2025/13. Jakab Réka: „A volt főbérlők gettóban mentek…”

2024 tavaszán egy Kossuth téri lakásban elfalazott iratokra bukkantak. A lakás ugyanabban a házban található, amelyben egy másik lakás falaiból 2015-ben nagy mennyiségű lakásadatszolgáltatási ív került elő. A legutóbb napvilágra került iratlelet a Budapest és Környéke Lakásügyi Kormánybiztosa mindeddig megsemmisültnek hitt iratanyagát tartalmazza. Ez a hivatal irányította 1944. július és december között a főváros területén a lakásgazdálkodást, a budapesti zsidóság csillagos házakba költöztetése következtében megüresedett lakások igénybevételét és kiutalását, és a bombatámadások következtében kialakult lakáshelyzetet.

DOI: 10.56045/BLM.2025.13

Tovább a cikkhez

2025/12. Biró Aurél: Dr. Láng Pál ügyvéd élete

igazolás

A gazdag, katolizált zsidó családból származó, több nyelven beszélő Láng Pál még az első világháború előtt, Budapesten szerezte meg jogi diplomáját. Ügyvédként azonban nem sokáig élvezte munkájának gyümölcsét: a hazájáért küzdött az első világháborúban, ahol harctéri sebesülésért magas kitüntetésben részesítették. Hamarosan lakhelye és így munkahelye Csehszlovák megszállás alá került. A magyar állampolgárságáról nem mondott le, míg az újat elutasította, ezért Magyarországra kellett áttelepülnie. Budapesten szinte alig volt munkája, ezért öt évre beállt a Francia Idegenlégióba. Számítása ott sem jöhetett be, mert visszatért Budapestre, és tett még egy sikertelen kísérletet ügyvédi praxis kialakítására a fővárosban.

DOI: 10.56045/BLM.2025.12

Tovább a cikkhez

2025/11. Szeitz István: Kísérlet a nyugdíjasok kilakoltatására

Idős asszony macskákkal

A fővárosi lakásínség nem újkeletű probléma, jóllehet a mindenkori városvezetés a különböző korokban más-más megoldásokkal próbálta orvosolni a helyzetet. A tervezetek közül messze kitűnik a korai szocialista korszak 1950. évi javaslata, amelyben a Fővárosi Tanács 4-5000 nyugdíjas vidékre költöztetésével enyhítette volna a lakásgondokat. A cél a fővárosi munkásosztály lakhatáshoz juttatása volt, de az 1952. évi IV. tvr. (egyes házingatlanok állami tulajdonba vételéről) felülírta a városvezetés ezirányú terveit.

DOI: 10.56045/BLM.2025.11

Tovább a cikkhez

2025/10. Völgyi Réka: Madame Rose

portré

Pilisy Róza személyét sok városi legenda és anekdota övezi. Olyan személyisége volt a főváros életének és olyan nem mindennapi életet élt, ami együtt járt ezeknek a pletykáknak a szárnya kelésével. Azonban Róza személye és származása elsikkad ezek mögött a történetek mögött. Mit tudhatunk meg róla abból a kevés levéltári forrásból, ami fennmaradt róla? Van még olyan információ, ami újdonságként szolgálhat Róza már olyan sokszor tárgyalt életéről? A következőkben olyan eddig nem ismert forrásokat szeretnék bemutatni, ami új és pontosabb adatokkal szolgálhat Pilisy Róza életére vonatkozóan.

DOI: 10.56045/BLM.2025.10

Tovább a cikkhez

2025/9. Pecsők László: A futballsztár és a titkosügynök – Schlosser Imre anyakönyvhamisítási ügye

Schlosser

Schlosser Imre alighanem az Aranycsapat előtti generációk legelismertebb magyar labdarúgója volt. Pályafutása végeztével nehéz anyagi körülmények között élt. A VI. kerületi elöljáróságon dolgozott, ahol a feladatai közé tartozott az anyakönyvi kivonatok készítése. 1937-ben egy Braun Béla nevű, zsidó származású ismerőse, a szintén kiváló labdarúgó Braun József bátyja, rávette, hogy adjon el neki egy üres születési anyakönyvi nyomtatványt, amit a saját nevére állított ki, úgy mintha keresztény lenne. Később mások számára is vásárolt Schlossertől lebélyegzett anyakönyvi nyomtatványokat, hasonló célból. 1938 márciusában lebuktak, és közokirathamisítás miatt egy éves börtönbüntetésre ítélték őket. Egyelőre nincs nyoma annak, hogy Schlosser leülte-e az egy évet.
Braun ellenben bevonult a börtönbe, ahonnan azonnal ki is hozták, hogy folytathassa titkosügynöki tevékenységét. Ugyanis Romániában, az elcsatolt területeken kémkedett, illetve magát kettős ügynöknek kiadva tévesztette meg a román szerveket. De 1942-ben újból letartoztatták, hasonló anyakönyvhamisítási ügyben. Vajon Schlosser és Braun zsidómentők voltak? Vagy a titkosügynöki tevékenységhez volt szükség a hamis anyakönyvi kivonatokra? Esetleg csak egyszerűen az anyagi haszonszerzés motiválta őket? Ezt a kérdést is körbejárom az ügyet kivizsgáló, a szereplőket bemutató tanulmányomban.

