Kategória: Helyek

2021/15. (42. szám) Csiffáry Gabriella: 1828. június 1-jén nyílt meg az első magyar kisdedóvó

Közzétéve: Levéltári Mozaikok által
kisdedóvó

1828-ban nyitotta meg kapuit az első magyar kisdedóvó intézet a Krisztinavárosban. Mi késztette az alapítót óvoda létrehozására kevésbé tehetős családok gyermekei számára?  A másfél évestől hét esztendős kisgyermekeket foglalkoztató intézmények történetét, ahol a játék mellett oktatták is a lányokat, fiúkat és az alapító, Brunszvik Teréz nem könnyű sorsát idézi fel a cikk, hiszen Brunszvik később kiszorult az általa indított óvodai mozgalomból. A siker bizonyítéka, hogy még életében több mint 80 óvoda jött létre.

DOI: 10.56045/BLM.2021.15

A pdf letöltéséhez kattintson ideLetöltés
Tovább a cikkhez

2021/13. (40. szám) Sipos András: Nemzeti kultúrintézmény vagy/és üzleti vállalkozás? A korai Vígszínház esete egy kövezési járulék-vita tükrében

Közzétéve: Levéltári Mozaikok által
térkép

A főváros 19. századi színháztörténetének rövid áttekintése után a cikk a Vígszínház kihívásokban gazdag kezdeteit ismerteti. Hosszas viták után a Vígszínház 1896-ban magánvállalkozásként részvénytársasági formában alakult meg, a korabeli elit széleskörű összefogásával. Megépítése (tervező: Fellner és Helmer cég) nemcsak színházi vállalkozás, hanem nagyvonalú ingatlanügylet is volt. A kezdeti időszakhoz tartozik a színház és a főváros több évtizedig tartó vitája a burkolási járulékról.

DOI: 10.56045/BLM.2021.13

A pdf letöltéséhez kattintson ideLetöltés
Tovább a cikkhez

2021/10. (37. szám) Pecsők László: Hajós Alfréd az olimpián túl

Közzétéve: Levéltári Mozaikok által
építkezés

Az 1896-os olimpián úszásban aranyérmet szerzett Hajós Alfréd 18 évesen ért úszókarrierje csúcsára. Labdarúgással folytatta, 1906-ban szövetségi kapitány. Visszavonulása után játékvezetőként, sportújságíróként is tevékenykedett. Építészként sportépítészeti munkássága jelentős. A Margitszigeten nevét viseli az általa tervezett Nemzeti Sportuszoda. A Lauber Dezsővel készített „Ideális stadion” tervével az 1924. évi párizsi olimpia építészeti versenyén második helyet nyertek, ezáltal ő az egyetlen ember, aki művészeti és sport kategóriában is olimpiai érmet szerzett.

DOI: 10.56045/BLM.2021.10

A pdf letöltéséhez kattintson ideLetöltés
Tovább a cikkhez

2021/2. (29. szám) Garami Erika: Műkorcsolya a Városligeti Műjégpályán

Közzétéve: Levéltári Mozaikok által
korcsolyázó

A cikk a hazai korcsolya-, majd a szakosodás után a műkorcsolya sport első évtizedeinek fő állomásait mutatja be az 1870-es kezdetektől az ötvenes évekig, amíg a Városligeti Műjégpálya, a „Műjég” adott otthon hazai és nemzetközi műkorcsolya versenyeknek. Az első időszak sok magyar dobogós sikert hozott, ennek kapcsán megismerkedhet az olvasó a bajnokokkal és a versenyek körülményeivel rövid kitekintéssel a következő évtizedekre.

DOI: 10.56045/BLM.2021.2

A pdf letöltéséhez kattintson ideLetöltés
Tovább a cikkhez

2021/1. (28. szám) Ternovácz Bálint: 151 éve nyílt meg a városligeti jégpálya

Közzétéve: Levéltári Mozaikok által
korcsolyázók

A Városligeti-tó medrében kialakított „Műjég”, azaz a Városligeti Műjégpálya mára ikonikussá vált épületének, valamint elődépületeinek kevéssé ismert történetével ismertet meg a cikk. Bemutatja a Pesti Korcsolyázó Egylet tevékenységét, a korcsolyázást mint társasági eseményt a jéghez kötődő programokkal, majd a korcsolyázás szervezett sporttevékenység kialakulását.

DOI: 10.56045/BLM.2021.1

A pdf letöltéséhez kattintson ideLetöltés
Tovább a cikkhez

2020/25. (27. szám) Boa Krisztina: Tervek a Széchenyi térre. 155 éves a Magyar Tudományos Akadémia palotája

Közzétéve: Levéltári Mozaikok által
Duna

Az 1825-ben alapított akadémiának sokáig nem volt állandó székháza, amelynek építésére 1858-ban gyűjtést indítottak. Az 1860-as meghívásos tervpályázat nyomán élénk stílusvita bontakozott ki. Végül – pályázaton kívül – a német August Friedrich Stüler neoreneszánsz terve alapján Skalnitzky Antal, az Akadémia részéről Ybl Miklós irányította az építkezést. A hozzá kapcsolódó, eredetileg bérháznak szánt épület Ybl munkája. A cikk az 1865-ös ünnepélyes megnyitásig vezető utat mutatja be.

DOI: 10.56045/BLM.2020.25

A pdf letöltéséhez kattintson ideLetöltés
Tovább a cikkhez

2020/13. (15. szám) Brunner Attila: Egy új forrás a szegedi Reök-palota történetéhez

Közzétéve: Levéltári Mozaikok által
erkély

A szegedi Reök-palota építése körüli bonyodalmakra a BFL-ben őrzött, 1908-ban kelt közjegyzői iratai segítségével derít fényt a cikk. A Magyar Ede (1877–1912) által tervezett, szecessziós épület úgy kapcsolódik a fővároshoz, hogy Rhorer Géza budapesti közjegyző iratai között fennmaradt az építész aláírásával egy levél, amely a szegedi iratok között nem található meg. Ez az Eckmayer redőnygyártó céggel történt vitáján túl olyan új információkat nyújt, ami kiegészíti a palota eddig ismert történetét.

DOI: 10.56045/BLM.2020.13

A pdf letöltéséhez kattintson ideLetöltés
Tovább a cikkhez