Úrnapja a középkor óta a katolikus egyház jelentős ünnepe, már a 13. század végén a mise mellett látványos körmeneteket tartva emlékeztek meg az Oltáriszentségről a közösségek. Cikkünkben a budai és pesti körmeneteket idézzük fel Zsigmond korától Ferenc József 1852. évi magyarországi látogatásáig.
DOI: 10.56045/BLM.2025.06
Tovább a cikkhez
1956. október 23. után a fellázadt tömegek sorra támadtak azokra a börtönökre, amelyekben politikai foglyokat tartott fogva a kommunista hatalom. Darvas Iván színész október 30–31-én egy szabadító akciót szervezett, az akkor még masszívan ellenálló Gyűjtőfogházban őrzött politikai foglyok szabadon engedésére. A forradalom bukását követően ezért Darvast felelőségre vonták. Ezt az eljárást a kommunista propagandista, Szabó László, a Népszabadságba tervezett cikkében a kádári forradalom-értelmezés céljából kívánta bemutatni. A száz éve született Darvas Ivánra emlékezve ismertetjük az eset körülményeit.
DOI: 10.56045/BLM.2025.05
Tovább a cikkhez
A második világháború vége előtti magyarországi szélsőjobboldali mozgalmakról, pártalakulatokról, azok vezetőiről, és nem utolsósorban az 1944 októberében hatalomra jutottak rémtetteiről a történészek kutatásainak köszönhetően évről évre egyre többet tudunk meg. Fontos azonban, hogy a témát „alulnézetből” is megközelítsük, és olyan kérdésekre is választ keressünk, hogy a szélsőjobboldali pártok miként szervezték meg helyi szinten szavazóbázisukat, hogyan tartották nyilván tagjaikat. Tanulmányomban arra teszek kísérletet, hogy bemutassam egy fővárosi intézményen keresztül a nyilasok helyi tevékenységét. Kutatásom során arra kerestem a választ, hogy a Székesfővárosi Állat- és Növénykert alkalmazottai közül hányan csatlakoztak Szálasi Ferenc pártjához, illetve milyen felelősségre vonásban részesültek az érintett alkalmazottak.
DOI: 10.56045/BLM.2025.04
Reitter Ferenc Budapest arculatának és nagyvárosias jellegének kialakításában betöltött jelentős szerepe kevéssé ismert, a köztudatban leginkább a mai budapesti nagykörút nyomvonalára hajózható csatornát tervező mérnökként él, munkássága ennél azonban sokkal összetettebb volt. A főváros vízépítészetében végzett munkássága máig meghatározza városi környezetünket, habár másként, mint ahogy először gondolnánk. A kétrészes cikk második részében a Reitter által jegyzett általános csatornázási programot, annak kialakulását és utóéletét ismerhetjük meg, és választ kapunk arra is, hogy milyen kapcsolatban állt a két terv egymással.
DOI: 10.56045/BLM.2025.03
Tovább a cikkhez
Reitter Ferenc Budapest arculatának és nagyvárosias jellegének kialakításában betöltött jelentős szerepe kevéssé ismert, a köztudatban leginkább a mai budapesti nagykörút nyomvonalára hajózható csatornát tervező mérnökként él, munkássága ennél azonban sokkal összetettebb volt. A főváros vízépítészetében végzett munkássága máig meghatározza városi környezetünket, habár másként, mint ahogy először gondolnánk. A kétrészes cikk első részében a hajózható csatorna tervének tágabb kontextusát ismerhetjük meg.
DOI: 10.56045/BLM.2025.02
Tovább a cikkhez
50 éve viseli egy budai utca a magyar irodalom egyik legtöbbet olvasott szerzőjének, a 125 éve született Fekete Istvánnak nevét, akit a legtöbben az állat- és az ifjúsági regények szerzőjeként ismernek, pedig munkássága ennél jóval összetettebb, életműve sokkal szerteágazóbb volt.
DOI: 10.56045/BLM.2025.01
Tovább a cikkhez
A főváros levéltára hosszú évtizedekig tartó hányattatás után 2004-ben végre megfelelő elhelyezéshez jutott Budapest XIII. kerületének intézményi központtá fejlődött városrészében. A jelentős országos intézmények tőszomszédságában, 2002 és 2004 között felépült új épület kifejezetten levéltári célokra készült. Tervezését, beruházását, a döntéshozók meggyőzését és a szükséges anyagi források megszerzését hosszas küzdelmek előzték meg.
A levéltári források lehetővé teszik, hogy a Rumbach utca megszületését bemutató cikkünk folytatásaként az ott felépült épületekre és tulajdonosaikra is ráközelítsünk. Korábbi cikkünk főszereplői, a Staffenbergerek itt felépült házait a családfő és felesége hagyatéki irataiból kiindulva ismerhetjük meg.
DOI: 10.56045/BLM.2024.13
Tovább a cikkhez
1834. október 15-én hunyt el a Pest város fejlesztésében kitörölhetetlen nyomot hagyott várospolitikus, Boráros János, városi tanácsos, bíró és helyettes polgármester. Ő javasolta először a Városliget mulató-, és pihenőparkká alakítását, a terézvárosi plébániatemplom építési biztosaként fáradhatatlanul irányította az építkezést, végrendeletében nagylelkűen támogatta a fiúárvaházat, a vakok intézetét és a dologház intézményét, felvetette a Rákosmező nemzeti emlékhellyé nyilvánításának gondolatát. Jelen írásunk Boráros János életpályájának kevéssé ismert vagy félreismert epizódjainak felelevenítésére vállalkozik.
DOI: 10.56045/BLM.2024.12
Tovább a cikkhez
A Tanácsköztársaság idején tevékeny szerepet játszott személyek közül Cserny József a kevésbé ismertek közé tartozik a köztudatban. Neve – nem véletlenül – kimaradt a későbbi munkásmozgalmi lexikonokból, pedig Cserny és a vezetése alatt 1919. március végén megalakult Lenin-fiúk fegyveres (a perekben terroristának nevezett) alakulat Kun Béla és közvetlen környezete támogatását élvezte. A Tanácsköztársaság legfőbb vezetőinek tudomása volt az alakulat által végrehajtott gyilkosságokról, fosztogatásokról, túszejtésekről, számos esetben ők adták ki a parancsot a megtorlásokra.
A tanulmány Cserny József pályafutását, a Tanácsköztársaság alatti tevékenységét, valamint fegyveres (terrorista) csapatok megszervezésében játszott szerepét mutatja be.
DOI: 10.56045/BLM.2024.11
Tovább a cikkhez