2024/4. Biró Aurél: Magyarok a Francia Idegenlégióban – Kun László története

csoportkép

Kun László hazatérésekor tett kihallgatása alapján ismerjük meg gyermekkorát, Nyugatra szökésének indokait. Hogyan vált az idegenlégió katonájává, milyen laktanyákon keresztül vezetett útja Észak-Afrikába. Kiképzését követően hamarosan Indokínába vezényelték. Észak-Vietnam legveszélyesebb helyein szolgált. Bevetéseken nem sérült meg, de életben maradását mégis egy gyors orvosi beavatkozásnak köszönhette, mert vakbélgyulladással került kórházba.

Szolgálata alatt tiszti iskolát végzett, érdemei elismeréseként több kitüntetést kapott, valamint többször előléptették. Leszerelése után csak három évre rá tért illegálisan haza. Kihallgatásakor számos magyar légióstársa nevét közölte. Életútjára 1958-ig találtunk adatokat.

DOI: 10.56045/BLM.2024.4

Tovább a cikkhez

2024/3. Mautner Zoltán: Vetélkedés az állatkerti igazgatói székért. – Serák Károly megválasztása a városligeti zoológiai kert élére. 2. rész

karikatúra

A cikk második része bemutatja, hogy kik voltak Serák Károly igazi vetélytársai az igazgatói pályázat során, akik az előzetes válogatás során a „legképesebbek” minősítést kapták. Továbbá megtudhatjuk, hogy miként zajlott a döntés meghozatala, és milyen megfontolások állhattak az új igazgató kiválasztásának hátterében.

DOI: 10.56045/BLM.2024.3

Tovább a cikkhez

2024/2. Mautner Zoltán: Vetélkedés az állatkerti igazgatói székért. – Serák Károly megválasztása a városligeti zoológiai kert élére. 1. rész

Serák Károly

1873. június 17-én az állatkert igazgatója, Berecz Antal váratlanul lemondott pozíciójáról, így a városligeti kertet üzemeltető Állat- és Növényhonosító Társaság pályázatot hirdetett az állásra. A rövid jelentkezései határidő ellenére 23 önéletrajz érkezett a zoológiai kert vezetői székének elnyerésére. A nagyszámú jelentkező közül meglepetésre Serák Károly nagyabonyi birtokost választották ki, aki ezután három évtizeden át vezette az állatkertet.

A kétrészes cikk első részében az igazgatói pályázat kiírásának körülményeit, és a pályázók közül a „gyengék” és „képesek” minősítést kapott jelentkezőket ismerhetjük meg.

DOI: 10.56045/BLM.2024.02

Tovább a cikkhez

2024/1. Brunner Attila: Egy eddig ismeretlen Otto Wagner-terv: Mandl Károly bérháza

terv

A modernista építészet nagy hatású alakja, a bécsi Otto Wagner pályakezdése Magyarországhoz is kötődik. Fiatalkori fő műve, az 1872-ben befejezett pesti Rumbach utcai zsinagóga mellett több épületet is tervezett Pestre 1870 körül, amelyek azonban viszonylag kevésbé közismertek, hiszen az építész idősebb korában megtagadta fiatalkori alkotásait. Az építész magyar állampolgárságával kapcsolatos forrásközlések alapján egy mindeddig ismeretlen műve, a Mandl Károly számára tervezett pesti bérház tervei újonnan kerültek azonosításra.

DOI: 10.56045/BLM.2024.01

Tovább a cikkhez

2023/17. Herédi Attila: A rendőrség épületei Pesten és Budapesten, 2. rész: 1867–1873

épület

2023-ban Budapest megalakulásával együtt a Fővárosi Rendőrség is százötven éves születésnapját ünnepli, ugyanis 1873. december 15-én került állami kezelésbe a korábbi három város, Pest, Buda és Óbuda addig jogilag egymástól függetlenül működő rendőrsége. Az egyesített rendőrség nem csupán a nehéz, sokrétű feladatokat örökölte meg városi elődszerveitől, de az alulszervezettség és a pénzszűke miatti problémákat is. Ezek közül a rendőrségi állomány elhelyezése, vagyis a szervezet által használt épületekkel kapcsolatos kérdések bemutatására vállalkozik jelen írás. A cikk második része a Kiegyezéstől a városegyesítésig tartó időszakot foglalja össze.

