2025/3. Németh Ágnes: Egy mérnök két terve: Reitter Ferenc és a csatornázási reform – 2. rész

Reitter

Reitter Ferenc Budapest arculatának és nagyvárosias jellegének kialakításában betöltött jelentős szerepe kevéssé ismert, a köztudatban leginkább a mai budapesti nagykörút nyomvonalára hajózható csatornát tervező mérnökként él, munkássága ennél azonban sokkal összetettebb volt. A főváros vízépítészetében végzett munkássága máig meghatározza városi környezetünket, habár másként, mint ahogy először gondolnánk. A kétrészes cikk második részében a Reitter által jegyzett általános csatornázási programot, annak kialakulását és utóéletét ismerhetjük meg, és választ kapunk arra is, hogy milyen kapcsolatban állt a két terv egymással.

DOI: 10.56045/BLM.2025.03

Tovább a cikkhez

2025/2. Németh Ágnes: Egy mérnök két terve: Reitter Ferenc és a csatornázási reform – 1. rész

Reitter Ferenc

Reitter Ferenc Budapest arculatának és nagyvárosias jellegének kialakításában betöltött jelentős szerepe kevéssé ismert, a köztudatban leginkább a mai budapesti nagykörút nyomvonalára hajózható csatornát tervező mérnökként él, munkássága ennél azonban sokkal összetettebb volt. A főváros vízépítészetében végzett munkássága máig meghatározza városi környezetünket, habár másként, mint ahogy először gondolnánk. A kétrészes cikk első részében a hajózható csatorna tervének tágabb kontextusát ismerhetjük meg.

DOI: 10.56045/BLM.2025.02

Tovább a cikkhez

2025/1. Rácz Attila: Személyes vallomás a 125 éve született Fekete Istvánról, a legolvasottabb magyar íróról

Fekete István

50 éve viseli egy budai utca a magyar irodalom egyik legtöbbet olvasott szerzőjének, a 125 éve született Fekete Istvánnak nevét, akit a legtöbben az állat- és az ifjúsági regények szerzőjeként ismernek, pedig munkássága ennél jóval összetettebb, életműve sokkal szerteágazóbb volt.

DOI: 10.56045/BLM.2025.01

Tovább a cikkhez

2024/14. Breinich Gábor: 20 éves Budapest Főváros Levéltára épülete

levéltár

A főváros levéltára hosszú évtizedekig tartó hányattatás után 2004-ben végre megfelelő elhelyezéshez jutott Budapest XIII. kerületének intézményi központtá fejlődött városrészében. A jelentős országos intézmények tőszomszédságában, 2002 és 2004 között felépült új épület kifejezetten levéltári célokra készült. Tervezését, beruházását, a döntéshozók meggyőzését és a szükséges anyagi források megszerzését hosszas küzdelmek előzték meg.

DOI: 10.56045/BLM.2024.14

Tovább a cikkhez

2024/13. Jakab Réka: A pesti Staffenbergerek terézvárosi ingatlanvagyona és építkezései

címlap

A levéltári források lehetővé teszik, hogy a Rumbach utca megszületését bemutató cikkünk folytatásaként az ott felépült épületekre és tulajdonosaikra is ráközelítsünk. Korábbi cikkünk főszereplői, a Staffenbergerek itt felépült házait a családfő és felesége hagyatéki irataiból kiindulva ismerhetjük meg.

DOI: 10.56045/BLM.2024.13

Tovább a cikkhez

2024/12. Nagy János: A régi Pest alig ismert várospolitikusa, Boráros János (1756–1834)

1834. október 15-én hunyt el a Pest város fejlesztésében kitörölhetetlen nyomot hagyott várospolitikus, Boráros János, városi tanácsos, bíró és helyettes polgármester. Ő javasolta először a Városliget mulató-, és pihenőparkká alakítását, a terézvárosi plébániatemplom építési biztosaként fáradhatatlanul irányította az építkezést, végrendeletében nagylelkűen támogatta a fiúárvaházat, a vakok intézetét és a dologház intézményét, felvetette a Rákosmező nemzeti emlékhellyé nyilvánításának gondolatát. Jelen írásunk Boráros János életpályájának kevéssé ismert vagy félreismert epizódjainak felelevenítésére vállalkozik.