DOI: 10.56045/BLM.2025.9

Tovább a cikkhez

2025/8. Biró Aurél: Magyarok a Francia Idegenlégióban – Melchner Károly életútja

középen Melchner

Melchner Károly életútja újabb példa arra, miért választották magyarok az idegenlégiós szolgálatot. Hányatott gyermekkorát követően a második világháborút fiatal felnőttként élte meg, majd szovjet fogságból kiszabadulva hazájának búcsút intett, hogy Nyugaton kezdjen új életet. A nyughatatlan lelkű Melchner Károly az irányt az idegenlégió felé vitte. A kiképzést követően a forrongó Madagaszkáron vetették be. Leszerelést követően valószínűleg a honvágy miatt költözött haza, azonban légiós múltja miatt nehezen tudott munkát találni. S amikor az élete végre kezdett volna egyenesbe jönni, tragikus körülmények között, fiatalon elhunyt.

DOI: 10.56045/BLM.2025.8

Tovább a cikkhez

2025/7. Garami Erika: Értékmentés a második világháborúban – levéltári iratok az aranyvonaton

címer

A második világháborúban a kulturális intézmények és közgyűjtemények is igyekeztek legértékesebb tárgyaikat biztonságba helyezni. Budapest Székesfőváros Levéltára legrégibb, legértékesebb irataiból öt ládányit bízott a Magyar Nemzeti Bank őrizetére. A ládákat 1943. május 31-én adták át a bank veszprémi sziklabunkerében. A ládák 1944 végén a bank aranykészletével és más kulturális javakkal hagyták el az országot. Az értékeket a felső-ausztriai Spital am Pyhrnben őrizték még akkor is, amikor az aranyat és a pénzkészletet Frankfurt am Mainba vitték. A levéltári ládák 1946 szeptemberében hiánytalanul érkeztek vissza Budapestre.

DOI: 10.56045/BLM.2025.7

Tovább a cikkhez

2025/6. Simon Katalin: Úrnapi körmenetek Budán és Pesten

körmenet

Úrnapja a középkor óta a katolikus egyház jelentős ünnepe, már a 13. század végén a mise mellett látványos körmeneteket tartva emlékeztek meg az Oltáriszentségről a közösségek. Cikkünkben a budai és pesti körmeneteket idézzük fel Zsigmond korától Ferenc József 1852. évi magyarországi látogatásáig.

DOI: 10.56045/BLM.2025.6

Tovább a cikkhez

2025/5. Sarusi Kiss Béla: Egy kitalált riport – Szabó László kéziratban maradt írása Darvas Ivánról

Darvas Iván

1956. október 23. után a fellázadt tömegek sorra támadtak azokra a börtönökre, amelyekben politikai foglyokat tartott fogva a kommunista hatalom. Darvas Iván színész október 30–31-én egy szabadító akciót szervezett, az akkor még masszívan ellenálló Gyűjtőfogházban őrzött politikai foglyok szabadon engedésére. A forradalom bukását követően ezért Darvast felelőségre vonták. Ezt az eljárást a kommunista propagandista, Szabó László, a Népszabadságba tervezett cikkében a kádári forradalom-értelmezés céljából kívánta bemutatni. A száz éve született Darvas Ivánra emlékezve ismertetjük az eset körülményeit.

DOI: 10.56045/BLM.2025.5

Tovább a cikkhez

2025/4. Mautner Zoltán: Nyilasok az Állatkertben

plakát

A második világháború vége előtti magyarországi szélsőjobboldali mozgalmakról, pártalakulatokról, azok vezetőiről, és nem utolsósorban az 1944 októberében hatalomra jutottak rémtetteiről a történészek kutatásainak köszönhetően évről évre egyre többet tudunk meg. Fontos azonban, hogy a témát „alulnézetből” is megközelítsük, és olyan kérdésekre is választ keressünk, hogy a szélsőjobboldali pártok miként szervezték meg helyi szinten szavazóbázisukat, hogyan tartották nyilván tagjaikat. Tanulmányomban arra teszek kísérletet, hogy bemutassam egy fővárosi intézményen keresztül a nyilasok helyi tevékenységét. Kutatásom során arra kerestem a választ, hogy a Székesfővárosi Állat- és Növénykert alkalmazottai közül hányan csatlakoztak Szálasi Ferenc pártjához, illetve milyen felelősségre vonásban részesültek az érintett alkalmazottak.

DOI: 10.56045/BLM.2025.4

Tovább a cikkhez