Címke: Pest

2026/2. Nagy János: Egy pesti választott polgár a forradalom sodrában – Joseph Kehrer feljegyzései az 1848. márciusi és áprilisi fővárosi eseményekről

Közzétéve: Levéltári Mozaikok által
címlap

A Szent Szövetség 1815 óta fennálló rendszerét földrengésként rázták meg az 1848 tavaszán kirobbanó európai forradalmak. A népek tavasza során kártyavárszerűen remegtek meg vagy dőltek össze az addigi abszolutisztikus rezsimek e népfelkelések hatása alatt. A palermói (január 12.), a párizsi (február 22.), a bécsi forradalom (március 13.) után március 15-én Pesten is kitört a forradalom. Miközben az 1847-ben összehívott pozsonyi országgyűlés ülésein a liberális reformellenzék tárgyalásos úton ért el áttörést, és részben a pesti események jótékony politikai hátszelével élve kikényszerítette a polgári átalakulást lehetővé tevő törvények meghozatalát, addig Pest-Budán a márciusi ifjak vezetésével vér nélkül győztes tömegmozgalom a városi közgyűléssel és a Helytartótanáccsal fogadtatta el a tizenkét pontját.

A márciusi ifjak és a korszak vezető politikusainak gyakran idézett beszámolói, visszaemlékezései helyett jelen írásunkban a magyar forradalom kitörésének 178. évfordulóján a pesti események egyik kortanújának, Joseph Kehrer, pesti választott polgárnak máig kiadatlan naplószerű feljegyzéseivel foglalkozunk.

DOI: 10.56045/BLM.2023.2

A pdf letöltéséhez kattintson ideLetöltés
Tovább a cikkhez

2025/14. Nagy János: Pest város tanácsnokainak foglalkozás-szerkezeti megoszlása 1705 és 1790 között

Közzétéve: Levéltári Mozaikok által
portré

A török kiűzését követően újjáépülő Pest 18. századi városvezetői származásukat, foglalkozásukat, rendi állásukat, műveltségüket tekintve heterogén csoportot alkottak. Jelen tanulmány ennek a városi elitnek, vagyis Pest szabad királyi város 1705 és 1790 között hivatalba lépett belső tanácsa tagjainak (bírók, helyettes bírók, polgármesterek, tanácsosok, szindikusok vagy főjegyzők) foglalkozásszerkezeti jellemzőit vázolja fel. A század elején az iparos, kereskedői, őstermelői, katonatiszti foglalkozású városvezetők között a megfelelően képzett és elegendő számban rendelkezésre álló hivatalnokokból még hiány volt. A szabad királyi városi privilégiumok visszanyerését (1703) és a Rákóczi-szabadságharc lezárását (1711) követő évtizedekben az egyre gyarapodó népességszámú, az ország életében egyre inkább központi gazdasági és kulturális funkciókat betöltő kereskedőváros irányítása egyre inkább egy szakszerűsödő és bürokratizálódó, döntően jogi végzettségű hivatalnoki elit irányítása alá került. A 65 fős csoport életrajzi- és hivatalviseléssel kapcsolatos adatainak elsősorban prozopográfiai szempontú elemzése során számos hasonló és egyedi életút, illetve családtörténetet bontakozik ki.

DOI: 10.56045/BLM.2025.14

A pdf letöltéséhez kattintson ideLetöltés
Tovább a cikkhez

2025/6. Simon Katalin: Úrnapi körmenetek Budán és Pesten

Közzétéve: Levéltári Mozaikok által
körmenet

Úrnapja a középkor óta a katolikus egyház jelentős ünnepe, már a 13. század végén a mise mellett látványos körmeneteket tartva emlékeztek meg az Oltáriszentségről a közösségek. Cikkünkben a budai és pesti körmeneteket idézzük fel Zsigmond korától Ferenc József 1852. évi magyarországi látogatásáig.

