1919. június 24-én a késő esti órákban a Márvány utca 40. szám alatti ház lakói hangos szóváltásra lettek figyelmesek. Ekkor páran a lépcsőház felé siettek, de addigra már egy fegyver is eldördült, amely során az egyik lakótársuk életét vesztette. Az ügy lezárását csak a proletárdiktatúra bukása után tudták befejezni, de a gyilkos nem sokáig maradt a rács mögött.
DOI: 10.56045/BLM.2022.5
Tovább a cikkhez
A cikk a kormányozható léghajó keletkezésének és megvalósításának körülményeit mutatja be. Rávilágít arra, hogy ennek a világraszóló találmánynak a megszületése milyen nehézségekbe ütközött a 19. század végi Monarchiában. Feltalálójának, a keszthelyi születésű Schwarz Dávidnak hosszú küzdelmet kellett vívnia ahhoz, hogy léghajója végre a magasba emelkedhessen. Áldozat volt ő, aki nem élhette meg sikerének elismerését. Terveit és elképzeléseit végül Ferdinand von Zeppelin báró valósította meg. Ez az írás főhajtás Schwarz Dávid emléke előtt.
DOI: 10.56045/BLM.2022.4
Tovább a cikkhez
A budai Várnegyed évszázados épületei között szinte észrevétlenül bújik meg a Tárnok utca 6. alatti egyemeletes lakóház, amely szerény méretei ellenére igencsak nagy múlttal rendelkezik. Ma már nyoma sincs, de közel száz évig ismert fűszerüzlet működött itt. A bolt alapítója, Privorszky János mégsem kereskedelmi tehetsége, hanem magánéleti kicsapongása miatt érdekes az utókor számára. A tanulmány bemutatja a fűszerkereskedő 1841-ben kitudódott szerelmi botrányát, valamint az üzlet és a ház további tulajdonosait is.
DOI: 10.56045/BLM.2022.3
Tovább a cikkhez
Az 1920-as évek elején új kifejezés tűnt fel a hazai sajtóban: a házparcellázás. A megnevezéssel a meglévő bérházak lakásonkénti eladásának és társasházzá alakításának terjedni kezdő gyakorlatát illették. A fővárosi lakhatás tulajdonviszonybeli alapjait megbolygató jelenség a társasházak budapesti terjedésének második hullámát jelentette. A társasházak 1907-től jelentek meg a városban mint újonnan épített szövetkezeti házak. Kibontakozó terjedésüknek azonban a háború kitörése gátat vetett, olyannyira, hogy a lakásépítés háború utáni évekre is kitolódó szünetelése miatt az 1920-as évek közepéig az öröklakásépítés sem tudott újraindulni. A háború által előidézett kényszerszünetben a társasházeszme a fennálló bérlakások tulajdonviszonyainak átalakításával bukkant újra felszínre.
DOI: 10.56045/BLM.2022.2
Tovább a cikkhez
A Terézváros központjában található, 1883-tól képzőművészeti mesteriskolával és műteremlakásokkal beépült és részben felparcellázott Epreskert nevében máig őrzi Pest szabad királyi város egykori epreskertjének emlékét. A Mária Terézia és II. József gazdaságpolitikája jegyében a selyemtermelés alapanyagául szolgáló selyemgubó készítéséhez elengedhetetlen és országszerte telepített eperfák a XX. század közepéig a magyar tájkép elmaradhatatlan elemének számítottak, mára viszont teljesen eltűntek köztereinkről, kertjeinkből. Jelen írás a Pest város gazdálkodásában marginális szerepet játszó, de városképi és városszépítési szempontból annál jelentősebb, 1771-ben létrehozott és többször áthelyezett pesti epreskertek történetébe enged bepillantást.
DOI: 10.56045/BLM.2022.1
Tovább a cikkhez
Pest város levéltárának hagyatéki iratai között két, metszettel illusztrált díszes újévi köszöntővers maradt fenn. Az 1838. újév napjára készült nyomtatványokkal a pesti kéményseprő legények és a lámpagyújtogatók kopogtattak be a polgárok ajtaján köszönteni az újévet. A cikk ezt az újévi szokást és a két szakma reformkori képviselőit idézi fel.
DOI: 10.56045/BLM.2021.30
Tovább a cikkhez
A Levéltári Mozaikok 5. számához kapcsolódó írásában a szerző a Kádár-rendszer “konszolidációja” utáni évekből a munkásőrség fegyelemi ügyeibe enged bepillantást nyerni. Az öt évvel korábbi “ rendkívüli eseményeket” általában az alkoholfogyasztásra és a fegyverhasználatra vezették vissza. Ezért a párt igyekezett a munkásőrséget megregulázni és az otthoni fegyvertartást minimalizálni. Érdeklődésük középpontjában szervezkedések megelőzése és kezelése állt.
DOI: 10.56045/BLM.2021.29
Tovább a cikkhez
Dr. Déri József ügyvéd, jogász Budapest Főváros Levéltárába került hagyatékának nagy részét csasztuska-, rigmus-, gúnyvers- és karcolat-gyűjtemény alkotja, melyet Déri munkahelyi kultúrfelelősként a Rákosi-korszakban vetett papírra. A cikk válogatást nyújt írásaiból, mely a kor egyoldalú ideológiai felfogásának hű tükre. A néha kínrímes, máskor inkább rímtelen versfaragások témái a munkahelyi viselkedés mellett – többek között – a választás, a békekölcsön és a kapitalizmussal folytatott harc.
DOI: 10.56045/BLM.2021.28
Tovább a cikkhez
A Péterfy Sándor Utcai Kórház közelmúltban előkerült naplója adatgazdag leírásokat tartalmaz a forradalom alatt a kórházban szolgálatot teljesítő személyzetre, a jellemzően harci sérüléseket követő műtéti eljárásokra és a sérültekre vonatkozóan. A napló a környéken zajló eseményeket is tükrözi, például a Köztársaság téri pártház ostromának következményeit. A sok sérült ellátását különböző szakterületek orvosai együttesen tudták ellátni, a műtétek dokumentálására sokszor csak utólag került sor.
DOI: 10.56045/BLM.2021.27
Tovább a cikkhez
A cikk bemutatja, hogyan zajlott a bordélynyitás Budapesten a 19. és 20. század fordulóján. A prostitúció és a bordélyházak szabályozására számos rendeletet hoztak, amelyek részletesen foglalkoztak azzal, hogyan kellett nyilvánosházat nyitni, vezetni, kik élhettek ott, és külön hangsúlyt fektettek arra, hogyan lehet megvédeni a prostituáltakat a tulajdonos kizsákmányolásától. Megismertet a szereplőkkel, a magán- és bordélyházi kéjnőkkel, a bordélytulajdonossal, a madammal és a szállásadónővel.
DOI: 10.56045/BLM.2021.26
Tovább a cikkhez