2022/2. Nagy Ágnes: Bérházból társasházat: az öröklakások terjedésének új formái Budapesten az 1920-as években

Közzétéve: Levéltári Mozaikok által
reklám

Az 1920-as évek elején új kifejezés tűnt fel a hazai sajtóban: a házparcellázás. A megnevezéssel a meglévő bérházak lakásonkénti eladásának és társasházzá alakításának terjedni kezdő gyakorlatát illették. A fővárosi lakhatás tulajdonviszonybeli alapjait megbolygató jelenség a társasházak budapesti terjedésének második hullámát jelentette. A társasházak 1907-től jelentek meg a városban mint újonnan épített szövetkezeti házak. Kibontakozó terjedésüknek azonban a háború kitörése gátat vetett, olyannyira, hogy a lakásépítés háború utáni évekre is kitolódó szünetelése miatt az 1920-as évek közepéig az öröklakásépítés sem tudott újraindulni. A háború által előidézett kényszerszünetben a társasházeszme a fennálló bérlakások tulajdonviszonyainak átalakításával bukkant újra felszínre.

DOI: 10.56045/BLM.2022.2

A pdf letöltéséhez kattintson ideLetöltés
Tovább a cikkhez

2022/1. (58. szám) Nagy János: Pest város epreskertjei nyomában

Közzétéve: Levéltári Mozaikok által
ház

A Terézváros központjában található, 1883-tól képzőművészeti mesteriskolával és műteremlakásokkal beépült és részben felparcellázott Epreskert nevében máig őrzi Pest szabad királyi város egykori epreskertjének emlékét. A Mária Terézia és II. József gazdaságpolitikája jegyében a selyemtermelés alapanyagául szolgáló selyemgubó készítéséhez elengedhetetlen és országszerte telepített eperfák a XX. század közepéig a magyar tájkép elmaradhatatlan elemének számítottak, mára viszont teljesen eltűntek köztereinkről, kertjeinkből. Jelen írás a Pest város gazdálkodásában marginális szerepet játszó, de városképi és városszépítési szempontból annál jelentősebb, 1771-ben létrehozott és többször áthelyezett pesti epreskertek történetébe enged bepillantást.

DOI: 10.56045/BLM.2022.1

A pdf letöltéséhez kattintson ideLetöltés
Tovább a cikkhez

2021/30. (57. szám) Jakab Réka: Újévi köszöntések Pesten

Közzétéve: Levéltári Mozaikok által
kéményseprő

Pest város levéltárának hagyatéki iratai között két, metszettel illusztrált díszes újévi köszöntővers maradt fenn. Az 1838. újév napjára készült nyomtatványokkal a pesti kéményseprő legények és a lámpagyújtogatók kopogtattak be a polgárok ajtaján köszönteni az újévet. A cikk ezt az újévi szokást és a két szakma reformkori képviselőit idézi fel.

DOI: 10.56045/BLM.2021.30

A pdf letöltéséhez kattintson ideLetöltés
Tovább a cikkhez

2021/29. (56. szám) Rácz Attila: Kopjások, diverzánsok, fradisták. Munkásőrök akcióban

Közzétéve: Levéltári Mozaikok által
táblázat

A Levéltári Mozaikok 5. számához kapcsolódó írásában a szerző a Kádár-rendszer “konszolidációja” utáni évekből a munkásőrség fegyelemi ügyeibe enged bepillantást nyerni. Az öt évvel korábbi “ rendkívüli eseményeket” általában az alkoholfogyasztásra és a fegyverhasználatra vezették vissza. Ezért a párt igyekezett a munkásőrséget megregulázni és az otthoni fegyvertartást minimalizálni. Érdeklődésük középpontjában szervezkedések megelőzése és kezelése állt.

DOI: 10.56045/BLM.2021.29

A pdf letöltéséhez kattintson ideLetöltés
Tovább a cikkhez

2021/28. (55. szám) Györgyi Csaba: Aki még a prózát is rímbe szedte: dr. Déri József jogász hivatali csasztuskái

Közzétéve: Levéltári Mozaikok által
vers

Dr. Déri József ügyvéd, jogász Budapest Főváros Levéltárába került hagyatékának nagy részét csasztuska-, rigmus-, gúnyvers- és karcolat-gyűjtemény alkotja, melyet Déri munkahelyi kultúrfelelősként a Rákosi-korszakban vetett papírra. A cikk válogatást nyújt írásaiból, mely a kor egyoldalú ideológiai felfogásának hű tükre. A néha kínrímes, máskor inkább rímtelen versfaragások témái a munkahelyi viselkedés mellett – többek között – a választás, a békekölcsön és a kapitalizmussal folytatott harc.