DOI: 10.56045/BLM.2024.12

Tovább a cikkhez

2024/11. Biró Aurél: Cserny József és a Lenin-fiúk, a proletárdiktatúra budapesti vörös terrorcsapata

Cserny különítmény

A Tanácsköztársaság idején tevékeny szerepet játszott személyek közül Cserny József a kevésbé ismertek közé tartozik a köztudatban. Neve – nem véletlenül – kimaradt a későbbi munkásmozgalmi lexikonokból, pedig Cserny és a vezetése alatt 1919. március végén megalakult Lenin-fiúk fegyveres (a perekben terroristának nevezett) alakulat Kun Béla és közvetlen környezete támogatását élvezte. A Tanácsköztársaság legfőbb vezetőinek tudomása volt az alakulat által végrehajtott gyilkosságokról, fosztogatásokról, túszejtésekről, számos esetben ők adták ki a parancsot a megtorlásokra.

A tanulmány Cserny József pályafutását, a Tanácsköztársaság alatti tevékenységét, valamint fegyveres (terrorista) csapatok megszervezésében játszott szerepét mutatja be.

DOI: 10.56045/BLM.2024.11

Tovább a cikkhez

2024/10. Jakab Réka: A 222 éves Rumbach Sebestyén utca születése, avagy zsebszerződés magisztrátusi segédlettel a 18. század végi Pesten

térkép

222 évvel ezelőtt, a Medárd-napi vásárok idején nyitották meg a későbbi Rumbach Sebestyén utcát a Terézvárosban. Utcatörténeti mozaikunk a területet érintő telekvita bemutatása által nyújt választ arra a kérdésre, hogy miért éppen ott nyílt az utca, és miért viseli a város orvosának nevét?

DOI: 10.56045/BLM.2024.10

Tovább a cikkhez

2024/9. Hidvégi Violetta: Egy életút állomásai – Kétszáz éve született báró Podmaniczky Frigyes. 2. rész

Podmaniczky Frigyes

Podmaniczky Frigyes 1868-ban a Hazánk című lap főszerkesztőjeként fogalmazta meg Pest-Buda fejlesztésének legfontosabb teendőit. 1870-től tagja, majd 1873-tól alelnöke a Fővárosi Közmunkák Tanácsának. Budapest két kiemelkedő beruházása, az Operaház (1874–1884) és a Várkerti együttes (1874–1880) építése egy időben zajlott. A báró mindkét esetben az építési bizottság elnökeként irányította a munkálatokat. A feladathalmozó báró 1875-től a Nemzeti Színház, majd 1884 augusztusától az Operaház és Nemzeti egyesített intendánsi posztját töltötte be 1885 végéig. Podmaniczky 32 évi szolgálat után 1905-ben köszönt le az FKT alelnökségéről. Lelkiismeretes vezetése alatt a Közmunkatanács tevékenysége nyomán Budapest világvárossá alakult.

DOI: 10.56045/BLM.2024.9

Tovább a cikkhez

2024/8. Hidvégi Violetta: Egy életút állomásai – Kétszáz éve született báró Podmaniczky Frigyes. 1. rész

Podmanini és aszódi báró Podmaniczky Frigyes, az egyik legrégibb trencséni nemesi család leszármazottja Pesten született 1824. június 20-án. A fiatalember a pesti evangélikus gimnázium elvégzése után Késmárkon jogot hallgatott. 1845–46-ban európai tanulmányutat tett barátjával, Prónay Józseffel. 1847-ben Kossuth Lajos választási kortese. A szabadságharcban a világosi fegyverletételig a Károlyi-huszárezredben küzdött. Az 1850-es években a báró a sportban és az irodalomban talált menedéket. A Protestáns pátens elleni harc aktív részvevője. 1860-tól 1873-ig felügyelőként szolgálta az evangélikus egyházat. 1861-től 1906-ig országgyűlési képviselő. Az 1875-ben létrejött Szabadelvű párt egyik vezéralakja.

DOI: 10.56045/BLM.2024.8

Tovább a cikkhez