban hitelvi, míg a különböző politikai-ideológiai irányultságú lapok politikai szempontú, összességében pozitív megnyilvánulásaiknak adtak hangot.

DOI: 10.56045/BLM.2021.25

A pdf letöltéséhez kattintson ideLetöltés
Tovább a cikkhez

2021/24. (51. szám) Török Ádám: Pápa a fővárosunkban – 30 éve járt Szent II. János Pál pápa Budapesten

Közzétéve: Levéltári Mozaikok által
pápamobil

Az 1991-es pápalátogatás előzményeit, előkészületeit és a látogatás részleteit mutatja be a cikk Budapest Főváros Levéltára forrásainak felhasználásával, kitérve a korabeli politikai és ezen belül is egyházpolitikai háttérre, az egyház és a vallás rendszerváltás utáni szerepére. Képet kapunk továbbá a pápai vizitek helyszíneiről, küldetéséről. A magyarországi látogatás az egyházi, az állami és az önkormányzati szervek összefogásával valósult meg, egy átalakuló nemzetközi és belpolitikai helyzetben.

DOI: 10.56045/BLM.2021.24

A pdf letöltéséhez kattintson ideLetöltés
Tovább a cikkhez

2021/23. (50. szám) Lukács Anikó: Hogyan ünnepeljük Szent István-napját? A két világháború közötti fővárosi Szent István-ünnep és előzményei

Közzétéve: Levéltári Mozaikok által
ünneplők

Hogyan ünnepelték a két világháború közötti időszakban Szent István napját, hogyan nőtte ki magát az egyházi ünnep a 20. századra látványos programsorozattá? Az ünnep újkori alakulásában a budai Szent István-ünnep és a Szent Jobb játszott fontos szerepet. Az idők során az egyházi szertartás mellett az ünnep állandó elemévé vált a fogyasztás és a szórakoztatás, így a tűzijáték is. A két világháború között már szervezett turista-látványossággá vált a világháborúig, illetve az azt követő rendszerváltásig.

DOI: 10.56045/BLM.2021.23

A pdf letöltéséhez kattintson ideLetöltés
Tovább a cikkhez

2021/22. (49. szám) Mautner Zoltán: „Budára helyezik az Állatkertet”

Közzétéve: Levéltári Mozaikok által
újság

A budapesti állatkert több mint másfél évszázados története során többször is felmerült a zoológiai és botanikus kert elköltözésének ötlete, de legközelebb ehhez a második világháború utáni fél évtizedben került az intézmény. A háborút erősen megsínylő állatkertet egy fejlesztett formában kívánták Budára költöztetni. A több terv közül a Kuruclesen létesítendő hosszú évekig tartotta magát – részben Nádler Róbert igazgatónak köszönhetően – , majd végül a többihez hasonlóan ez a terv is „füstbe ment”.

DOI: 10.56045/BLM.2021.22

A pdf letöltéséhez kattintson ideLetöltés
Tovább a cikkhez

2021/21. (48. szám) Garami Erika: 75 éves a forint

Közzétéve: Levéltári Mozaikok által
újság

Az évforduló kapcsán korabeli naplórészletek idézésével kíséri végig a cikk a pengő hiperinflációját, a párhuzamosan forgalomban lévő többféle papírpénz hátterét. Bemutatja a megfeszített pénzkibocsátás és az új valuta előkészítésének körülményeit, kitér a nagy érdeklődéssel várt valuta bevezetésére többek között a Lúdas Matyi szatirikus lap írásai, karikatúrái segítségével. Képet ad az első forint és fillér fém- és papírpénzekről, valamint arról, hogyan fogadták kezdetben az új valutát.