DOI: 10.56045/BLM.2023.17

Tovább a cikkhez

2023/16. Herédi Attila: A rendőrség épületei Pesten és Budapesten, 1. rész: 1849–1867

Wodianer

2023-ban Budapest megalakulásával együtt a Fővárosi Rendőrség is százötven éves születésnapját ünnepli, ugyanis 1873. december 15-én került állami kezelésbe a korábbi három város, Pest, Buda és Óbuda addig jogilag egymástól függetlenül működő rendőrsége. Az egyesített rendőrség nem csupán a nehéz, sokrétű feladatokat örökölte meg városi elődszerveitől, de az alulszervezettség és a pénzszűke miatti problémákat is. Ezek közül a rendőrségi állomány elhelyezése, vagyis a szervezet által használt épületekkel kapcsolatos kérdések bemutatására vállalkozik jelen írás.

DOI: 10.56045/BLM.2023.16

Tovább a cikkhez

2023/15. Kárpáti Attila István – Simon Katalin: Semmelweis Ignác és családja 2. – A pesti évek

portré

Cikkünk második részében folytatjuk Semmelweis Ignác családtagjainak bemutatását, mégpedig Semmelweis pesti éveire koncentrálva. A Müller család után ezúttal Semmelweis Ignác feleségének rokonságát, a Weidenhoffer és a Walthier családot, valamint Semmelweis egyik testvérét, Fülöpöt és a rokonságba tartozó gyógyszerészeket ismerhetjük meg a Budapest Főváros Levéltárában őrzött forrásokon keresztül.

DOI: 10.56045/BLM.2023.15

Tovább a cikkhez

2023/14. Simon Katalin: Semmelweis Ignác és családja 1. – Fiatalkor Budán

portré

Semmelweis Ignác élete, munkássága az orvostörténelmi kutatások egyik kiemelt témája. A családját is érintő publikációk azonban eddig kevés figyelmet szenteltek az anyák megmentője anyai felmenőinek és rokonságának, házasságának. A Budapesti Levéltári Mozaikokban erről az oldalról, részben eddig publikálatlan levéltári források segítségével mutatjuk be Semmelweis Ignácot és családját. A kétrészes cikk első számában Semmelweis szüleit, anyai nagyapját és annak családját ismerhetjük meg.

A forrásközlések Kárpáti Attila István munkái.

DOI: 10.56045/BLM.2023.14

Tovább a cikkhez

2023/13. V. László Zsófia: Hogyan váltotta le Horthy Miklóst Petőfi, avagy a Petőfi híd névváltozása

1937-ben készült el Budapest déli területeinek összeköttetését biztosító Duna-híd a Boráros térnél, amelyet Horthy Miklós kormányzóról neveztek el. A szinte új szerkezetet a II. világháború végnapjaiban felrobbantották, ezért előbb különböző helyeken felállított ideiglenes átkelőkkel kellett helyettesíteni, majd a hosszas vitákkal övezett felújítás után 1952. november 22-én nyitották újra az átkelőt, immár Petőfi híd néven.

DOI: 10.56045/BLM.2023.13

Tovább a cikkhez

2023/12. Sipos András: Budapest 40 – A városegyesítés évfordulójának első megünneplése 1913-ban

címlap

Miért éppen a 40. évfordulón emlékeztek meg először ünnepélyes keretek között az egyesített Budapest létrehozásáról? Miért november 17-ét választották emléknapnak? Milyen üzenetet hordozott a megemlékezés az első világháború előestéjén? Az alábbi tanulmányban a fenti kérdésekre keressük a választ.

DOI: 10.56045/BLM.2023.12

Tovább a cikkhez