2025/9. Pecsők László: A futballsztár és a titkosügynök – Schlosser Imre anyakönyvhamisítási ügye

Schlosser

Schlosser Imre alighanem az Aranycsapat előtti generációk legelismertebb magyar labdarúgója volt. Pályafutása végeztével nehéz anyagi körülmények között élt. A VI. kerületi elöljáróságon dolgozott, ahol a feladatai közé tartozott az anyakönyvi kivonatok készítése. 1937-ben egy Braun Béla nevű, zsidó származású ismerőse, a szintén kiváló labdarúgó Braun József bátyja, rávette, hogy adjon el neki egy üres születési anyakönyvi nyomtatványt, amit a saját nevére állított ki, úgy mintha keresztény lenne. Később mások számára is vásárolt Schlossertől lebélyegzett anyakönyvi nyomtatványokat, hasonló célból. 1938 márciusában lebuktak, és közokirathamisítás miatt egy éves börtönbüntetésre ítélték őket. Egyelőre nincs nyoma annak, hogy Schlosser leülte-e az egy évet.
Braun ellenben bevonult a börtönbe, ahonnan azonnal ki is hozták, hogy folytathassa titkosügynöki tevékenységét. Ugyanis Romániában, az elcsatolt területeken kémkedett, illetve magát kettős ügynöknek kiadva tévesztette meg a román szerveket. De 1942-ben újból letartoztatták, hasonló anyakönyvhamisítási ügyben. Vajon Schlosser és Braun zsidómentők voltak? Vagy a titkosügynöki tevékenységhez volt szükség a hamis anyakönyvi kivonatokra? Esetleg csak egyszerűen az anyagi haszonszerzés motiválta őket? Ezt a kérdést is körbejárom az ügyet kivizsgáló, a szereplőket bemutató tanulmányomban.

DOI: 10.56045/BLM.2025.09

Tovább a cikkhez

2025/8. Biró Aurél: Magyarok a Francia Idegenlégióban – Melchner Károly életútja

középen Melchner

Melchner Károly életútja újabb példa arra, miért választották magyarok az idegenlégiós szolgálatot. Hányatott gyermekkorát követően a második világháborút fiatal felnőttként élte meg, majd szovjet fogságból kiszabadulva hazájának búcsút intett, hogy Nyugaton kezdjen új életet. A nyughatatlan lelkű Melchner Károly az irányt az idegenlégió felé vitte. A kiképzést követően a forrongó Madagaszkáron vetették be. Leszerelést követően valószínűleg a honvágy miatt költözött haza, azonban légiós múltja miatt nehezen tudott munkát találni. S amikor az élete végre kezdett volna egyenesbe jönni, tragikus körülmények között, fiatalon elhunyt.

DOI: 10.56045/BLM.2025.08

Tovább a cikkhez

2025/7. Garami Erika: Értékmentés a második világháborúban – levéltári iratok az aranyvonaton

címer

A második világháborúban a kulturális intézmények és közgyűjtemények is igyekeztek legértékesebb tárgyaikat biztonságba helyezni. Budapest Székesfőváros Levéltára legrégibb, legértékesebb irataiból öt ládányit bízott a Magyar Nemzeti Bank őrizetére. A ládákat 1943. május 31-én adták át a bank veszprémi sziklabunkerében. A ládák 1944 végén a bank aranykészletével és más kulturális javakkal hagyták el az országot. Az értékeket a felső-ausztriai Spital am Pyhrnben őrizték még akkor is, amikor az aranyat és a pénzkészletet Frankfurt am Mainba vitték. A levéltári ládák 1946 szeptemberében hiánytalanul érkeztek vissza Budapestre.

DOI: 10.56045/BLM.2025.07

Tovább a cikkhez

2025/6. Simon Katalin: Úrnapi körmenetek Budán és Pesten

körmenet

Úrnapja a középkor óta a katolikus egyház jelentős ünnepe, már a 13. század végén a mise mellett látványos körmeneteket tartva emlékeztek meg az Oltáriszentségről a közösségek. Cikkünkben a budai és pesti körmeneteket idézzük fel Zsigmond korától Ferenc József 1852. évi magyarországi látogatásáig.