DOI: 10.56045/BLM.2021.28

A pdf letöltéséhez kattintson ideLetöltés
Tovább a cikkhez

2021/27. (54. szám) Koltai Gábor – Ogoljuk-Berzsenyi Anett: A Péterfy kórház 1956-os műtéti naplója

Közzétéve: Levéltári Mozaikok által
műtőnapló

A Péterfy Sándor Utcai Kórház közelmúltban előkerült naplója adatgazdag leírásokat tartalmaz a forradalom alatt a kórházban szolgálatot teljesítő személyzetre, a jellemzően harci sérüléseket követő műtéti eljárásokra és a sérültekre vonatkozóan. A napló a környéken zajló eseményeket is tükrözi, például a Köztársaság téri pártház ostromának következményeit. A sok sérült ellátását különböző szakterületek orvosai együttesen tudták ellátni, a műtétek dokumentálására sokszor csak utólag került sor.

DOI: 10.56045/BLM.2021.27

A pdf letöltéséhez kattintson ideLetöltés
Tovább a cikkhez

2021/26. (53. szám) Völgyi Réka: Bordélytulajdonosok és bordélynyitás Budapesten a századfordulón

Közzétéve: Levéltári Mozaikok által
nő

A cikk bemutatja, hogyan zajlott a bordélynyitás Budapesten a 19. és 20. század fordulóján. A prostitúció és a bordélyházak szabályozására számos rendeletet hoztak, amelyek részletesen foglalkoztak azzal, hogyan kellett nyilvánosházat nyitni, vezetni, kik élhettek ott, és külön hangsúlyt fektettek arra, hogyan lehet megvédeni a prostituáltakat a tulajdonos kizsákmányolásától. Megismertet a szereplőkkel, a magán- és bordélyházi kéjnőkkel, a bordélytulajdonossal, a madammal és a szállásadónővel.

DOI: 10.56045/BLM.2021.26

A pdf letöltéséhez kattintson ideLetöltés
Tovább a cikkhez

2021/25. (52. szám) Németh Ágnes: Az 1938-as Eucharisztikus Világkongresszus fogadtatása a nem katolikus sajtóban

Közzétéve: Levéltári Mozaikok által
újság

1938-ban a Szent István-emlékév rendezvénysorozat nemzeti, állami, míg a kongresszus felekezeti jellegét hangsúlyozták. A cikk a 34. Eucharisztikus Világkongresszus protestáns, zsidó és ellenzéki sajtóvisszhangját állítja középpontba. A felekezeti lapok – a korszak hazai felekezetközi viszonyai, az állami elvárások és a hitelvek alapján – elsősorban hitelvi, míg a különböző politikai-ideológiai irányultságú lapok politikai szempontú, összességében pozitív megnyilvánulásaiknak adtak hangot.

DOI: 10.56045/BLM.2021.25

A pdf letöltéséhez kattintson ideLetöltés
Tovább a cikkhez

2021/24. (51. szám) Török Ádám: Pápa a fővárosunkban – 30 éve járt Szent II. János Pál pápa Budapesten

Közzétéve: Levéltári Mozaikok által
pápamobil

Az 1991-es pápalátogatás előzményeit, előkészületeit és a látogatás részleteit mutatja be a cikk Budapest Főváros Levéltára forrásainak felhasználásával, kitérve a korabeli politikai és ezen belül is egyházpolitikai háttérre, az egyház és a vallás rendszerváltás utáni szerepére. Képet kapunk továbbá a pápai vizitek helyszíneiről, küldetéséről. A magyarországi látogatás az egyházi, az állami és az önkormányzati szervek összefogásával valósult meg, egy átalakuló nemzetközi és belpolitikai helyzetben.

DOI: 10.56045/BLM.2021.24

A pdf letöltéséhez kattintson ideLetöltés
Tovább a cikkhez

2021/23. (50. szám) Lukács Anikó: Hogyan ünnepeljük Szent István-napját? A két világháború közötti fővárosi Szent István-ünnep és előzményei

Közzétéve: Levéltári Mozaikok által
ünneplők

Hogyan ünnepelték a két világháború közötti időszakban Szent István napját, hogyan nőtte ki magát az egyházi ünnep a 20. századra látványos programsorozattá? Az ünnep újkori alakulásában a budai Szent István-ünnep és a Szent Jobb játszott fontos szerepet. Az idők során az egyházi szertartás mellett az ünnep állandó elemévé vált a fogyasztás és a szórakoztatás, így a tűzijáték is. A két világháború között már szervezett turista-látványossággá vált a világháborúig, illetve az azt követő rendszerváltásig.

DOI: 10.56045/BLM.2021.23

A pdf letöltéséhez kattintson ideLetöltés
Tovább a cikkhez