2024/12. Nagy János: A régi Pest alig ismert várospolitikusa, Boráros János (1756–1834)

Közzétéve: Levéltári Mozaikok által

1834. október 15-én hunyt el a Pest város fejlesztésében kitörölhetetlen nyomot hagyott várospolitikus, Boráros János, városi tanácsos, bíró és helyettes polgármester. Ő javasolta először a Városliget mulató-, és pihenőparkká alakítását, a terézvárosi plébániatemplom építési biztosaként fáradhatatlanul irányította az építkezést, végrendeletében nagylelkűen támogatta a fiúárvaházat, a vakok intézetét és a dologház intézményét, felvetette a Rákosmező nemzeti emlékhellyé nyilvánításának gondolatát. Jelen írásunk Boráros János életpályájának kevéssé ismert vagy félreismert epizódjainak felelevenítésére vállalkozik.

DOI: 10.56045/BLM.2024.12

A pdf letöltéséhez kattintson ideLetöltés
Tovább a cikkhez

2024/11. Biró Aurél: Cserny József és a Lenin-fiúk, a proletárdiktatúra budapesti vörös terrorcsapata

Közzétéve: Levéltári Mozaikok által
Cserny különítmény

A Tanácsköztársaság idején tevékeny szerepet játszott személyek közül Cserny József a kevésbé ismertek közé tartozik a köztudatban. Neve – nem véletlenül – kimaradt a későbbi munkásmozgalmi lexikonokból, pedig Cserny és a vezetése alatt 1919. március végén megalakult Lenin-fiúk fegyveres (a perekben terroristának nevezett) alakulat Kun Béla és közvetlen környezete támogatását élvezte. A Tanácsköztársaság legfőbb vezetőinek tudomása volt az alakulat által végrehajtott gyilkosságokról, fosztogatásokról, túszejtésekről, számos esetben ők adták ki a parancsot a megtorlásokra.

A tanulmány Cserny József pályafutását, a Tanácsköztársaság alatti tevékenységét, valamint fegyveres (terrorista) csapatok megszervezésében játszott szerepét mutatja be.

DOI: 10.56045/BLM.2024.11

A pdf letöltéséhez kattintson ideLetöltés
Tovább a cikkhez

2024/10. Jakab Réka: A 222 éves Rumbach Sebestyén utca születése, avagy zsebszerződés magisztrátusi segédlettel a 18. század végi Pesten

Közzétéve: Levéltári Mozaikok által
térkép

222 évvel ezelőtt, a Medárd-napi vásárok idején nyitották meg a későbbi Rumbach Sebestyén utcát a Terézvárosban. Utcatörténeti mozaikunk a területet érintő telekvita bemutatása által nyújt választ arra a kérdésre, hogy miért éppen ott nyílt az utca, és miért viseli a város orvosának nevét?

DOI: 10.56045/BLM.2024.10

A pdf letöltéséhez kattintson ideLetöltés
Tovább a cikkhez

2024/9. Hidvégi Violetta: Egy életút állomásai – Kétszáz éve született báró Podmaniczky Frigyes. 2. rész

Közzétéve: Levéltári Mozaikok által
Podmaniczky Frigyes

Podmaniczky Frigyes 1868-ban a Hazánk című lap főszerkesztőjeként fogalmazta meg Pest-Buda fejlesztésének legfontosabb teendőit. 1870-től tagja, majd 1873-tól alelnöke a Fővárosi Közmunkák Tanácsának. Budapest két kiemelkedő beruházása, az Operaház (1874–1884) és a Várkerti együttes (1874–1880) építése egy időben zajlott. A báró mindkét esetben az építési bizottság elnökeként irányította a munkálatokat. A feladathalmozó báró 1875-től a Nemzeti Színház, majd 1884 augusztusától az Operaház és Nemzeti egyesített intendánsi posztját töltötte be 1885 végéig. Podmaniczky 32 évi szolgálat után 1905-ben köszönt le az FKT alelnökségéről. Lelkiismeretes vezetése alatt a Közmunkatanács tevékenysége nyomán Budapest világvárossá alakult.

DOI: 10.56045/BLM.2024.9

A pdf letöltéséhez kattintson ideLetöltés
Tovább a cikkhez

2024/8. Hidvégi Violetta: Egy életút állomásai – Kétszáz éve született báró Podmaniczky Frigyes. 1. rész

Közzétéve: Levéltári Mozaikok által

Podmanini és aszódi báró Podmaniczky Frigyes, az egyik legrégibb trencséni nemesi család leszármazottja Pesten született 1824. június 20-án. A fiatalember a pesti evangélikus gimnázium elvégzése után Késmárkon jogot hallgatott. 1845–46-ban európai tanulmányutat tett barátjával, Prónay Józseffel. 1847-ben Kossuth Lajos választási kortese. A szabadságharcban a világosi fegyverletételig a Károlyi-huszárezredben küzdött. Az 1850-es években a báró a sportban és az irodalomban talált menedéket. A Protestáns pátens elleni harc aktív részvevője. 1860-tól 1873-ig felügyelőként szolgálta az evangélikus egyházat. 1861-től 1906-ig országgyűlési képviselő. Az 1875-ben létrejött Szabadelvű párt egyik vezéralakja.