DOI: 10.56045/BLM.2025.06

Tovább a cikkhez

2025/5. Sarusi Kiss Béla: Egy kitalált riport – Szabó László kéziratban maradt írása Darvas Ivánról

Darvas Iván

1956. október 23. után a fellázadt tömegek sorra támadtak azokra a börtönökre, amelyekben politikai foglyokat tartott fogva a kommunista hatalom. Darvas Iván színész október 30–31-én egy szabadító akciót szervezett, az akkor még masszívan ellenálló Gyűjtőfogházban őrzött politikai foglyok szabadon engedésére. A forradalom bukását követően ezért Darvast felelőségre vonták. Ezt az eljárást a kommunista propagandista, Szabó László, a Népszabadságba tervezett cikkében a kádári forradalom-értelmezés céljából kívánta bemutatni. A száz éve született Darvas Ivánra emlékezve ismertetjük az eset körülményeit.

DOI: 10.56045/BLM.2025.05

Tovább a cikkhez

2025/4. Mautner Zoltán: Nyilasok az Állatkertben

plakát

A második világháború vége előtti magyarországi szélsőjobboldali mozgalmakról, pártalakulatokról, azok vezetőiről, és nem utolsósorban az 1944 októberében hatalomra jutottak rémtetteiről a történészek kutatásainak köszönhetően évről évre egyre többet tudunk meg. Fontos azonban, hogy a témát „alulnézetből” is megközelítsük, és olyan kérdésekre is választ keressünk, hogy a szélsőjobboldali pártok miként szervezték meg helyi szinten szavazóbázisukat, hogyan tartották nyilván tagjaikat. Tanulmányomban arra teszek kísérletet, hogy bemutassam egy fővárosi intézményen keresztül a nyilasok helyi tevékenységét. Kutatásom során arra kerestem a választ, hogy a Székesfővárosi Állat- és Növénykert alkalmazottai közül hányan csatlakoztak Szálasi Ferenc pártjához, illetve milyen felelősségre vonásban részesültek az érintett alkalmazottak.

DOI: 10.56045/BLM.2025.04

Tovább a cikkhez

2025/3. Németh Ágnes: Egy mérnök két terve: Reitter Ferenc és a csatornázási reform – 2. rész

Reitter

Reitter Ferenc Budapest arculatának és nagyvárosias jellegének kialakításában betöltött jelentős szerepe kevéssé ismert, a köztudatban leginkább a mai budapesti nagykörút nyomvonalára hajózható csatornát tervező mérnökként él, munkássága ennél azonban sokkal összetettebb volt. A főváros vízépítészetében végzett munkássága máig meghatározza városi környezetünket, habár másként, mint ahogy először gondolnánk. A kétrészes cikk második részében a Reitter által jegyzett általános csatornázási programot, annak kialakulását és utóéletét ismerhetjük meg, és választ kapunk arra is, hogy milyen kapcsolatban állt a két terv egymással.

DOI: 10.56045/BLM.2025.03

Tovább a cikkhez

2025/2. Németh Ágnes: Egy mérnök két terve: Reitter Ferenc és a csatornázási reform – 1. rész

Reitter Ferenc

Reitter Ferenc Budapest arculatának és nagyvárosias jellegének kialakításában betöltött jelentős szerepe kevéssé ismert, a köztudatban leginkább a mai budapesti nagykörút nyomvonalára hajózható csatornát tervező mérnökként él, munkássága ennél azonban sokkal összetettebb volt. A főváros vízépítészetében végzett munkássága máig meghatározza városi környezetünket, habár másként, mint ahogy először gondolnánk. A kétrészes cikk első részében a hajózható csatorna tervének tágabb kontextusát ismerhetjük meg.

DOI: 10.56045/BLM.2025.02

Tovább a cikkhez

2025/1. Rácz Attila: Személyes vallomás a 125 éve született Fekete Istvánról, a legolvasottabb magyar íróról

Fekete István

50 éve viseli egy budai utca a magyar irodalom egyik legtöbbet olvasott szerzőjének, a 125 éve született Fekete Istvánnak nevét, akit a legtöbben az állat- és az ifjúsági regények szerzőjeként ismernek, pedig munkássága ennél jóval összetettebb, életműve sokkal szerteágazóbb volt.

DOI: 10.56045/BLM.2025.01

Tovább a cikkhez

2024/14. Breinich Gábor: 20 éves Budapest Főváros Levéltára épülete

levéltár

A főváros levéltára hosszú évtizedekig tartó hányattatás után 2004-ben végre megfelelő elhelyezéshez jutott Budapest XIII. kerületének intézményi központtá fejlődött városrészében. A jelentős országos intézmények tőszomszédságában, 2002 és 2004 között felépült új épület kifejezetten levéltári célokra készült. Tervezését, beruházását, a döntéshozók meggyőzését és a szükséges anyagi források megszerzését hosszas küzdelmek előzték meg.

DOI: 10.56045/BLM.2024.14

Tovább a cikkhez