 DOI: 10.56045/BLM.2021.21

A pdf letöltéséhez kattintson ideLetöltés

Tovább a cikkhez

2021/20. (47. szám) Simon Katalin: „Bárki, aki imádkozik és könyörög, e ház felé tárja ki tenyerét” – 200 éves az óbudai zsinagóga

Közzétéve: Levéltári Mozaikok által
zsinagóga

A cikk az óbudai zsidóság 18-19. századi életét mutatja be, valamint az 1821-ben megnyílt, ma is álló zsinagóga építésének történetét, illetve annak elődjeit. Míg a Nepauer Máté-féle zsinagóga (1767-1769) a közép-európai barokk zsinagógaépítészet jelentős emléke volt, az 1821-ben, a Pollack Mihály szellemében dolgozó Landherr András-féle klasszicista zsinagóga stílusteremtő épületté vált. A levéltár őrizetében lévő jegyzőkönyveiból feltárulnak az építés körülményeinek nem, vagy kevéssé ismert részletei, így az ülőhelyek megváltásával kapcsolatos feljegyzések

DOI: 10.56045/BLM.2021.20

A pdf letöltéséhez kattintson ideLetöltés
Tovább a cikkhez

2021/19. (46. szám) Fehér Csaba: Büntetőperek Rákosi Mátyás ellen – Tanácsköztársaság népbiztosa és kommunista agitátor

Közzétéve: Levéltári Mozaikok által
Rákosi

Az ötvenes évekbeli tevékenységéhez képest kevéssé ismert Rákosi Mátyásnak a 20. század elején kialakuló magyar kommunista mozgalomban, majd a Tanácsköztársaság alatt játszott szerepe, illetve a 20-as években kifejtett politikai tevékenysége és elfogatása, 1926-os és 1934-es bírósági tárgyalása, és elítélését követően börtönben töltött évei. A két büntetőperes eljárás részleteibe enged bepillantást nyerni a cikk felfedve a perekben is felbukkanó életrajzi elemeket.

DOI: 10.56045/BLM.2021.19

A pdf letöltéséhez kattintson ideLetöltés
Tovább a cikkhez

2021/18. (45. szám) Haraszti Viktor: 50 éve hunyt el Kovács Lajos, Budapest Főváros Levéltára egykori főlevéltárosa

Közzétéve: Levéltári Mozaikok által
igazolvány

A fővárosi levéltár 1943 és 1948 közötti irányítójának pályáját kíséri végig a cikk. A levéltártan területén alapvető munkák fűződnek nevéhez, pl. a „Levéltár adminisztrációja”, „A selejtezés Budapest székesfőváros levéltárában” című tanulmányai. Elkezdte Buda és Óbuda múltjának 1687-től 1780-ig történő megírását is, de a háború megakasztotta a munkát, helyette a levéltári állomány biztonságáról kellett gondoskodnia. 1945 után kényszernyugdíjazták, ekkor visszatért a természettudományokhoz.

DOI: 10.56045/BLM.2021.18

A pdf letöltéséhez kattintson ideLetöltés
Tovább a cikkhez

2021/17. (44. szám) Ogoljuk-Berzsenyi Anett: Járványok és egészségügy a századforduló Budapestjén

Közzétéve: Levéltári Mozaikok által
labor

A 19. század második felében indultak meg azok a közegészségügyi intézkedések, amelyek hatására a 20. század első felében nagymértékben visszaszorultak a járványok. A cikk kitér a víz tisztaságának és az oltásoknak a fertőzésekben betöltött szerepére is. A szakszemélyzet képzése, a lakosság felvilágosítása és a megelőzés hangsúlyozása nagyban elősegítette a járványok okozta mortalitás csökkenését. A cikk hangsúlyozza a Székesfővárosi Központi Fertőtlenítő Intézet és a Székesfővárosi Bakteriológiai és Közegészségügyi Intézet közegészségügyben betöltött szerepét.

DOI: 10.56045/BLM.2021.17

A pdf letöltéséhez kattintson ideLetöltés
Tovább a cikkhez

2021/16. (43. szám) Koltai Gábor – Ogoljuk-Berzsenyi Anett: A Szent László Kórház története

Közzétéve: Levéltári Mozaikok által
pavilon

1894-es megnyitásától kezdve a Szent László Kórház a hazai járványügy meghatározó intézményévé vált, története jól tükrözi a fertőző betegségek gyógyításának korszakonkénti fejlődését. Az 1921-ben függetlenné vált kórház mozgalmas, a járványok mellett szervezeti átalakításokkal átszőtt történetét, kiemelkedő orvosainak munkásságát ismerteti a cikk, alapításától kezdve az építkezések, a járványok nyomán fellépő igények szerinti bővítések és fejlesztések részletezésével.

DOI: 10.56045/BLM.2021.16

A pdf letöltéséhez kattintson ideLetöltés
Tovább a cikkhez