DOI: 10.56045/BLM.2025.6

A pdf letöltéséhez kattitnson ideLetöltés
Tovább a cikkhez

2024/3. Mautner Zoltán: Vetélkedés az állatkerti igazgatói székért. – Serák Károly megválasztása a városligeti zoológiai kert élére. 2. rész

Közzétéve: Levéltári Mozaikok által
karikatúra

A cikk második része bemutatja, hogy kik voltak Serák Károly igazi vetélytársai az igazgatói pályázat során, akik az előzetes válogatás során a „legképesebbek” minősítést kapták. Továbbá megtudhatjuk, hogy miként zajlott a döntés meghozatala, és milyen megfontolások állhattak az új igazgató kiválasztásának hátterében.

DOI: 10.56045/BLM.2024.3

A pdf letöltéséhez kattintson ideLetöltés
Tovább a cikkhez

2024/2. Mautner Zoltán: Vetélkedés az állatkerti igazgatói székért. – Serák Károly megválasztása a városligeti zoológiai kert élére. 1. rész

Közzétéve: Levéltári Mozaikok által
Serák Károly

1873. június 17-én az állatkert igazgatója, Berecz Antal váratlanul lemondott pozíciójáról, így a városligeti kertet üzemeltető Állat- és Növényhonosító Társaság pályázatot hirdetett az állásra. A rövid jelentkezései határidő ellenére 23 önéletrajz érkezett a zoológiai kert vezetői székének elnyerésére. A nagyszámú jelentkező közül meglepetésre Serák Károly nagyabonyi birtokost választották ki, aki ezután három évtizeden át vezette az állatkertet.

A kétrészes cikk első részében az igazgatói pályázat kiírásának körülményeit, és a pályázók közül a „gyengék” és „képesek” minősítést kapott jelentkezőket ismerhetjük meg.

DOI: 10.56045/BLM.2024.02

A pdf letöltéséhez kattintson ideLetöltés
Tovább a cikkhez

2024/1. Brunner Attila: Egy eddig ismeretlen Otto Wagner-terv: Mandl Károly bérháza

Közzétéve: Levéltári Mozaikok által
terv

A modernista építészet nagy hatású alakja, a bécsi Otto Wagner pályakezdése Magyarországhoz is kötődik. Fiatalkori fő műve, az 1872-ben befejezett pesti Rumbach utcai zsinagóga mellett több épületet is tervezett Pestre 1870 körül, amelyek azonban viszonylag kevésbé közismertek, hiszen az építész idősebb korában megtagadta fiatalkori alkotásait. Az építész magyar állampolgárságával kapcsolatos forrásközlések alapján egy mindeddig ismeretlen műve, a Mandl Károly számára tervezett pesti bérház tervei újonnan kerültek azonosításra.

DOI: 10.56045/BLM.2024.01

A pdf letöltéséhez kattintson ideLetöltés
Tovább a cikkhez

2023/17. Herédi Attila: A rendőrség épületei Pesten és Budapesten, 2. rész: 1867–1873

Közzétéve: Levéltári Mozaikok által
épület

2023-ban Budapest megalakulásával együtt a Fővárosi Rendőrség is százötven éves születésnapját ünnepli, ugyanis 1873. december 15-én került állami kezelésbe a korábbi három város, Pest, Buda és Óbuda addig jogilag egymástól függetlenül működő rendőrsége. Az egyesített rendőrség nem csupán a nehéz, sokrétű feladatokat örökölte meg városi elődszerveitől, de az alulszervezettség és a pénzszűke miatti problémákat is. Ezek közül a rendőrségi állomány elhelyezése, vagyis a szervezet által használt épületekkel kapcsolatos kérdések bemutatására vállalkozik jelen írás. A cikk második része a Kiegyezéstől a városegyesítésig tartó időszakot foglalja össze.

