2021/1. (28. szám) Ternovácz Bálint: 151 éve nyílt meg a városligeti jégpálya

korcsolyázók

A Városligeti-tó medrében kialakított „Műjég”, azaz a Városligeti Műjégpálya mára ikonikussá vált épületének, valamint elődépületeinek kevéssé ismert történetével ismertet meg a cikk. Bemutatja a Pesti Korcsolyázó Egylet tevékenységét, a korcsolyázást mint társasági eseményt a jéghez kötődő programokkal, majd a korcsolyázás szervezett sporttevékenység kialakulását.

DOI: 10.56045/BLM.2021.1

Tovább a cikkhez

2020/21. (23. szám) Fehér Csaba: 95 éve szól a rádió…

rádió

1925-ben hangzott el a Magyar Telefonhírmondó és a Magyar Rádió első közös adása. Előzményeinek, Puskás Tivadar találmányának, az 1893-ban indult telefonhírmondó működésének bemutatásával indít a cikk, majd végigkíséri a kísérleteket, a technikai és jogi feltételeket és hátteret, kapcsolatát az MTI-hez, az első, immár a vezeték nélküli hálózat segítségével felhangzó műsor hátterét és a résztvevőket. A rádió népszerűségét az előfizetők számának gyors emelkedése is alátámasztja.

DOI: 10.56045/BLM.2020.21

Tovább a cikkhez

2020/20. (22. szám) Csiffáry Gabriella: „Emlékük pedig elhomályosíthatatlan!” – KÜLÖNSZÁM

lyukas zászló

1956 emlékét idézi meg a cikk a megtorlás időszakából (1956-1961) válogatott írásokkal és fotókkal: ellenállásra buzdító röpiratok, versek, az elítéltek és családtagjaik kegyelmi kérvényei, a családjukat, hazájukat elhagyni kényszerülő disszidálók itthon maradt szeretteihez írt levelei közreadásával, érzékletes képet mutatva az 1956 utáni magyar valóságról, egyúttal tisztelegve a forradalom halottai és az ellenállók emléke előtt.

DOI: 10.56045/BLM.2020.20

Tovább a cikkhez

2020/18. (20. szám) Csiffáry Gabriella: Magyar hajnal hasad. Egy egyetemista emlékei az 1956-os forradalomból – KÜLÖNSZÁM

napló

A cikk az 1956. október 23-i fővárosi eseményeket egy egyetemista – akkor még a győzelemben bízó sorokat papírra vetett – naplójának részleteinek segítségével idézi fel, amely egy 1957-ben elítélt peranyagából került elő plakátok, szórólapok, meghívók, emellett a különböző bel- és külföldi rádióadók tudósításairól készített feljegyzések mellett. A naplórészletek és korabeli fotók adnak hírt az egyetemisták mozgásáról, a kivonulásról, s arról, hogy mi történt a rádiónál, valamint az első halottakról is.

DOI: 10.56045/BLM.2020.18

Tovább a cikkhez

2020/15. (17. szám) Csiffáry Gabriella: „De nehéz az iskolatáska…”

osztálykép

A levéltárakban található iskolai anyakönyvek segítségével keresi a cikk az összefüggéseket közéleti személyiségek művészek, költők, írók pályája és iskolai teljesítménye között. Mennyiben függött az családi vagy a korabeli elvárásoktól, személyiségüktől. Sokuk nem tudott vagy nem is akart megfelelni az elvárásoknak. Kudarcaik inkább akadályozták, mint segítették tanulmányaikban. Iskolai eredményeik ennél fogva gyakran gyengék voltak, ezért többük el is hagyta az iskolai képzést.

DOI: 10.56045/BLM.2020.15

Tovább a cikkhez

2020/6. (8. szám) Sarusi Kiss Béla: Lengyel menekült közjegyzők Magyarországon 1939-1944.

autó

A második világháború kitörése után Magyarország a német követelésnek helyt nem adva befogadta és széleskörű társadalmi szolidaritás mellett támogatta a lengyel menekülteket. A Budapesti Közjegyzői Kamara irataiban lengyel közjegyzők segélykérelmei, valamint magyar, német és lengyel nyelvű levelek segítségével ismerhető meg a magyar–lengyel kapcsolatok egy eddig kevéssé ismert mozzanata. A levelek további információkkal szolgálnak a lengyel menekülteket befogadó magyarországi táborokra vonatkozóan is.

DOI: 10.56045/BLM.2020.6

Tobább a cikkhez

2020/4. (6. szám) Garami Erika: Kölcsönjegy Budapest élelmezéséért

kölcsönjegy

1945 februárjában a Budapesti Nemzeti Bizottság a főváros katasztrofálissá vált közellátásának biztosítására élelmezési kölcsönjegy bevezetéséről döntött, mivel a szigorú korlátozó intézkedések, a jegyrendszer nem hozott megnyugtató megoldást. A jegy fedezete a székesfőváros minden vagyona és jövedelme volt. Eredetileg nem szántak a jegynek pénzforgalmi szerepet, de a visszafizetést úgy oldották meg, hogy adó- és lakbérfizetésre, illetve korlátozottan élelmiszer vásárlásra is fel lehetett használni.

DOI: 10.56045/BLM.2020.4

Tovább a cikkhez

2019/1. (1. szám) Horváth J. András: A főpolgármesteri „köztes funkció”

Ráth Károly

Az egyesített Budapest főpolgármesteri hivatalának kialakulása hátterével, a különböző városvezetési elképzelésekkel, a mögöttük felsorakozó politikai erőkkel ismerkedhet meg az olvasó visszatekintve a városegyesítés előtt vitákra. A különböző érdekek érvényesítése érdekében különböző hatáskörű tisztségeket kívántak létrehozni az érdekeltek. Végül Ráth Károlyt  nevezték ki Budapest első polgármesterévé, akire a helyi és országos érdekek közötti koordináció feladata hárult.

DOI: 10.56045/BLM.2019.1

Tovább a cikkhez