DOI: 10.56045/BLM.2024.8

A pdf letöltéséhez kattintson ideLetöltés
Tovább a cikkhez

2024/7. Völgyi Réka: Élet a bordélyban

Közzétéve: Levéltári Mozaikok által
adatok

Az élet egy bordélyban nem csupa fényűzés, csillogás és mulatság egy nő számra, főleg nem egy fiatal lány számára a századforduló idején a fővárosban. A kéjnőknek sok nehézséggel és adott esetben erőszakkal kellett szembenézniük, hiszen a kuncsaftok mellett a bordélytulajdonosoknak is ki voltak szolgáltatva. Az alábbi tanulmányban a bordélyházbeli életet mutatjuk be a korabeli szabályozások és igazgatásrendészeti iratok alapján.

DOI: 10.56045/BLM.2024.7

A pdf letöltéséhez kattintson ideLetöltés
Tovább a cikkhez

2024/6. Györgyi Csaba: A fővárosi magyarörmény önmegőrzés bázisai – történeti interjúk tükrében

Közzétéve: Levéltári Mozaikok által
kapu

A 17. században Erdélybe bevándorolt örmény népcsoport, bár magyarörménnyé válva identitásának magvát kreatív módon képes volt megőrizni, mégis a magyar nemzet részévé, annak színes és eleven alkotóelemévé vált az évszázadok során.
Amikor Trianont követően a magyarörménység egyik központjává Budapest lépett elő, az örmény hagyományok ápolása egyúttal az önmegőrzés eszközévé is vált. A közös örmény történelmi emlékezet, a közösségi tudat újra és újra tematizált formái, a család és az egyén világának hagyományokba ágyazottsága, a kapcsolattartás az anyaországi, illetve a diaszpórában élő örményekkel, illetve az örmény nyelv és vallásosság egyaránt szolgálták, sőt, szolgálják mind a mai napig a fővárosi magyarörmény élő közösségeinek fennmaradását és továbbélését.

DOI: 10.56045/BLM.2024.6

A pdf letöltéséhez kattintson ideLetöltés
Tovább a cikkhez

2024/5. Marosi Eszter – Nagy Ágnes: A családi múlt vizualitása a fényképek kora előtt. Miniatűr portrék a 18. század végéről és a 19. század első feléből egy családi irathagyatékban

Közzétéve: Levéltári Mozaikok által
portré

A tanulmány egy olyan budapesti középosztálybeli családi irathagyatékot mutat be, amelyben az ősök galériája a 18. század utolsó évtizedéig visszanyúlva ad lehetőséget a családi múlt vizualitásának megragadására, jóval a fényképezés megjelenését megelőzően. A családi fondjaink között egyedülálló módon hét darab, elefántcsontlapra akvarell technikával készült miniatűr portré, egy további akvarell, valamint egy metszet őrzi három generáció, a 18. század második felétől a 19. század közepéig élt felmenők vonásait a hagyatékban.

Iratok mellett ritkának mondható megőrződésük arra ad lehetőséget, hogy a család történetének kontextusába helyezzük azokat, s a leszármazás rendjében mutassuk meg az ősök arcát és egyben egy a cseh, német és magyar polgárságból a Habsburg birodalmi arisztokráciába emelkedő családi hálózatot. A tanulmány egyfelől a családi leszármazást rekonstruálja, másfelől a miniatűr portrékat mutatja be, az elefántcsont miniatűrök művészettörténet által kevéssé kutatott műfaját állítva középpontba.

DOI: 10.56045/BLM.2024.5

A pdf letöltéséhez kattintson ideLetöltés
Tovább a cikkhez

2024/4. Biró Aurél: Magyarok a Francia Idegenlégióban – Kun László története

Közzétéve: Levéltári Mozaikok által

csoportkép

Kun László hazatérésekor tett kihallgatása alapján ismerjük meg gyermekkorát, Nyugatra szökésének indokait. Hogyan vált az idegenlégió katonájává, milyen laktanyákon keresztül vezetett útja Észak-Afrikába. Kiképzését követően hamarosan Indokínába vezényelték. Észak-Vietnam legveszélyesebb helyein szolgált. Bevetéseken nem sérült meg, de életben maradását mégis egy gyors orvosi beavatkozásnak köszönhette, mert vakbélgyulladással került kórházba.

Szolgálata alatt tiszti iskolát végzett, érdemei elismeréseként több kitüntetést kapott, valamint többször előléptették. Leszerelése után csak három évre rá tért illegálisan haza. Kihallgatásakor számos magyar légióstársa nevét közölte. Életútjára 1958-ig találtunk adatokat.

DOI: 10.56045/BLM.2024.4

A pdf letöltéséhez kattintson ideLetöltés
Tovább a cikkhez

2024/3. Mautner Zoltán: Vetélkedés az állatkerti igazgatói székért. – Serák Károly megválasztása a városligeti zoológiai kert élére. 2. rész

Közzétéve: Levéltári Mozaikok által
karikatúra

A cikk második része bemutatja, hogy kik voltak Serák Károly igazi vetélytársai az igazgatói pályázat során, akik az előzetes válogatás során a „legképesebbek” minősítést kapták. Továbbá megtudhatjuk, hogy miként zajlott a döntés meghozatala, és milyen megfontolások állhattak az új igazgató kiválasztásának hátterében.

DOI: 10.56045/BLM.2024.3

A pdf letöltéséhez kattintson ideLetöltés
Tovább a cikkhez