DOI: 10.56045/BLM.2023.17

A pdf letöltéséhez kattintson ideLetöltés
Tovább a cikkhez

2023/16. Herédi Attila: A rendőrség épületei Pesten és Budapesten, 1. rész: 1849–1867

Közzétéve: Levéltári Mozaikok által
Wodianer

2023-ban Budapest megalakulásával együtt a Fővárosi Rendőrség is százötven éves születésnapját ünnepli, ugyanis 1873. december 15-én került állami kezelésbe a korábbi három város, Pest, Buda és Óbuda addig jogilag egymástól függetlenül működő rendőrsége. Az egyesített rendőrség nem csupán a nehéz, sokrétű feladatokat örökölte meg városi elődszerveitől, de az alulszervezettség és a pénzszűke miatti problémákat is. Ezek közül a rendőrségi állomány elhelyezése, vagyis a szervezet által használt épületekkel kapcsolatos kérdések bemutatására vállalkozik jelen írás.

DOI: 10.56045/BLM.2023.16

A pdf letöltéséhez kattintson ideLetöltés
Tovább a cikkhez

2023/3. Herédi Attila: Új lehetőség a fejlődésre – Kőbánya és a városegyesítés

Közzétéve: Levéltári Mozaikok által
ház

Amikor Budapest egyesítésének gondolata felmerült, elsősorban Buda és Pest szabad királyi városok nagy múltú, sűrűn beépített- és lakott, gazdaságilag is jelentős belső városrészeinek sorsát szerették volna szorosabban összekötni, amihez Óbuda mezőváros csatlakozása is eléggé kézenfekvőnek látszott. Később bizonyos megfontolások alapján egyes külterületek, vagy különleges helyzetű városrészek szabályozásáról is gondoskodtak – ilyen volt pl. a Margitsziget. Ugyanakkor Pestnek nagy kiterjedésű tartozékai is voltak, amelyek a lakosság számában, vagy az urbanizáció mértékében nem érhettek fel a belsőbb kerületekkel.

Sokan így vélekedtek Kőbányáról is, holott az 1860-as évek végére itt már fontos előre lépések történtek a városiasodás felé, és az ide települt üzemek is jelentős gazdasági erőt képviseltek. Azonban ahhoz, hogy a honatyák Kőbányát komolyan vegyék, és végül tizedik kerületként csatlakozhasson a főváros területéhez, az itt érdekelt birtokosoknak, és gyártulajdonosoknak is össze kellett fogniuk. A következő írás erről számol be.

DOI: 10.56045/BLM.2023.3

A pdf letöltéséhez kattintson ideLetöltés
Tovább a cikkhez

2022/18. Herédi Attila: Elvharcok és reális megfontolások Budapest rendőrségének kérdésében (Rendészet, állami vagy fővárosi rendőrség)

Közzétéve: Levéltári Mozaikok által

Buda, Pest és Óbuda – ugyan koronként változó mértékű – önállósággal, de választott testületeik (tanácsaik) irányításával maguk intézték helyi közügyeiket, amelyeknek egyik lényeges része volt a rendészeti feladatok ellátása. A városegyesítés közeledtével az a kérdés is napirendre került az országgyűlésen, hogy a létrejövő Budapesten miként szervezzék meg a rendőrséget.

A korábbihoz hasonlóan működjön tovább, de már a főváros irányítása alatt – kockáztatva így a három eltérő karakterű város(rész) helyzetéből és lehetőségeiből eredő konfliktusokat –, vagy az egész szerv kerüljön inkább állami kezelésbe. Nem egyszerűen szervezeti és finanszírozási kérdéseket kellett megvitatniuk a politikusoknak, mert már az elvek tekintetében is jelentős nézetkülönbségek kerültek elő. A következő írás bemutatja a fővárosi rendőrség létrehozásával kapcsolatos vitákat, amelyek jól érzékeltetik, hogy milyen horderejű kérdés megoldásában kellett a honatyáknak konszenzusra jutniuk.

DOI: 10.56045/BLM.2022.18

A pdf letöltéséhez kattintson ideLetöltés
Tovább a cikkhez